Krimi, bilby, haláltánc – A világ legkülönlegesebb húsvéti hagyományai

Húsvét nemcsak a kereszténység legnagyobb ünnepe, hanem egyben a tavasz kezdete is a népi világban. Az évezredek során ősi pogány, keresztény és helyi szokások találkoztak a hagyományokban, amelyeknek ezernyi változata létezik a nagyvilág szövevényes kulturális hálózatában. Az alábbiakban igyekeztünk összegereblyézni a legfurább, legérdekesebb, legizgalmasabb vallási és népi szokások legjavát.

MAPET – nullahategy.hu

Ausztrália

Ausztrália óriási becsben tartja a kontinens őshonos állatait, de nem ez az oka, hogy finoman szólva nem igazán rajonganak a jövevény nyulakért – a tapsifülesek ugyanis rettenetes károkat okoztak a déli földrészen. A telepesek által betelepített mediterrán üregi nyulak remekül elvoltak a meleg klímán, és őrült szaporodásba kezdtek. Hiába irtották az idegen kártvevőket tízezerszám és húztak végtelen hosszúságú kerítéseket az aussie farmerek, az inváziót képtelenek voltak megállítani: a nyulak letarolták a legelőket, veszélybe került a juhtartás. Bár a keresztény bevándorló lakosság egy része nem mondott le a húsvéti nyúlhagyományról, a nyúl ünnepi jelképként megosztó szerepét az elmúlt évtizedekben fokozatosan megosztotta a bilby-vel, azaz az erszényes nyúllal. Az európai hódítónál kevésbé attraktív őslakos részben az üregi nyulak miatt sodródott a kihalás szélére, a nyulak elszaporodása ugyanis a bilby-húst sem megvető ragadozók (dingók, rókák, vadmacskák) számának növekedését is okozta. A hányattatott sorsú erszényes húsvéti karrierje az 1977-ben kiadott Billy The Aussie Easter Bilby című mesekönyvvel kezdődött, a lény cukiságfaktorát csúcsra pörgető kereskedelmi gépezet beindulása után nem sokkal, az aranyos csoki- és plüssfigurák, meseábrázolások jóvoltából a bilby az új évezredre már a húsvét teljes jogú helyi szimbólumává vált. Ausztrália talán legnagyobb húsvéti különlegessége a Sydney-ben megrendezett királyi húsvéti show, amelyen a multikulti ország legjobb terményei és tenyésztett állatai szállnak versenybe egymással egy hatalmas zenével, tánccal, ételkínálatban gazdag parádén.

forrás: The Queensland Times

Mexikó

A mexikóiak A húsvétot megelőző nagyhéten, illetve a húsvéti időszakban megáll az élet: a számottevő többségükben hithű katolikus mexikóiak ilyenkor pihennek, nincsen tanítás, a bankok és a hivatalok zárva tartanak. A húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól (Szent Hét) Pascua-ig (Húsvét). A Szent Héten Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg, a Pascua pedig a húsvét vasárnapjától a következő szombatig tartó hét, mikor a Feltámadást ünneplik. Ezekben a hetekben Mexikóban sokan elutaznak, meglátogatják rokonaikat, több városban pedig passiójátékokat rendeznek. Semana Santa alapvető eleme a körmenet, ekkor a helyi felekezet tagjai együtt vonulnak, olyan szoborcsoportokat cipelve, melyek Krisztus életét és szenvedését mutatják be, a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet Jézus idejében viselhettek. A húsvéti mexikói hagyományok közül a Guadalupe neve csenghet ismerősen. A Guadalupei Szűz, illetve a híres zarándokhely törénete 1531-re nyúlik vissza, amikor a Szűzanya (a mexikói köznyelvben Lupita vagy La Indita, azaz A kis indián, ahogy a katolikussá vált mexikói őslakosok nevezik) megjelent egy szegény őslakos, Juan Diego előtt. A legenda szerint a jelenés helyén, egy teljesen terméketlen dombon forrás fakadt és rózsák nyíltak ki. Diego kabátjában vitte a csodát bizonyító rózsákat a püspök elé, s amikor szétnyitotta a kabátját, azon Szűz Mária arca volt látható. Ez a domb lett Mexikóváros peremén Guadalupe, ahol megépült a Miasszonyunk-székesegyház. A templom bejáratát díszítő virágkép a hajdani rózsacsodát idézi. Érdekessége még, hogy máig ott őrzik Diego tilmáját (bő köpeny), amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte és a találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.

forrás: México Desconocido

Anglia

Angliában a húsvéti ünnepek teljesen másképpen zajlanak, mint a világ más országaiban. A nagyböjt (Lent) jelöli a kezdetét a húsvéti időszaknak, ami Hamvazószerdára (Ash Wednesday) esik. A nagyböjt előtti utolsó három napot Shrovetide-nek nevezik, ami a farsang utolsó három napját jelöli, és nagy ünnepségeket tartanak. Eredetileg egy kis angliai városkából, Olney-ból származik a palacsinta(futó)versenyek húshagyókeddi szokása, amit több helyszínen is gyakorolnak szerte az országban. A legenda szerint 1445-ben egy asszony annyira belefeledkezett a palacsintasütésbe, hogy már csak a harangszóra eszmélt fel, és sietségében palacsintasütővel a kezében rohant a templomba. Ennél is híresebb angol húsvéti hagyomány az uralkodó II. Károly alatt bevezetett nagycsütörtöki pénzosztása a Westminster apátságban: az uralkodó bőrből készült pénztárcában ezüst pennyt (maundy money) oszt a kiválasztottaknak. A húsvéti tojásvadászat angolszász hagyománya már nálunk is terjed: a szülők kora reggel a ház és a kert különböző pontjain elrejtik a csokitojásokat, amit aztán a gyerekek – általában csapatostul, egymással versengve – felkutatnak, és bevasalják a szülőkön a legtöbb tojás begyűjtéséért járó nyereményt. Húsvéthétfői tradíció a tojásgurító verseny. A szabályok eltérőek lehetnek, de általában az nyer, akinek a füves lejtől legurított kemény tojása először ér célba töretlenül. Talán a legnagyobb látványosság a húsvéti ünnepkörben a középkori eredetű Morris tánc, amelyet hivatásos férfi tánccsoportok adnak elő díszes jelmezben, hogy elijesszék a tél szellemét. A locsolás arrafelé sem szokás. A húsvéti főétel a sült bárány, desszertként a Tudor-korból származó gyümölcsös Simnel-torta kerül az asztalra, aminek 12 marcipángolyóval díszítik a tetejét, az apostolokra emlékezve. Egy másik, szintén középkori eredetű húsvéti édesség a Hot Cross Buns nevű mazsolás péksütemény, aminek a tetejét sütés előtt kereszt alakban bemetszik, majd sütés után a mélyedést megtöltik citromos cukormázzal.

forrás: Wikimedia

 

 

Norvégia

A norvégoknál szintén nem pálya a locsolkodás, és furcsa szokásokban sem szenvednek hiányt. A tojással kapcsolatos foglalatosságok mellett például húsvéti krimit fogyasztanak, a világhírű és színvonalas norvég bűnügyi irodalom pedig minden évben bőséggel kitermeli az olvasnivalót. A fura tradíció állítólag 1923-ban kezdődött, amikor egy könyvkiadó cég újságok címlapjain publikálva, bűnügyi híreknek álcázva novelláit kezdte el reklámozni a legújabb krimi kötetét. A hirdetés olyan jól sikerült, hogy az emberek észre sem vették a jól szervezett értékesítési fogást, ami szép lassan hagyománnyá vált az északi országban. A nemzeti és kereskedelmi csatornák óraszám sugározzák a krimiműsorokat, míg a könyvesboltok polcai rogyásáig megtelnek detektívregényekkel. Mindeközben rengeteg gyerekprogram van városszerte, ami a nyomozáshoz kapcsolódik. A norvégok imádnak vetélkedni, társasjátékozni, a médiumok pedig ontják ilyenkor a különböző tematikájú vetélkedőműsorokat és kvízeket. Természetesen Norvégiában is a tojás a húsvét legismertebb szimbóluma. A díszítés puritánabb, mint Magyarországon, de marcipántojásban a norvégok verhetetlenek, a marcipánkészítő-tanfolyamok pedig egyre divatosak mostanában. A norvégok jelentős része húsvét idején a hegyekben tölti a szünidőt kirándulással vagy – ha a hóviszonyok engedik – síeléssel, az útravalóból pedig nem maradhat ki a narancs és a Kvikk-Lunsj csokoládé sem.

forrás: Forlagsliv

Németország

Egész Németországban évszázadokra visszamenő hagyományokat ápolva ünnepelnek húsvétkor. A tojásfestésben a szorbok, a lengyel és a cseh határhoz közel élő szláv kisebbség tagjai a mesterek. Ezt a művészeti ág abban számít érdekesnek, hogy részben finom hímzéssel is díszítik a tojásokat. Ebben a régióban szokás még a húsvéti lovaglás. A településbeli férfiak frakkban, ünnepi dísszel felöltöztetett lovakkal járnak faluról falura, hogy hirdessék Jézus Krisztus feltámadásának hírét. Egy felvonuló csapat akár 200 lovasból is állhat, az utcákat pedig ilyenkor ellepi a nézők hada. A tojás a húsvéti kút (Osterbrunnen) központi díszítőelemeként is funkcionál, főként Németország déli tartományaiban, ahol a falvak lakosai közösen díszítik fel festett tojásokkal és virágokkal a kutakat. A helyiek szerint a kútból merített víz egész évben megvédi a család tagjait a betegségektől és szerencsétlenségektől. A hagyomány szerint a vizet nagyszombat éjszakáján húsvét vasárnapjának pirkadatáig meríthették a lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy a víz áldó és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon. A Nagyhét ünnepeinek német előtagja, az Ostern szó az ősi germán istennő, Ostara (az angolszász Eostre megfelelője) nevéből eredeztethető, akinek ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. Főleg Németország északi területein szokás a húsvéti tűz (Osterfeuer) vagy a húsvéti kerék (Osterräder) meggyújtása. Utóbbi esetében rőzsével és szalmával kitömött, tölgyfából készült kereket gyújtanak meg és gurítanak le egy közeli lejtőn. Amennyiben a kerék épségben – törés nélkül – leér a lejtő aljára, az jó termést jelent. Németországban a legjellegzetesebb húsvéti étel az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény. Húsvéti főételként a báránysült a legelterjedtebb, de tájegységenként nagy eltéréseket találhatunk. Nagycsütörtökön a németek lehetőleg csak zöld ételeket fogyasztanak (főleg spenótot).

forrás: Westfälische Nachrichten

 

Csehország

Ahogy nálunk is, a húsvéti népszokásokban helyet kapnak a főként termékenységi rítusokhoz köthető pogány hagyományok. Bár a csehek Európa egyik legszekulárisabb nemzete, mégis a keresztény hagyományok szerint ünneplik meg a húsvétot. A szlovákokhoz hasonlóan alapvető ünnepi szimbólumkészletük szinte megegyezik a hazaival (színes és hímes tojások, nyuszik, bárányok, barkaágak) és persze a népi hagyományokban is sok a hasonlóság. Míg húsvét hétfőn a magyar legények falkában mentek meglocsolni a lányokat többnyire egy vödör hideg vízzel, a csehek tovább mentek: a szlovákoknál és a szlovák nemzetiségiek lakta magyarországi településeken vesszőzésnek, suprikálásnak vagy sibálásnak ismert szokáshoz hasonlóan megkergetik és fonott fűzfakorbáccsal náspángolják el az áldozatokat, akik természetesen még egy jó nagy adag vizet is kapnak a nyakukba. A húsvéthétfői (a cseheknél piroshétfői) pomlázkázás szimbolikus gesztus, az elfenekelés (eredetileg csak gyengéd lábszárpaskolás) célja a fehérnép megfiatalítása, a gondosan fonott ostorokkal elüldözik a betegséget, lustaságot, életerővel ajándékozzák meg a lányokat és asszonyokat. A fiatalító kúráért cserébe a fiúk festett tojásokat és cukorkát meg aprópénzt kapnak. A cseh húsvéti ételek hasonlóak az itthon megszokottakhoz, érdekesség azonban, hogy Nagycsütörtökön, azaz Zöld csütörtökön a németektől átvett hagyomány szerint zöld sört isznak és zöld színű ételeket (spenótot, borsót) fogyasztanak.

forrás: Alamy

Fülöp-szigetek

Ázsia legnagyobb katolikus országa a legbizarrabb húsvéti hagyományok színtere, ahol önkorbácsolással és keresztre feszítéssel emlékeztek Jézus szenvedéseire. Manilától északra, Pampanga és Bulacan tartományokban nagypéntek napján 1962 óta évről évre önkéntes keresztre feszítéseket végeznek, amit ugyan az egyház hevesen ellenez, a fanatikus híveket ez hidegen hagyja. A keresztre feszítések az elmúlt években valóságos turisztikai látványossággá nőtték ki magukat, néhány éve már külföldiek is vállalják a megpróbáltatásokat. A hagyomány ötvözi a római katolikus vallás iránti elkötelezettséget a filippínó népi hiedelmekkel, a komoly áldozatvállalásra való hajlandóságukkal és a csodákba vetett hitükkel. Egyesek úgy érzik, a Szentlélek szólítja meg őket a kínok átélése közben, mások bűneiért akarnak így vezekelni. Akad olyan önkéntes, akinek idén már 32. alkalommal ütik át római katonáknak öltözött hívek szögekkel a lábfejét és tenyerét. A résztvevők egy része „könnyebb” utat választ a megtisztuláshoz: nem cipelnek keresztet 14 stáción át, csak fejüket csuklyával fedve, kötelekre csomózott bambuszdarabokkal ostorozzák magukat – így vezekelve bűneikért. Az eseményen minden évben készenlétben áll egy egészségügyi kontingens is, hogy elsősegélyben részesítsék a hőségben kiszáradó, vérző önkénteseket.

forrás: imagenesmy.com

 

 

Haux, Franciaország
A helyiek minden évben 4500 darab tojásból gigantikus omlettet készítenek ezer emberre a város főterén. A hagyomány Napóleon dél-franciaországi látogatásához kötődik, amikor a megkoronázott „kis káplár” seregével áthaladva a régión megállt falatozni a kisvárosban. A császárnak annyira ízlett a felszolgált omlett, hogy a városlakók összes tojását begyűjtette, és hű katonáinak másnap hatalmas omlettet készíttetett belőle.

Guatemala
Csaknem kilométernyi hosszú szőnyeget készítenek itt húsvétkor, mely gyönyörű virágokból áll, és hetekig dolgoznak rajta. Ezen vonul be a gyülekezet a templomba az istentiszteletre.

Bermuda
Egészen különleges és szép módja van itt az ünnep egy részének. Papírsárkányokat reptetnek a gyerekek húsvétkor, ezzel jelképezve, ahogyan Krisztus lelke az égbe száll.

Firenze, Olaszország
A város 350 éves húsvéti hagyománya a Scoppio del Carro, azaz szekérrobbantás, amelynek eredete az első keresztes-hadjáratig nyúlik vissza.  Húsvétkor Firenze polgárai feldíszítenek egy szekeret, amit rogyásig pakolnak tűzijátékkal, majd ezzel végigvonulnak a város utcáin, színes 15. századi jelmezekben. A menet a dómnál ér véget, ahol az érsek a húsvéti mise közben meggyújtja a kanócot, majd a szertartás végén körbeállják a „felrobbanó” szekeret és gyönyörködnek a tűzijátékban.

Korfu, Görögország
Nagyszombatra virradó reggelen a sziget lakói cserépedényeket dobálnak ki az ablakaikból. Egyesek a velenceiekhez kötik a költséges hagyomány eredetét, akik az újév első napján kidobták az összes régi dolgaikat. Más források szerint a „szertartás” a tavasz köszöntését és a múlt szellemeinek elűzését jelenti, valamint azt, hogy az új termést már új edényekben tárolják majd.

Verges, Spanyolország
A gyönyörű középkori katalán városban Nagycsütörtökön a lakosok eljárják a “dansa de la mort”, vagyis a haláltáncot a szokás alapján bibliai jeleneteket újrajátszva. A táncosok csontvázjelmezt öltenek magukra, és több órán át, egészen hajnalig ropják. A szokás egészen a 14. századig nyúlik vissza, a pestis idejéig, amikor rengetegen estek áldozatául a városban a halálos kórnak.

Jeruzsálem, Izrael
A háromezer éves város a húsvéti időszak napjaiban a nemzetek kavalkádjává válik. A feltámadás ünnepére a keresztény világ minden tájáról érkeznek hívők: oroszok, szírek, etiópok, olaszok, franciák, koptok, örmények és görögök, de az Egyesült Államokból, sőt még a Távol-Keletről is utaznak a Szentföldre zarándokok. Virágvasárnap még pálmaágakat lenget a tömeg, aztán Nagypénteken a jeruzsálemi zarándokok – Jézushoz hasonlóan – keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján.

Szicília, Olaszország
Szicílián az Abballi de daivuli az ördögök egyfajta megjelenítése: Prizzi városának lakói rémisztő cinkmaszkokat és vörös köpenyeket öltenek magukra és ebben járják a várost. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal.

Svédország
Az országban Nagycsütörtök boszorkányos hagyományokhoz kapcsolódik, ekkor kell elrejteni a seprűket, eltömni a kéményeket, becsukni az ablakzsalukat, hogy a boszorkányok megijedjenek, és ne tudjanak elrepülni seprűnyélen a Blåkulla nevű ördögi boszorkánydzsemborira. A gyerekek még ma is nagy kedvvel öltöznek be mindenféle maskarákba és festik ki, kormozzák be arcukat. Csapatosan járják a házakat, húsvéti kártyákat, jókívánságokat osztogatnak édesség és tojás reményében. 

Finnország
A svédek mellett a finneknél is él a boszorkányhagyomány, ám inkább az amerikai kultúrkörből átvett Halloweenre emlékeztet. A gyerekek boszorkánynak öltöznek és csokoládétojásokat kéregetnek az utcán, elmaszkírozva, sálakkal a fejükre tekerve, tollakkal ékesített fűzfagallyakkal a kezeikben. A hagyomány szerint ezzel az álruhával kivédik a boszorkányok megjelenését Nagypénteken és húsvét vasárnapján. Ők is gyújtanak máglyarakásokat, hogy elűzzék a seprűn repkedő sátánfajzatokat.

Nigéria
Az afrikai ország legnagyobb városában, Lagosban mesés jelmezekben vonulnak az emberek utcára, hogy megünnepeljék Jézus feltámadását.

Málta
A keresztény vallást Pál apostol hagyományozta a szigetre, amelynek partjainál hajótörést szenvedett. Nagypénteken a szokásos díszeket letakarják templomokban és mindent vörös drapériával borítanak be, majd indul a gyászos körmenet. Szombaton este harangok törik meg a szomorú csendet, majd tűzijátékok, vidám felvonulások következnek. Vasárnap reggel Krisztus szobrával indulnak el az örvendező körmenetek.

Wales
Régen Nagypénteken állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

Lengyelország
A lengyel háztartásokban hagyományos húsvéti kenyér készül. Ha a ház ura részt vesz a kenyér készítésében és a bajusza megszürkül, akkor a tészta nem fog megkelni, a családfő viszont mentesül a házimunkák alól.

Svájc
A szökőkutakat húsvéti díszbe öltöztetik, papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal. A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásba lehessenek egész évben.

Bulgária
A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

Lettország
A gyerekek hagyományos húsvéti játékot játszanak, tojással. A játékosok keményre főzött színes tojásokat fűznek zsinegre és összekoccantják. Akinek a tojása keményebb, az nyeri meg a versenyt.

Húsvét-sziget
Az 1722. húsvét vasárnapján felfedezett szigeten a misszionáriusok római katolikus hitre térítették a belháborúban felszámolt moai-kultúrát és a hatalmas tufakőszobrokat megalkotó őslakos polinézeket, akiknek leszármazottai ma a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A sziget fővárosában, Hanga Roában a Tapati, a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-nui nyelven.

2019-04-24T06:01:08+02:00 2019. április 22.|