Az ’56-os forradalom csendes hősei között is talán a legszerényebb Varjú Imre. Pestszentlőrinc köztiszteletnek örvendő nyugdíjas papjáról még szűkebb környezetében sem tudták, hogy a forradalmat követő megtorlásban hét év fegyházzal honorálták papi szolgálatait. Imre atya senkinek nem dicsekedett a börtönévekkel – úgy tartja, ott is szolgált… Az, hogy ’56 után bebörtönözték, véletlenül, egy elszólásból derült ki nemrégiben. Az atya döbbent híveinek csak annyit mondott erről: ott is szolgáltam…Varjú Imre rendhagyó történetéről Dézsy Zoltán rendezett dokumentumfilmet – a film december 18-án pénteken 23 órától lesz látható a Pesti TV műsorán.
061.hu
Nem kell ahhoz Pesten születni, hogy valakiből igazi pesti srác váljon. A fiatal pap 1956. november 4-én hajnali fél hatkor ment át a tűzkeresztségen – földrajzilag a Kálvin téren. A teret tűz alatt tartották a szovjetek, mindenhol halottak hevertek, de a reggeli mise az reggeli mise… Az alig 21 esztendős kispap a Baross utca sarkánál nézett farkasszemet egy tank csövével. Örökkévalóságnak tűnő másodpercek következtek: ám a harckocsiban ülő lövész nem lőtt – talán a papi reverenda iránti tisztelet miatt. Imre atya lassan mozdult – a Ráday utca felé indult. Egy járókelő rákiáltott: menjen a Bakáts térre, ott sok a haldokló, szükség van papra.
A kispap ettől kezdve a Bakáts téri kórházban szolgált. Gyóntatott, utolsó kenetet adott fel, keresztelt és temetett. A halottakat a templomkertben földelték el.
A kommunista hatalom bírósága mindezeket hét év fegyházzal köszönte meg. Varjú Imre nem esett kétségbe: küldetésként fogta fel az ítéletet, hiszen azok között lehetett, akiknek a legnagyobb szükségük volt rá. A forradalom jeles alakjaival, szellemi és emberi nagyjaival ült együtt Vácon és Márianosztrán. Elhatározta, hogy a börtönben is misézni fog. Hozzátartozói törölköző hajtókájába varrva küldtek be pár szem mazsolát, abból készült a pár csepp bor. A szent szövegeket muszlin kendőre gépelve kapta – azt is bevarrva a törölköző szegélyébe. A kovásztalan kenyeret a börtönőrök hiába nézegették, nem volt benne semmi, átengedték az ellenőrzésen.
A Varjú-féle miséknek híre ment Márianosztrán, kivívta rabtársai elismerését. Még a besúgók is tisztelték, nem dobták fel. Aztán eljött 1960, a szabadulás ideje, de a diktatúra gondoskodott róla, hogy Imre atya érezze a hatalom odafigyelését. A III/III-as Főcsoportfőnökség még évtizedek múltával is figyeltette – a beépített egyházi ügynökökön keresztül elérték, hogy csak kis plébániákon szolgálhatott.
A Bakáts téri kórház fordulópontot jelentett Varjú atya életében, és annak a nyolcvankét újszülött életében is akiket a pincében keresztelt meg. Az ő történetük is benne van a dokumentumfilmben.
A Bakáts téri kórház kispapja – Találkozások Varjú Imre atyával című film után 23:25-től Az öreg című, Stefka István újságíró-riporter portré-dokumentumfilmet láthatják a Pesti TV műsorán.