Kultúrák, korok és generációk találkozója – Hétvége Budán a török- magyar barátságról szól

A Gül Baba Kulturális Központ mottója szerint az intézmény kultúrák és korok találkozóhelye. A fesztiválnak pedig azt a mottót szánnám: ahol kultúrák, korok és generációk találkoznak… – nyilatkozta a 061.hu-nak Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédõ Alapítvány vezérigazgatója az ingyenes Gül Baba Kulturális Fesztiválról, amely szeptember 20-22 között várja a történelem, a művészet és a kultúra szerelmeseit a Gül Baba Türbéjében. 

C.N.- 061.hu

A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány többek között azt a célt tűzte ki indulásakor, hogy a hazai kulturális élet szerves részévé tegye Gül Baba Türbéjét és a körülötte létrejött komplexumot. A nyitása óta milyen rendezvényeket láthatott a nagyközönség? 
Amikor 2017-ben a Magyar Állam megalapította a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványt, többek között azt a feladatot is megfogalmazta számunkra, hogy a felújított komplexumot töltsük meg tartalommal és kapcsoljuk be a hazai kulturális vérkeringésbe. Ennek megvalósításához a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosít támogatást, így válik lehetővé, hogy színes, minden korosztály számára érdekes és ingyenes programokkal várjuk a hozzánk látogatókat. Az első évünk alatt – hiszen október 9-én lesz egy éve, hogy megnyílt a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely – több, mint 32 ezer látogató érkezett hozzánk, emellett pedig közel hatvan programot szerveztünk. Ezek között voltak török és magyar együttesek koncertjei a szúfi zenétől a jazzig, kortárs török festmény kiállítás és Herendi porcelán-kiállítás, kézműves programok, élményfestés, gasztronómiai különlegességek, gyerektábor Kapolcson, csak hogy párat kiemeljek. Az első év munkájának megkoronázásaként, egyfajta esszenciájaként szeptember végén egy olyan fesztivált szervezünk, ahol szinte az egész év kínálata egy helyen, egy időben lesz elérhető, amit további, új programokkal is bővíteni fogunk, így visszatérő „törzsvendégeink” számára is készülünk újdonságokkal.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédõ Alapítvány vezérigazgatója szerint Magyarországon sokszor még mindig azzal a bizonyos 150 évvel azonosítják a magyar-török kapcsolatokat. MTI/Szigetváry Zsolt

Fotópályázatot is hirdettek a fesztivál égisze alatt. Miről szólt ez?
Azt tapasztaltuk az elmúlt hónapokban, hogy mindenkit elvarázsol Gül Baba Türbéje valamiért: vagy a Türbe szakrális és történelmi jelentősége, vagy a komplexum építészeti jellegzetességei, az egyre jobban kibontakozó kulturális élet, esetleg a csodás rózsakert látványa lopja be magát a látogató szívébe, azt számos alkalommal viszont látjuk a közösségi médiában. Ennek megfelelően sokan, sokféle módon fotózzák Gül Baba türbéjét és környékét. Így jött az ötlet, hogy a hozzánk látogató lelkes fotósokat motiváljuk és egy pályázat keretében jutalmazzuk a legjobbakat. Természetesen nem titkolt célunk volt az is, hogy ezzel is minél több embert csalogassunk a Türbéhez, és erősítsük a magyar-török kulturális kapcsolatokat.

Mi szólt amellett, hogy a Gül Baba Kulturális Fesztivál ingyenes legyen?
Az Alapítvány minden programja ingyenes, amelyet a Gül Baba Kulturális Központban szervez, így nem volt kérdés, hogy ez a rendezvény is ingyenes lesz. Kiemelt feladatunk, hogy a lehető legtöbb ember számára bemutassuk a török kultúrát, illetve bemutassuk a magyar és a török kultúra közötti hasonlóságokat. Ennek megfelelően szeretnénk mindenki számára megteremteni a lehetőséget, hogy olyan rendezvényeken, előadásokon és koncerteken vehessen részt, amelyeket korábban nem ismert, vagy ha találkozott is vele, szeretne még többet megismerni belőle.

Egy fotó a Türbéről.

Miért fontos az a mai Magyarországon, hogy egy-egy ilyen fesztivál bemutassa a török népet és a két nemzet kultúrájának összefonódásait?
Magyarországon sokszor még mindig azzal a bizonyos 150 évvel azonosítják a magyar-török kapcsolatokat. Pedig a Buda visszafoglalását követő évszázadokban, ha abban sokszor külső, nemzetközi politikai tényezők is játszottak szerepet, kiváló diplomáciai kapcsolat alakult ki a két fél között, és sok olyan gesztust is gyakorolt felénk az Oszmán Birodalom, amelyek árnyalják az előbbi képet. Gondoljunk csak a Rákóczi-féle emigrációra vagy Kossuth Lajos törökországi tartózkodására. Sőt, ahogy látható, a türk népekkel való kapcsolat vizsgálata számos tudományterületen aktuális témává vált. Ha pedig a török-magyar kapcsolatok kulturális vetületét nézzük, hihetetlenül sok példát tudnánk mondani, kezdve Vámbéry Ármin munkásságától Bartók Béla anatóliai népzenei kutatásain keresztül Zsolnay Vilmos és Lechner Ödön, a hazai épületkerámiát megalapozó tanulmányútjáig.

Gül Baba bektási dervisről köztudott, hogy költő is volt. Ez megjelenik valamilyen módon a fesztivál felhozatalában? Ön szerint miért szerethető egy magyar ember számára a török költészet, vagy akár hogyan lehet szerethetővé tenni?
Magáról Gül Babáról és az ő koráról több előadást is tartunk, hiszen a fesztiválnak lesz egy tudományos része is, ahol különböző előadásokat hallgathat meg a közönség. Emellett pedig örömmel és büszkeséggel mondhatjuk, hogy a szeptember 25. és 28. között megrendezésre kerülő PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztiválnak fesztiválnyelven szólva a „nulladik napja” leszünk. A rendezvényre érkező írók, költők, műfordítók, zenészek között több olyan török előadó és kortárs író is szerepel, akik Gül baba türbéjénél is fellépnek majd. Úgy gondoljuk, hogy a török költők rendkívül izgalmas nyelvet hoznak a fesztiválra, felolvasásukhoz pedig magyar költők, írók és műfordítók is kapcsolódnak majd. Ezzel pedig reményeink szerint még jobban kirajzolódnak majd azok a gazdag kulturális kapcsolatok, amelyek jellemzik ezt a két kultúrát. Így a vasárnap délutáni program is egy olyan eleme lehet a rendezvénysorozatnak, amitől kicsit más lesz és nem csak még egy fesztivál a sorban.

Szőnyi István munkája

Mivel szólítják meg a fiatalabb korosztályt?
Az esti nagykoncerteknél próbáltunk olyan együtteseket választani, akik a fiatal korosztályban ugyanolyan népszerűek, mint az idősebbeknél. Ilyen a Talamba együttes és a Magyar Rhapsody Projekt is, élén Bársony Bálinttal. De az élményfestés is egy tipikusan olyan műfaj, amely a fiatalok körében ma igazán népszerű programnak számít. Ráadásul egy Prima Primissima festőművésszel, Garay-Nagy Norberttel élvezhetik a festés örömét. Az egészen kicsik is igazán sok mindenből választhatnak. A játszóház mellett kézműveskedhetnek, és lesz például arcfestés is. Emellett többféle mesés és zenés-éneklős program is lesz, így Berecz András mesélni és zenélni is fog, de fellép Rosta Géza is, akit a kisgyerekes szülőknek és a legifjabbaknak szintén nem kell bemutatni.

Melyek voltak a program összeállításának sarkalatos pontjai? Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a történelem, a művészet és a török kultúra “házasításánál”?
Nagy segítséget jelentett, hogy az elmúlt egy évben kitapasztaltuk, mi érdekli a látogatóinkat valamint a kollégáim is nagyon felkészültek, így már jól tudják, mik azok a programok, amelyek egyrészt izgalmasak a magyar közönség számára, másrészt a török kultúrában is fontos szerepet töltenek be. Mindemellett kiváló a kapcsolatunk a budapesti Yunus Emre Intézettel, amellyel számos közös, mind a két kultúrával kapcsolatban érdekes programot bonyolítottunk már le.

 

2019-09-19T07:00:43+02:00 2019. szeptember 18.|