Lábbeli kiállítással búcsúzik a Néprajzi Múzeum a költözés előtt

A Néprajzi Múzeum a Liget Budapest Projekt keretében 2017 végén költözik ki a Kúria épületéből és 2019-ben nyitja majd újra kapuit a Városligetben, a jövő év végéig azonban folyamatos kiállításokkal és programokkal várja a közönséget.

MTI

Kemecsi Lajos főigazgató a Néprajzi Múzeum Napján, szombaton tartott sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a múzeum a Liget Budapest Projekt keretében a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén kap majd helyet egy “minden elvárásnak megfelelő” új épületben, amely a tervek szerint 2019 augusztusára készülhet el. A gyűjteményt ugyanakkor már a jövő év végi bezárás után elkezdik átköltöztetni az egykori Szabolcs utcai kórház területén épülő, korszerű Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központba (OMRRK).

Addig azonban a múzeum több fontos kiállítással is várja a látogatókat. Március 27-ig látogatható a mintegy 450 magyar kézműves alkotó és alkotóközösség munkáját bemutató Élő népművészet című kiállítás, a magyar betlehemes néphagyományt felelevenítő Betlehem – “nagy dolgok a jászolnál történnek” című tárlat pedig szeptember 4-én zár.

Egészen az év végig látogatható a Torday Emil kutató kongói gyűjtését bemutató, Két kontinens egy lélekben című kiállítás, valamint a szombattól megtekinthető Angyalok és koponyák című tárlat, amely karácsonytól halottak napjáig mutatja be a “kevert jellegű” mexikói ünnepeket több száz papírdíszen keresztül.

Idén nyílik továbbá az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva a nemzeti jelképeket bemutató tárlat, de a 2017-es bezárásig két World Press Photo-kiállításnak is helyet ad majd az intézmény, a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva pedig Húzd rá cigány! – A “czigány zene” Liszttől a hungarikumig címmel szerveznek cigányzene-történeti bemutatót – sorolta az igazgató.

Kemecsi Lajos kiemelte a múzeum utolsó időszaki kiállítását, az ősszel nyíló, a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlatot. A kiállítás az utóbbi 140 évben Kínától Észak-Amerikáig, Észtországtól Közép-Afrikáig gyűjtött, valamint kortárs anyagból válogatott tárgyak, fotók és filmes dokumentumok felhasználásával készül, és a múzeum “útra kelését” is jelképezi. A magyar és nemzetközi gyűjtemény egymásra reflektálva mutatkozik be a múzeum megújuló kiállításpolitikájának megfelelően.

Mindezek mellett a múzeum idén is képviselteti magát a Művészetek Völgyében, az Ördögkatlanban és a Sziget fesztiválon is.

Kemecsi Lajos elmondta azt is, hogy az áprilisra teljesen megújuló holnap lesz az a felület, amelynek segítségével a múzeum a zárva tartás alatt is az emberek látóterében maradhat, hiszen az oldalon lehet majd tájékozódni különböző vándorkiállításaikról, programjaikról. Mint mondta, ennek segítségével lesz hozzáférhető a Bartók Béla fonográfhengeres gyűjtéseit és lejegyzéseit tartalmazó online katalógus, amelyet az idei Bartók-év tiszteletére készítettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékével közösen.

Az igazgató beszélt a Néprajzi Múzeum első uniós támogatással megvalósuló DiverCity projektjéről is, amelyben olyan fiataloknak mutatják be a múzeumi tereket, akik korábban soha nem látogattak hasonló intézményt. A cél, hogy a kultúrához való hozzáférés bárki számára elérhető, hétköznapi gyakorlat legyen. A kétéves program során hátrányos szociális helyzetű fiatal felnőttekkel és migráns fiatalokkal dolgoztak a múzeum szakemberei, tapasztalataikat pedig hazai és külföldi szakmai napokon osztották meg. Ez év tavaszán a szakemberek tematikus városi sétákat tartanak, ahol továbbra is a személyes érintettség és hozzáférhetőség lesz a fókuszban. A projekt zárása augusztusban a Sziget fesztiválon lesz egy interaktív kiállítás keretében.

 

2016-03-06T08:41:46+00:00 2016. március 6.|