Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 159
  •  
    159
    Shares

A koronavírus felbukkanásának, eredetének magyarázatai, a betegség terjedésének és a folyamat lassítását célzó látványos és rémisztő intézkedések képsorai mintha csak egy jobbfajta katasztrófafilm alaposan kiagyalt forgatókönyvéből származnának. Íme, öt remek film a járványokról.

061.hu

Fertőzés (2011)

Steven Soderbergh filmje az egyik legjobb, amit egy világjárványról készítettek, főleg azért, mert a lehető legvalószerűbben mutatja, hogy mi történne akkor, ha egy ismeretlen, halálos vírus fenyegetné pusztulással a világot. Nem is csoda, hogy ez a 2011-es katasztrófafilm feltűnt az Itunes legnépszerűbb mozijai között, olyan friss megjelenések mellett, mint a Joker. A történet úgy kezdődik, hogy egy jómódú asszony (Gwyneth Paltrow) rosszul lesz, miután hazatért hongkongi útjáról. Két nappal később halott, és az orvosok nem tudják mi okozta a halálát. Hamarosan más embereken is jelentkeznek a tünetek: köhögés, láz, bénulás, agyvérzés és halál. A világ minden részén szaporodnak a megbetegedések, végül kitör a globális járvány. Miközben az amerikai kutatóintézet orvosai megpróbálják megfejteni a vírus kódját, Dr. Leonora Orantes, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa a járvány forrását keresi. Számos országot a széthullás veszélye fenyeget. Világjárvány témában felülmúlhatatlan, realista történetvezetésű film kiváló forgatókönyvvel és színészi gárdával. A sztárparádéból illik kiemelni a legjobbak, azaz Matt Damon, Marion Cotillard, Laurence Fishburne és Jude Law játékát.

Vírus (1995)

A tengeralattjáró rendezője, Wolgang Petersen egyik utolsó jól sikerült hollywoodi munkájának története szerint Sam Daniels (Dustin Hoffman) ezredes Afrikában halálos vírust tanulmányoz, amely az egyik faluban szinte teljesen kiirtotta a lakosságot. A vírus veszélyesebb, mint a pestis vagy az ebola és könnyebben fertőz, mint a nátha. Sam rádöbben, hogy a fertőzés eljuthat az Egyesült Államokba és 48 órán belül megfertőzheti az egész országot. Gyanúja beigazolódik, egy Afrikából behurcolt majom révén egy amerikai kisvárosban több ember is szörnyű kínok közt hal meg. A sereg karantént von a város köré, míg Sam a volt feleségével (Rene Russo) a motaba nevű ebolaszerű, vérzéses lázzal járó vírus ellenszerét keresik. Azonban váratlanul felettese kizárja az ügyből. Sam hamarosan kénytelen rádöbbenni, hogy a vírust az amerikai hadsereg fejlesztette ki és le akarja bombázni a várost, hogy így fékezze meg a mutálódott vírust, s hogy eltussolhassa az ügyet. Petersen filmje a hollywoodi klisécsapatás, túldramatizálás és szájbarágás ellenére is működik – ennek oka pedig a kiváló színészek (Hoffmann és Russo mellett Kevin Spacey, Morgan Freeman és Donald Sutherland), a pergő jelenetek és a klasszikus katasztrófafilm-dramaturgia a sok szereplővel és helyszínnel.

Az Androméda törzs (1971)

Michael Crichton egyik első regényének filmfeldolgozásában az amerikai kormány sietve összehívja, és titkos, földalatti bunkerébe terel egy speciális kutatócsoportot a legnagyobb koponyákkal, miután a hadsereg egyik műholdja váratlanul lezuhan Új Mexikóban. Ennek hatására a közeli kisváros teljes lakosságból csak ketten maradtak életben, egy idősebb férfi és egy csecsemő. A többiek látszólag rendkívül gyorsan meghaltak, még az orvoshoz se volt idejük eljutni. A tudósok úgy találnak a holttestekre, hogy azokban a vér porszerűvé vált. A gyanú a műholdra terelődik, és a földalatti komplexumban kiderül, hogy a szerkezetre tapadt valami. Csakhamar rájönnek, hogy egy nem földi eredetű, különleges, kristály alapú életforma okozza a halálozásokat, és úgy tűnik, és a tudósok is értetlenül állnak a jelenség előtt. Pedig meg kell találniuk, hogy mivel lehet semlegesíteni, mert az Andromédának elnevezett organizmus, ami végveszélybe sodorja az emberiséget, kiszabadult a biztonságosnak hitt létesítményből.

12 majom (1995)

Terry Gilliam filmje a nagy modern klasszikusok közé tartozik: okos és izgalmas időhurok-thriller, nyomasztó posztapokaliptikus dráma és – az időugrás révén – nyomozással egybekötött, humorral sem fukarkodó nyomasztó járványügyi katasztrófafilm. 1997-ben csak a világ lakosságának egy százaléka élte túl a nagy vírusjárványt. 38 évvel később újabb járvány fenyegeti a túlélőket, életben maradásuk attól függ, hogy James Cole-nak (Bruce Willis) sikerül-e információkhoz jutnia a vírus természetéről. Ehhez azonban vissza kell utaznia a múltba, küldetése pedig már az elején nem várt akadályokba ütközik: nem 1996-ba, hanem 1990-be érkezik. Ahelyett, hogy szabadon kereshetné a vírus mintáit, elmegyógyintézetbe zárják. Egyetlen ember hisz neki, az intézetben dolgozó pszichológus, Kathryn Railly (Madeleine Stowe), akivel talán sikerül a járvány kirobbantásáért felelős 12 Majom Hadseregének nyomára bukkannia. Bruce Willis egyik legjobb alakításában látható, de Brad Pittről se feledkezzünk el, aki első Oscar-jelölését a kissé hibbant környezetvédő srác megformálásáért kapta.

Az Omega ember (1971)

Az Omega-ember Richard Matheson 1954-es Legenda vagyok (I Am Legend) című regényéből készült, azt azonban kevesen tudják, hogy nem ez volt a könyv első megfilmesítése: a gyilkos vírus által vérszomjas zombikká változtatott emberekkel küzdő Robert Neville professzor szerepét már Vincent Price is eljátszotta 1964-ben, a The Last Man On Earth-ben (igaz, ott Robert Morgannek hívták). Érdekesség, hogy az eredeti könyvben az emberiséget a moszkítók változtatják át vérszívó vámpírokká, itt azonban már biológiai fegyverkísérletek maradékaként szabadul el a fertőzés. A sztoriból a ’80-as években is terveztek újabb remake-et – ismét a korszak legnagyobb sztárjával, Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben –, végül azonban 2007-ig kellett várni az újabb megfilmesítésre, ami a könyvnek megfelelően a Legenda vagyok címet kapta, és Will Smith domborított benne. Óriási eltérések vannak a két feldolgozás között, hogy mást ne mondjunk, a túlélő fertőzöttek a Heston-filmben nem agyatlan zombik, hanem a Család nevű hippiszektába tömörült albínószerű mutánsok, akik nem haltak meg azonnal a járvány következtében, de ők is haldokolnak. Csuhát és napszemüveget viselnek, saját kialakult társadalmi rendjük van, Neville-t pedig nem kedvelik…


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 159
  •  
    159
    Shares