A Márai Sándor naplóiban csak L. kezdőbetűvel emlegetett Matzner Lola amellett, hogy jelentős szerepet töltött be az író életében és mindvégig hűséges volt hozzá, rendkívüli nő hírében állott. A most megjelent Lola könyve – Kassától Márai Sándorig című kötet egy különleges életút fontos állomásait követi nyomon. A könyv szerzőjével, Ötvös Anna Márai-kutatóval és levéltáros-történésszel beszélgettünk.

AYHAN GÖKHAN – 061.hu

Miért éppen Márai Sándor felesége került a kutatásai középpontjába?
Az 1990-es évek közepén nagy élmény volt számomra Márai Sándor írónak és műveinek a felfedezése. 1999 óta élek Kassán. Kíváncsiságból kezdtem el a kutatásaimat 2010-ben az író feleségéről és családjáról, mert hiába kerestem vele kapcsolatban információkat, nagyon keveset találtam. Szerettem volna tudni, ki volt Matzner Ilona, Lola, milyen családból származott, mi kötötte őket össze olyan szorosan, hogy 63 évig éltek együtt.

Sikerült választ találnia erre a kérdésre?
Sikerült feltérképeznem Lola családjának történetét, kassai életüket, a városban betöltött szerepüket, megtaláltam az összefonódó szálakat a két család – a Moskovics–Matzner és a Grosschmid család – között, megértettem a viszonyrendszereket.

A munka során akadtak nehézségek? Van olyan, amit továbbra sem tudott Loláról és a Márai házaspárról kideríteni?
Munkám során nem ütköztem nehézségekbe. Igyekeztem minden szálat felgöngyölíteni, mindenkivel felvenni a kapcsolatot, aki segítségemre lehet Lola személyével és életével kapcsolatban. Mindenki szívesen segített és támogatott.  Egyetlen forráshoz nem jutottam hozzá, s ez Lola naplófüzetei, amelyeket nagyon fontosnak és megkerülhetetlennek tartok a mai napig. Ez a több száz füzet a Márai-hagyatékban található a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Olyan hatalmas anyag, hogy nagyon sok időt igényel az áttanulmányozása. Ha ezek a naplók feldolgozásra kerülnek, — úgy tudom, hogy a Helikon Kiadó és a PIM tárgyaltak már ez ügyben — biztosan sokban hozzájárulnak majd a Lola-kép árnyalásához, és házasságuk hétköznapjainak megismeréséhez. Úgy gondolom, hogy ezek alapján ismerhetjük majd meg a hús-vér asszonyt, szerelmet és társat, aki Márai Sándorral megosztotta életének több mint 63 évét.

Kutatásai alapján milyen Lola-kép tárult fel Ön előtt? Márai természetéből és életmódjából következik, hogy a felesége hűséges, kitartó asszony lehetett.
Lola egy nagyon művelt, intelligens és szuverén ember volt. Öntudatos, diszkrét és áldozatra képes. Nagyon jó humora is volt. Emellett érzékeny és nagyon családközpontú. Sokan szerették, sokakkal levelezett.

A korszak híres és hírhedt írófeleségei, Harmos Ilona, Tanner Ilona, Böhm Aranka szerettek írófeleségként tetszelegni, míg Lola visszahúzódott, a jó feleség szerepét betöltve. Nem gondolja, hogy ezzel eszközzé vált Márai mellett, mintegy kiszolgáló személyzetté?
Matzner Lola egy gazdag, nagypolgári családban és miliőben nőtt fel, ahol a nagypapa korai halála után a nagymama vette át az irányítást. Ha megjelent Kassa utcáin, mindenki tiszteletét fejezte ki iránta is és elhunyt férje, Kassa tiszti főorvosa iránt is. A 20. század elején nem kellett, hogy foglalkozása legyen egy nőnek, elég volt a származás, a családi háttér és az ezzel járó kötelezettségek elvégzése, amiben az ő családjuk példakép volt mások előtt is. A nők részt vettek Kassa gazdag társadalmi életében, elismertek voltak jótékonykodási munkájuk kapcsán és vezették a háztartást, irányították a család életét, ami abban az időben is nagyon fontos és nem egyszerű feladat volt. Tehát Lola folytatta nagyanyja és anyja vonalát, biztosította író férje számára az alkotói hátteret, miközben ő a feleségeként a háttérbe húzódott, mert alapvetően egy diszkrét és nagyon finom természetű nő volt. Ma sem érzem úgy, hogy akarata ellenére bármelyik nő eszköz lenne, kiszolgáló személyzet sikeres és elismert férje mellett. Egyébként Lola a tágabb és szűkebb környezetében is egy igen elismert személy volt, akit mindenki tisztelt, abszolút szellemi partnere Márai Sándornak.

Ötvös Anna kezében könyvével

 

Jól ismert Márai egyik félrelépése, de vajon akadt-e más nőügye, és mindezt hogyan viselte a feleség?
Lola 1948-ban kezdte írni naplóit. Kötve hiszem, hogy visszaemlékezik azokban férje nőügyeire. Közvetett forrásokból tudom, hogy a külvilág felé úgy viselkedett, hogy nem vett ezekről tudomást. Ami szerintem a legjobb reakció, mert nem ő követett el bűnt, hanem a férje. Befelé biztosan szenvedett. A huga, Zsazsa nagyon haragudott Máraira a félrelépései miatt. Gondolom, Lola neki panaszkodhatott.

Márai naplóiban keveset beszél a feleségéről, alig tudunk meg róla valamit, mígnem a nyolcvanas évek naplóbejegyzései mintha többet árulnának el róla. Az író számára Lola halálával nőtt meg a felesége jelentősége?
Az író számára Lola halálával nem a felesége jelentősége nőtt meg, hanem egyszerűen nem tudta elviselni a hiányát. Az egyetlen ember volt, akivel Márai együtt volt egy életen át. Aki mindig mellette állt, akire számíthatott, akiben megbízott, akit szeretett. Lola halálával egyedül maradt. Üres maradt a ház, az ágy, a fotel, az élete.

A továbbiakban milyen tervek foglalkoztatják?
Kutatásaim során nagyon sok anyagot sikerült összegyűjtenem Márai Sándor családtörténetével és kassai éveivel kapcsolatban is. Ezt az anyagot szeretném rendezni a közeljövőben.

Kassa Márai életét meghatározó város, túl azon, hogy ott született, az írásaiban határtalan csodálattal emlegeti. A mai Kassa is hasonló energiákat tartogat az ott élők számára?
Kassa belvárosa gyönyörű, gazdag történelme mindenkit lenyűgöz. Nagyon szeretek itt élni, de ez a város már nem Márai polgári Kassája. Lakosainak száma eléri lassan a negyedmilliót, rengeteg lakótelep veszi körül, a magyar anyanyelvűek száma 3 % körül mozog, a város a 21. század sebességével pörög.  Viszont az itt lakók számára mai mivoltában tartogat pozitív energiákat, és bizton állíthatom, hogy aki idelátogat, ugyanúgy rácsodálkozik a hangulatos utcákra, kávéházakra, a gyönyörű parkokra, épületekre, és természetesen elámul a Szent Erzsébet-dóm lenyűgöző látványától, mint azok, akik itt élnek, és nap mint nap részesei ezeknek az élményeknek. Naponta kassaiak ezrei sétálnak végig a Fő utcán, mert szeretik és élvezik a város lüktetését.

Képek: PIM