Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 150
  •  
    150
    Shares

Miután a mellette álló épülettel együtt kétmilliárd forintért megvásárolták, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetősége hamarosan beköltözhet az Andrássy út 101. alatt található Schanzer-villába. A Spiegel Frigyes tervezte műemléki épületet az állam szerezte meg 1940-ben az Újságíró Kamara részére, a második világháború után Vorosilov marsall főhadiszállása volt, aztán a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székháza lett. A zsurnaliszták 2008-as kiköltözése után a gyönyörű szecessziós villaépület és a Bajza utcai, Freund Vilmos tervezte ház átalakítására négymilliárdot fordítottak, ami talán érzékelteti, hogy nem csekély változtatásokat hajtottak végre az épületeken – legalábbis a belsejükben. Újjászületése előtt utánanéztünk a Schanzer-villa történetének.

MP – 061.hu

Az MMA és titkársága több mint hat éve a Vörösmarty téri Kristályházban bérel irodahelyiségeket, magyarázatuk szerint azért, mivel a tulajdonukban álló legnagyobb épület, a Pesti Vigadó nem alkalmas a köztestületi adminisztráció befogadására, ezért szükségessé vált egy új, az irodai infrastrukturát biztosító épület a működéshez. A választás néhány éve végül az Andrássy út 101. szám alatt elhelyezkedő, két épületből álló ingatlan-együttesre esett.

Az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló szecessziós villát Schanzer Ignác, a szolnoki “fakirály” építtette (fűrészüzemében a Felvidékről a Tiszán leúsztatott farönköket dolgozták fel) 1906-ban.  Korábban a Podmaniczky utcában lakott, ahol sokszor hajnalig tartó kártyacsatákat vívott építész barátaival. Ők vették rá arra, hogy a társadalmi rangjához méltó palotát építsen a családjának. A feleség, Schanzerné Lőwy Klára nevére írt házat Spiegel Frigyes (1866-1933) a magyar szecesszió kiemelkedő alakja tervezte az Andrássy úton, a Bajza utcánál. Azon a helyen, ahol a főút zárt sorú beépítésről kertes villanegyedbe vált, és ahol korábban a Feszl Frigyes által tervezett, 1882-83-ban épült Bányász-villa állt, amit 1906-ban bontottak le úgy, hogy még fénykép sem maradt róla. Spiegel elismert iparművészként is tevékenykedett, így feltehetően a palota eredeti bútorzatát, berendezését is ő tervezhette. A család azonban nem sok örömét lelte a villában, a fafeldolgozó vállalkozás ugyanis még a beköltözésük előtt csődbe ment.

Az Andrássy út 1896-ban (forrás: egykor.hu)

A Schanzer-lány kezén maradt épületet rendszerint bérbe adták. Egy ideig a török követség bérelte, de Tchaján főkonzul idővel kiköltözött a magas bérleti díj miatt. 1932-ben örökölte meg Drücker Zsigmondné, leánykori nevén Schanzer Mária Magdolna, ám ő Csehszlovákiában lakott, 1934-ben közös tulajdonukba került dr. Kelen Ferencnével. A házat egyre több jelzálogkölcsön terhelte, így a tulajdonosok is megváltásként vehették, amikor 1940. decemberében egy belügyminisztériumi rendelet az Országos Magyar Sajtókamara részére jelölte ki az épületet, amit jelentős összegű adományokból kiegészítve végül 255 ezer pengőért vásárolt meg a szervezet. A székház végül 1941. május 21-én nyílt meg, éppen áldozócsütörtökön, ami azért is érdekes, mert az újságírók egy részét ekkor a fajvédő politika már kizárta a kamarából.

A sajtókamara tényleges megszervezése már 1939-ben, „a zsidók közéleti és gazdasági terjeszkedésének” további korlátozásáról szóló második zsidótörvény alapján valósult meg, egy évvel korábban pedig előző évben „zsidónak minősítettek aranyszámát” a Sajtókamarán belül hqt százalékban maximalizálta. Csak olyan zsidó származásúak lehettek kedvezményezettek, akik az első világháború idején magas rangú kitüntetésben részesültek. 1945 januárjában Vorosilov marsall ezt az épületet jelölte ki főhadiszállásának. A tábornok szívélyesen fogadta a székházuk visszajuttatását kérő újságírók küldöttségét, válasza igenlő volt, de kérte az új életre szervezkedő újságíróktól, hogy segítsenek találni más helyet a főhadiszállásának. a kérésnek eleget is tett  pedig indokolttá tette az 1945. augusztus 12-én hivatalosan is megalakult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, röviden a MÚOSZ.  1946. februárjában elévült a hajdani építtető tulajdonjoga. Az átadási jegyzőkönyvben az áll, hogy a helyiségek teljesen be vannak üvegezve, ami igen akkortájt nagy szó volt. A tulajdonjogot – adományozás címén 1947. szeptember 9-én bejegyezték a telekkönyvbe a MÚOSZ nevére.

A sajtószékház az ’50-es években (forrás: egykor.hu)

Kezdetben nagynak tűnhetett a megújuló székház, az ötvenes években még vendégszoba is volt benne, és a Bajza utcai oldalon a Cirkusz és Varieté Vállalat volt az albérlő. A hatvanas években megpezsdülő újságíróélet aztán mindinkább igénybe vette az épületet. Itt folyt a gyakornokok képzése, az orvosi rendelés is, egyre inkább szélesedett a szakosztályi tevékenység, a klubélet. Meg kellett válni az „albérlőktől”, sőt új épületet kellett keresni az újságírók képzéséhez és a színvonalasabb orvosi ellátáshoz. Aztán újabb „lakótárs”, egy színháztársulat költözött a házba. 1971-ben, a tetőtér beépítése után a székházban kezdte meg második évadját a Huszonötödik Színház. Mások között itt játszott kezdetben Haumann Péter is.  

A színházépítés volt az utolsó jelentősebb átépítés a házban, illetve a Premier nevű pinceétterem nyitása előtti felújítás-átalakítás. Míg 1945-ben 1310 újságírót jegyeztek az alakuló közgyűlésen, az új évezredet ennek már alsó hangon a négyszeresével kezdte meg a szövetség. Schanzer Ignác villája a toldozások-foldozások után is sokat megőrzött eredeti eleganciájából, csak éppen felújításra szorult. MÚOSZ-elnökségének idején Wisinger István több kísérletet tett szponzorok felkutatására, sikerült is kisebb-nagyobb támogatásokra szert tennie, ami azonban a székház megújításához nem volt elegendő. A hamis Teller-levél közlése miatt kipattant botrányban a Népszabadság főszerkesztői székéből a MÚOSZ élére „bukott” Eötvös Pál vezetősége idején megszületett a döntés: a háztól meg kell válni, s az érte kapható összegből másik, szerényebb otthont kell keresni a szövetségnek.

Kibelezés előtt (forrás: nol.hu)

A MÚOSZ 2008. május 9-én búcsúzott az Andrássy út 101-től, az épület műemlékké nyilvánítási eljárása ezzel egyidejűleg történt meg. Az előterjesztés része egy részletes leírás a házról. A szöveg részletezi az ovális alaprajzú bejárati előtér, a magasföldszinti előcsarnok és ívelt előtér, az előtér galériája, a „folyóiratolvasó” (egykor öltöző) padlójának, mennyezetének, falburkolatának értékeit, az ólmozott és maratott üvegeket, azután az ívelt előtérből nyíló reprezentatív magasföldszinti helyiségsor, vagyis a klubszoba (egykor feltehetően szalon), a Táncsics-terem (valaha talán úriszoba), a presszó-helyiség (egykori ebédlő) értékes részleteit: kandallókat, lámpatesteket és könyvespolcokat is. Az első emelet helyiségei közül figyelemre méltó volt az elnöki szoba (az Andrássy úti homlokzat bal szélső helyisége), a titkársági szoba és előtere, a tanácsterem, valamint az emeleti ívelt folyosó számos finom megoldása.

A 60-as, 70-es évek ízlésvilágát tükrözte és elkülönült az eltört kerámialapokból kirakott mozaikpadló, a tanácsterem álmennyezete, bútorzata és a manzárdba vezető lépcsőház kialakítása. Létezett három szintet összekötő étellift is a házban, amit azonban már régen befalaztak. Szakemberi vélemények szerint „a villa stiláris heterogenitása, a belső terek erősen eltérő karaktere ellenére a 20. századelő hazai építészetének jelentős alkotása”. Az idők során csupán kisebb változtatásokon átesett homlokzat mellett különleges értéke volt a jól megőrzött berendezés, elsősorban a magasföldszint reprezentatív teremsora.

Átalakítás alatt (forrás: RTL Klub)

A belső terek a magyar építészetben a szecesszió után, 1906-10 körül megjelenő új-historizáló tendenciák korai példái, de egyes elemeiben klasszicizáló (neoempire) és szecessziós jegyeket is mutat. Az újságírók elköltözése után felröppent, hogy esetleg „boutique hotel” lesz az épületben, de végül másként alakult.

Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény/ Ráday Mihály, Benkő Károly és Lippay Ágnes munkái alapján

Vezető kép: FSZEK Budapest Gyűjtemény


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 150
  •  
    150
    Shares