Ma ünnepeljük 25 éve a magyar kultúra napját

A magyar kultúrát 1989. januárja óta ünnepeljük. Ennek éppen ma huszonöt esztendeje. A január 22-e tehát egy nagyon fontos dátum, de nem csak negyed évszázada. Kölcsey Ferenc ugyanis 1823. január 22-én tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Ez adta természetesen a motivációt, hogy ezen a napon ünnepeljük hazánk nemzeti kultúráját.

Ezen jeles nap alkalmából nem csak Budapesten, de az egész országban zajlódtak különféle, ünnepi események. Százhalombattán például díjat osztottak, de a szlovákiai Galántán is ünnepeltek, ahol Szili Katalin mondott beszédet. Országos körképünk következik a Magyar Kultúra napja ünnepségiről.

Házi Tamás táncművész, a Batta Balett Stúdió alapítója és vezetője vehette át idén a Kultúráért Százhalombatta Díjat, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából rendezett városi ünnepségen adtak át vasárnap. A Barátság Kulturális Központban tartott rendezvényen Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere arról beszélt: az igazi kultúrák jellemzője, hogy cselekvésre sarkallnak, mélyebb érzelmeket képesek kifejezni és alapvetően az együvé tartozásról szólnak. Hozzátette, hogy a kultúra igazi üzenete egyfajta összefogásra buzdít, amely nem kirekesztő. Az igazi kultúra mindenkihez szól – vélekedett a polgármester. A rendezvényen részt vett Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, Bóna Zoltán, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője, a Miniszterelnökségnek a helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztosa, valamint Aradszki András Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő.

Házi Tamás táncművész, a Batta Balett Stúdió alapítója és vezetője beszél, miután átvette a Kultúráért Százhalombatta Díjat a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen a Barátság Kulturális Központban, Százhalombattán 2024. január 21-én. MTI/Máthé Zoltán

A magyar kultúra volt az, ami az elmúlt századok megrázkódtatásain és katasztrófáin átsegítette és megőrizte a nemzetet – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a felvidéki Galántán, ahol beszédet mondott a magyar kultúra napja alkalmából a Csemadok által rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap. A felvidéki magyarok legnagyobb kulturális és közéleti szervezetének, az idén 75 éves Csemadoknak az ünnepségén a politikus felidézte a magyar kultúra napja létrejöttének okát, előzményeit, illetve a magyar kultúra mibenlétéről, összekötő szerepéről és megőrzésének fontosságáról beszélt.

„A magyar kultúra olyan, mint egy nagy ház, ami biztonságot, védelmet, erőt nyújt. A kultúra egy közösség karaktere, egy olyan építmény, melynek a bejárata a nyelv”

– fogalmazott Szili Katalin.

Budapesten az Operában gyűltek össze a szakma nagyjai, hogy méltó módon emlékezzenek meg Kölcseyről és a magyar kultúráról. Azonban maga azt, hogy ezt egyáltalán megünnepelhetjük nem olyan túl régen még nem volt ternészetese dolog! A koronavírus hatása ugyanis a hazai kultúrafogyasztásra is rányomta a bélyegét. A koronavírus-járvány kitörése nehéz helyzetbe hozta a kulturális intézményeket, közöttük a színházakat és múzeumokat, de a pandémiát követően gyors visszarendeződés következett. A könyvkiadás esetében nagy fellendülést hozott a 2020-as év, amely a későbbiekben is kitartott – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a magyar kultúra napja alkalmából közreadott elemzésében.  Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások: a magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között szerepelnek, Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban – hangsúlyozták az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésben.

Kolozsváron is megünnepelték a magyar kultúrát, méghozzá egy koncerttel, amit Deák Juli és Szanyi Bettina adott elő. 

Forrás: MTI