Ma van a Múzeumok éjszakája – 8+1 program, amit semmiképp ne hagyj ki!

A sikeres oltási programnak köszönhetően a múzeumok Magyarországon nyitnak először Európában, így a pandémia utáni első nagy kulturális eseménye, a Múzeumok éjszakája is zöld utat kapott. Az, hogy a múzeumokra irányuljon most a figyelem, azért is fontos, mert ahogy L. Simon László múzeumi integrációért felelős miniszteri biztos megfogalmazta, a II. világháború óta nem kapott olyan súlyos léket az európai és a magyar múzeumügy, mint a járvány idején. Szombaton országszerte 300 intézmény összesen 1600 programmal várja az érdeklődőket – 1500 forintért kiváltható karszalaggal idén is annyi múzeumot lehet meglátogatni június 26-án, amennyi kora délutántól hajnali 2-ig belefér, az egészségügyi és a szociális dolgozók pedig ingyenesen vehetnek részt az eseményen. Jöjjön most 8+1 program, amit nem érdemes kihagyni!

061.hu

1. “30 éve szabadon” – Hadtörténeti Intézet és Múzeum

A rendszerváltás időszakára fókuszálva mutatja be a korszak haderejét a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szombaton a Múzeumok éjszakáján. Az érdeklődők közelebbről is megismerkedhetnek az 1980-as és 1990-es évek magyar kézi lőfegyvereivel. A Magyar Néphadseregben és a Magyar Honvédségben rendszeresített típusokon felül bemutatják a magyar fejlesztők kis darabszámban készült fegyvereit, például a Gepárd-fegyvercsalád érdekes darabjait, valamint külföldi gyártók termékeit is.

Különlegességként meg lehet tekinteni az 1991-ben a Ferihegyi repülőtéren lefoglalt fegyverszállítmány egyes darabjait is. A csempészáru – mint írták – Augusto Pinochet tábornok, a chilei haderők akkori főparancsnokának jóváhagyásával, Chiléből, Budapest érintésével Horvátországba indult útnak, majd a lefoglalást követően a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe került. Egyes eszközöket – felügyelet mellett – kézbe is vehetnek majd a látogatók.

Kizárólag a Múzeumok éjszakáján lesz látható egy olyan képzőművészeti kamarakiállítás is, ami a Magyar Néphadsereget a szocialista realista művészeten keresztül mutatja be, valamint a “sosemvolt hadsereg” egyenruháiból összeállított válogatást is tartalmazza. Az alkalmi kiállítás azokat a kísérleti, de rendszerbe végül nem került egyenruhákat mutatja be, amelyek egyrészt az 1980-as évek végének – “lényegében már megújulni képtelen” – Magyar Néphadseregét, illetve az 1990-es évek elejének – út- és hagyománykereső – Magyar Honvédségét reprezentálják – írták.

A nagyközönség számára 18 órától lesz látható a Piavétól a Donig, a Dontól a Dunáig című, megújult állandó kiállítás is. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum által biztosított, az 1918-1919-es évek legnépszerűbb híradósorozatának “Az Est Filmnek”, nemrégiben a Filmarchívum raktárából előkerült eredeti kameranegatívjaiból négy, a korszakhoz és a témához kapcsolódó eddig elveszettnek hitt rekonstruált filmriportja több mint 100 év után először látható a megújult tárlatban – ismertették. A budai Várban, a Kapisztrán téren található Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán haditechnikai bemutató is várja a látogatókat. Továbbá lehetőség nyílik kipróbálni katonai híradó eszközöket és “retro zenék és retro büfé kíséretében” megtekinteni a Retroszkóp Egyesület szocrelikvia gyűjteményét – közölte az intézmény.

A rendezvény védettségi igazolvánnyal látogatható, zárt térben pedig kötelező a maszk viselése.

2. Nagy fordulatot hozó alkotók – Magyar Nemzeti Galéria

Az idei Fordulópontok témára a Magyar Nemzeti Galéria olyan programokkal készül, melyek a magyar művészettörténet fordulópontokat hozó, alkotásaikkal halhatatlanná vált mestereit, és az egyetemes festészet egyik meghatározó csoportját mutatják be. Sepsey Zsófia művészettörténész 18.45-től Kaposvártól Párizsig. Rippl-Rónai József művészete címmel tart előadást a festőről, aki az 1890-es években a legmodernebb stílusban alkotta meg festményeit. Párizsban önálló kiállításon is bemutatta műveit, karrierje felfelé ívelt, a Nabis csoport a tagjai közé választotta, a francia főváros ismert művészévé vált. Sepsey Zsófia előadása ennek a nem mindennapi festői karriernek az állomásait mutatja be. Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik A patikusból lett Napút-festő. Csontváry fordulatokkal teli élete és művészete című előadás 19.30-tól. „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél” – szólalt meg az isteni hang Csontváry Kosztka Tivadar fejében 1880 októberében, ami fenekestül fel is forgatta az akkor még gyógyszerészként dolgozó Csontváry életét. Hogyan alakult ezután a sorsa, milyen fordulatok vártak rá, ki vagy mi inspirálta őt, és minek köszönhető, hogy egyáltalán fennmaradt a magányos zseni páratlan hagyatéka? Bán Blanka előadásából kiderül. Ami a zenét illeti, a Fonogram-díjas Csemer Boglárka a Magyar Nemzeti Galériába Antal Gábor kiváló többszörös jazz zongorista díjazottal érkezik, Nagy Balázs triója pedig a jazz-örökzöld dallamokon keresztül enged bepillantást a műfaj széles spektrumába. Aki szeretne egy finom itallal a kezében Budapest folyamatosan nyüzsgő látképében elmerülni, vagy csak megnézni a naplementét, az a Magyar Nemzeti Galéria kupolájából megteheti.

A Galéria állandó kiállításai mellett természetesen megtekinthető a május közepén nyílt csodálatos tárlat, amely preraffaelita remekműveket mutat be a Tate gyűjteményéből. A mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításról ITT írtunk bővebben.

3. Dresszkód: Szecesszió – Iparművészeti Múzeum

A június 26-án nyíló kiállítás a századfordulón élő nő gardróbjába és életmódjába nyújt betekintést az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményéből válogatott tárgyegyüttes segítségével. A korabeli öltözékek és kiegészítők – legyezők, táskák és napernyők – bemutatásával felidézzük a szecesszió alkotta új, légies nőideált, aki számára már nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is különösen fontossá vált.

A szecesszió egyszerre zárta le a 19. század pompára törekvő viseletét és indította el a 20. század racionális, funkcionalista divatját. Az első világháború kitöréséig a női viselet egyre lazábbá, kényelmesebbé vált, hiszen a hétköznapok nyújtotta aktív életmód, a munka és a sport már megkövetelte az egyszerűbb és kényelmesebb öltözékeket. A kiállítás a hétköznapi és sportos nappali, valamint a csillogó éjszakai viseleteket mutatja be.

4. Műértő fényűzés a padlón – Magyar Nemzeti Múzeum

A Múzeumok éjszakáján debütál a Műértő fényűzés – A nagyharsányi római villa apszismozaikja című interaktív padlóvetítés a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Baranya megyei Nagyharsány mellett, a Szársomlyó-hegy lábánál a római császárkori elit egyik befolyásos, szenátori rangú családja vidéki luxusrezidenciát építtetett magának. A Seuso kutatási programban a Nemzeti Múzeum 2016 óta végzi a villa feltárását; az ásatásokon előkerült az épület fényűző lakomaterme, amelyet pompás, de azóta jelentős részben elpusztult mozaikpadló díszített.

A múzeum restaurátorai által kiemelt és restaurált mozaiktöredékeket és korabeli analógiákat felhasználva Mráv Zsolt régész készítette el a lakomatermet lezáró apszis mozaikjának rekonstrukcióját. Az apszis közepére egy nyolcszög alakú emblémát szerkesztettek, amelyet trapéz és négyzet alakú mezők fogtak körbe. Minden mezőbe egy-egy vázából előburjánzó növényt komponáltak. Az indákkal befutott felületek egyértelműen Dionüszoszra utaltak, és bár a mozaik középső része teljesen elpusztult, minden valószínűség szerint azon Dionüszosz alakja állt. A dionüszoszi témák megjelenítése a késő császárkorban a lakoma, a baráti együttlét valamint az evilági lét boldogságára, örömeire utaltak – közölte a múzeum.

A mozaik feltárásának és restaurálásának történetéről, jelentőségéről a látogatók a vetítés mellett elhelyezett érintőképernyők segítségével szerezhetnek további információkat. Az interaktív bemutató megvalósítását a 4iG Nyrt. mintegy 8,5 millió forint értékű technikai eszközzel és programfejlesztéssel támogatta.

5. Aba-Novák Vilmos a Móra Ferenc Múzeumban (Szeged)

Aba-Novák Vilmos három, az 1920-as években készült festménye kerül a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az alkotásokat először a Múzeumok éjszakáján láthatja a közönség. az intézmény 130 éves története során a Lucs-gyűjtemény érkezése óta nem fordult elő olyan, hogy több száz millió forint értékű festményt kapott volna a múzeum mecenatúraként. A muzeológus szerint tiszteletre méltó, hogy az adományozók úgy döntöttek, hogy az értékesítés helyett a festményeket a közgyűjteménynek ajánlják föl, hogy azt a nagyközönség is láthassa akár száz év múlva is.

Az alkotások a tavaly februárban elhunyt Bartók Mihály akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus gyűjteményéből származnak. Fia elmondta, édesapja már életében is tervezte, hogy a múzeumnak adományozza a festményeket, halála után pedig úgy döntött a család, hogy a közgyűjteményben a képek helye. Bartók Mihály felidézte, a festményeket műgyűjtő édesapja egy gyulai orvostól vásárolta évtizedekkel ezelőtt. A képek közül a legkorábbit, a Kettős akt címűt 1921 körül készítette Aba-Novák Vilmos. A másik két alkotást tanulmányként festette az 1929-ben befejezett Trattoria Romana című műhöz, de mind a Borivók, mind az Okarinás címet viselő képen ábrázolt alak lényegesen nagyobb és hasonló kidolgozottságú, mint a végső változaton. Így ezek is önálló festménynek tekinthetők.

Az alkotásokat a Múzeumok éjszakáján állítják ki a Móra-múzeum dísztermében, a jogi procedúra lefolytatása után pedig hamarosan állandóan is láthatóak lesznek a szegedi Kultúrpalotában.

6. Tárlatvezetés, ciderkóstoló és Mecsek-túrák (Pécs)

Tárlatvezetéssel egybekötött kiállítások, családi programok, ciderkóstoló és Mecsek-túrák várják az érdeklődőket a Múzeumok éjszakája pécsi programjain. A Janus Pannonius Múzeum 13 helyszínen 50 programot kínál június 26-án. Tárlatvezetéssel tekinthető meg a Modern Magyar Képtár új, Két ágyúlövés – Habsburgok Baranyában című kiállítása, lesz tárlatvezetés a Csontváry, a Zsolnay, a Vasarely Múzeumban, a Schaár Erzsébet Utca című állandó kiállításon, a Sopianae állandó régészeti kiállításon és a Néprajzi Múzeumban. A Modern Magyar Képtár késő este a Bauhaus-alkotó Weininger Andor Gömbszínházáról szóló előadással és a magyar művészetben zajlott zománckísérletekről szóló beszélgetéssel zárja programját. A Várostörténeti Múzeumban a Páratlan élvezet járni a Mecseket című tárlat mellett az állandó kiállítást zseblámpás vezetéssel mutatják be, szakértői segítséggel lehet megismerni a Mecseki Bányászati Kiállítást, a Csontváry Múzeum pedig különlegesnek szánja Az éjszaka hangjai című interaktív, zoológiai témájú előadását.

A családi programok közül a múzeum kiemelte a Modern Magyar Képtárban a Weininger Andor műveihez kapcsolódó, interaktív műhelyfoglalkozást, illetve a Vasarely Múzeumban a Vasarely geometriája című programot, amelyen a résztvevők színes síkidomokból készíthetnek térhatású képeket. A Sopianae régészeti kiállításban rendezendő foglalkozás a Római Birodalom hétköznapi életébe kalauzolja el a közönséget. Igazi forgatagot ígér a Néprajzi Múzeum kézművesvásárt és -bemutatót is kínáló programja, amely gyermektáncházzal kezdődik, tárlatvezetéssel folytatódik, utána hagyományos almafajtákról tartanak – ciderkóstolóval egybekötött – előadást. Az éjszaka a hagyományos Szent Iván éji tűzugrással és almasütéssel zárul.

A természet kedvelői két túra közül választhatnak: lesz éjszakai kirándulás a Jakab-hegyre Gábor Olivér régésszel, és a Pécs-Mecsekszabolcs környéki erdőkbe, ahol a kirándulók gyógyfüvekkel ismerkedhetnek Dénes Andrea botanikus vezetésével.

7. André Kertész a Capa Központban

André Kertész fotóművész Szigetbecsének ajándékozott képeiből nyílik kiállítás június 26-án a Capa Központban. A magyar származású világhírű fotóművész gyermekkorának nyarait Szigetbecsén töltötte, az ott szerzett élmények nagy hatással voltak rá. A Múzeumok éjszakáján nyíló tárlat anyagában olyan fényképeket láthat a közönség, amelyeket ő maga válogatta élete alkonyán, ajándékul gyermekkora varázslatos élményeket adó településének. A világhírű fotóművész gyermek- és ifjúkorát részben Szigetbecsén töltötte rokonánál, Klöpfer Mihálynál, akiknek padlásán több, fametszetekkel, litográfiákkal illusztrált régi német családi képes újságokat talált. Az egyik ilyen a Die Gartenlaube volt. Ezeket nézegetve támadt fel benne a vágy, hogy egykor majd ő is hasonló képeket készítsen. Ezután már tudatosan készült arra, hogy fotográfus legyen, és megélje a kép létrehozásnak élményét. 

“Kertész sokat kapott a falutól. Ez a falu pedig Kertésztől lett becses. Ha valaki ebben az országban, Európában, Japánban vagy Patagóniában hallott már valamit Kertészről, akkor hallott Szigetbecséről is. Kevés magyar kisfalu mondhatja ezt el magáról”

– mondja Kincses Károly, a kiállítás kurátora.

A Capa Központban látható tárlaton az életmű meghatározó fotográfiái és a Szigetbecsén készült fényképek mellett André Kertész, a településnek adományozott személyes használati- és dísztárgyai is láthatóak, melyek közül több is szerepelt öregkori Polaroid felvételein. A tárlat így kivételes betekintést nyújt a világhírű fotográfus mindennapjaiba és művészetébe.

8. Csatornalakók a Monarchiában + Csövesek. A szocializmus lázadói – Kiscelli Múzeum

A 19. század második felében kiépülő csatornahálózat nem csupán a szennyvizek elvezetésére volt alkalmas, a modern nagyváros számkivetettjei számára sokszor lakó- és búvóhelyként is szolgált. Dr. Perényi Roland történész-főmuzeológus előadásában az Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosában élő csatornalakókat mutatja be korabeli újságcikkek, riportok és fotók alapján. Dr. Balla Loránd a Kiscelli Múzeum történész-főmuzeológusa pedig előadást tart az 1970-80-as évek rendszeres és rendszerellenes lázadó fiataljairól vagy idősebbjeiről. A program 19 órakor kezdődik a Kiscelli Múzeumban.

+1. Ha viszed a kisebbeket is

Több mint 500 gyerekprogramot kínálnak a Múzeumok éjszakáján országszerte: szombaton már kora délutántól számos izgalmas programmal, köztük szabadtéri labirintussal, szabadulószobával, lovas műsorral, kincskereséssel várják a múzeumok a gyerekeket is.

A rendezvény hivatalos oldalán, a muzej.hu honlapon településre, időpontra és programtípusra is lehet szűrni, így könnyen válogathatnak az érdeklődők a gyerekprogramok között is.

Ebben a kategóriában mintegy 500 programlehetőséget kínál a Múzeumok éjszakája, emellett a kreatív foglalkozás, a koncert vagy az attrakció kategóriába sorolt programok között is válogathatnak a családok. Fordulópontok címmel szabadtéri labirintus várja a látogatókat Pápán a Helikon Kastélymúzeumban. A keszthelyi Festetics-kastély parkjában lovas műsort láthatnak az érdeklődők. A kecskeméti Kállay Gyűjteményben vendégeskedik a Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelye Rodolfóra emlékező vándorkiállítása, amelynek címe: “Vigyázat, csalok!”. Szabadulószobával várja a fiatalokat Gyulán az Almásy-kastély Látogatóközpont, a program címe: Rejtély a kastélyban, keresd a kulcsot! Gyöngyösön az MTM Mátra Múzeuma interaktív Betyárképzőre várja azokat, akik Mátra leghíresebb betyárjának, Vidróczki Mártonnak a nyomába szeretnének szegődni.

Budapesten is számos érdekesség közül válogathatnak a gyerekek és a fiatalok: az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumában például Játék az elemekkel címmel szerveznek interaktív programot. Tesztek, találós kérdések és egyéb gondolkodtató feladatok mellett egy többállomásos “kincskeresésben” is részt vehetnek a jelentkezők, akik a feladatok teljesítését követően ajándékot is kapnak. A Csepeli Helytörténeti Gyűjteményben a Boszorkánykonyha fűszernövényeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Az Aquincumi Múzeumban már délutántól Gladiátorjátékokkal várják az érdeklődőket, míg a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjében a Fényből szőtt mesék című sorozatban A páfrány virága című történetet hallhatják a gyerekek.