Átmész a téren, a sarkon várnak, meg kell térned, mint Magdolnának! – idézhetjük Pajor Tamás gyülekezeti rapjét, de biztosra vehetjük, hogy Németh Sándor kiosztaná a húsvéti Vidám Vasárnapon Garth Davis apokrif moziját, amiben az a meglepő, hogy Mária Magdolnát próbálja középpontba állítani és nem Jézust. És ha már női aspektus, akkor sem Szűz Máriát, hanem a bűnös asszonyt, Mária Magdolnát.

PZL- 061.hu

A Jézus-filmekkel csak a gond van, ha szépek benne a szereplők az a baj, ha csúnyák, akkor az, ha ragaszkodnak az evangélium szigorú felképezéséhez, akkor az a baj, ha új nézőpontokat keresnek, akkor az nem tetszik bizonyos híveknek. Ehhez képest relatíve sokszor nyúlnak a filmesek biblikus témákhoz. Mária Magdolna évszázadok óta foglalkoztatja a hívők fantáziáját, megfestette Tintoretto, Tiziano, Caravaggio, sőt még diszkószámot is írt róla a román származású mágus, Michael Cretu, amit a Saarbrückenből származó Sandra énekelt el meggyőző erővel. A film afféle feminista olvasta a Szentírásnak, bizonyára sokaknál kivágja majd a biztosítékot, ugyanakkor ún. blaszfémikus motívumai nincsenek, ha csak az nem, hogy azt állítja: az apostolok közül Mária Magdolna rezonált legjobban Jézus tanításaira, hamarabb megértette az evangélium üzenetét, mint Péter (Chiverel Ejiofor), akire mégiscsak magát az egyházat építi Jézus.

A Mária Magdolnát megformáló Rooney Mara remek alakítást nyújt, de nem feltétlen a játéka emelkedik ki, légies karaktere predesztinálja erre a szerepre. Jézust Joaquin Phoenix alakítja, aki korábban Commodust hozta a Gladiátorban, illetve a Nyughatatlanban Johnny Casht, és így kerek a világ: a démonaival viaskodó római császár és a country királya után most Istent, illetve Isten fiát alakítja. A film története az első században, Jézus színrelépésének idején játszódik, a Szentföldön, és nagy vonalakban tapogatja le az evangéliumi történeteket, és tényleg afféle női aspektusból, de valójában mégsem Mária Magdolna a film tényleges főszereplője, hanem Jézus. Bár Magdolnáé a címszerep, és afféle 13. apostolként szerették volna a film alkotói pozicionálni, de a történetben valójában ő is csak asszisztál Jézus mellett, és ez akkor is így van, ha a mozit legalább annyira ihlette az Egyiptomban és Görögországban megtalált apokrif pergamentöredékek, az ún. Mária Magdolna evangélium.

Mária Magdolna sodródik a biblikus eseményekkel, részint szemlélője azoknak, leginkább az a dramaturgiai szerepe, hogy a nézők barátjaként szentföldi idegenvezetőjük legyen. A film inkább egy spirituális utazás („A világ csak akkor változik, ha mi is változunk” – mondja Mária Magdolna) mintsem a hitbéli meggyőződést erősítő mozi, de persze nemcsak attól jó egy biblikus témájú film, hogy megacélozza-e a hitet, hanem ezer mástól is. Szintén probléma, hogy az apostolok sem kapnak árnyalt személyiséget, olyan illusztrációk, mintha egy iskolai ünnepség drámaszakkör előadását látnánk.  Az apostolok féltékenyek Mária Magdolnára, aki az apostolok Yoko Onója, a nő, aki megtöri a derék férfiak egységét, de míg a Beatles maximum az örökké termő eperföldekre vitte ki a rajongókat, addig Jézus a Mennyei Királyságot ajánlotta a hívőknek.

Mária Magdolna
angol film
szereplők: Rooney Mara, Joaquin Phoenix, Chiverel Ejiofor
rendezte: Garth Davis
bemutató: március 29.