Május elseje másképp – Kultúrtörténeti időutazás a munka ünnepén (TOP10)

Május 1-én automatikusan a munka ünnepére, a majálisokra és a pihenésre gondolunk, pedig ekkor számos érdekes és nagy dolog történt. Tudtad, hogy ezen a napon nyitott meg a Vígszínház, vagy hogy ilyenkor debütált a képregényhős Batman? Összeszedtünk tíz érdekes és színes eseményt május 1-ről.

061.hu 

1786

1786. május 1-jén a mai Burgtheaterben mutatták be Bécsben Mozart Figaro házassága című operáját. Mozart három nagy olasz nyelvű operája – a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Cosí fan tutte – szövegkönyvét Lorenzo Da Ponte jegyezte. Első közös művük, a Figaro házassága előtt a témát kereső Mozart csaknem száz darabot nézett át, mielőtt kiválasztotta a francia Pierre de Beaumarchais darabját, a komédia egy trilógia középső része.  A mű egyik leghíresebb áriája a Non piu andrai, amelynek hallatán a főpróbán a szereplők spontán tapsban törtek ki; Mozart a Don Giovanniban is megidézte a témát. Az első két estén maga Mozart vezényelt a fortepiano mellől, a további hét alkalommal Joseph Weigl dirigálásával játszották, az egyik előadáson Kazinczy Ferenc költő is a hallgatóság soraiban ült. Az ikonikus zenetörténeti eseményt Miloš Forman rendező is a filmvászonra vitte Amadeus című filmjében. 

1881

1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, amely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg, és kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét. Puskás Budapest után más nagyvárosokban (pl. Zágráb, Fiume, Nagyvárad) is megkezdte a központok kiépítését, miközben öccsére, Ferencre bízta a budapesti hálózat kezelését, ami a testvér halála után ismét az ő kezébe került. A központ 1928-ra kinőtte magát, s így akkor áttértek az automata központra, amelynek következtében a hívószámok kezdetben öt, majd később hat számjegyűek lettek. A telefonközpont találmányát valamennyi európai ország megvásárolta. 

1896

1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok vagy A paeoniai vojvoda című színművével nyílt meg a Vígszínház Budapesten. Az építkezés 1895. április 3-án indult, a ház szeptember 24-re került tető alá, az olvasópróbákat 1896. április 2-án kezdték. A csodás épületet két zseniális építész, az osztrák származású Ferdinand Fellner és a porosz Hermann Helmer a századforduló évtizedeiben megtervezték és megalkották az európai polgárság színházideálját, és Odesszától Prágáig, Bécstől Budapestig 47 színházépület hirdeti azóta is e két nagyszerű tervező emlékét. A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlődő polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelő színházat akart. Első igazgatója az európai formátumú Ditrói Mór, akit Kolozsvárról hívtak az új színház élére. A II. világháború utolsó napjaiban bombatalálat érte az épületet, amely újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven, majd ’61-ben visszakapta régi legendás elnevezését.  1994-ben a színházat teljesen felújították: a kétmilliárdos beruházás során a színházépület külsőleg is megújult, belső berendezését is kicserélték, a színpad a legmodernebb technikát kapta. Az épület egy 100 férőhelyes stúdiószínházzal bővült, így a színház három játszóhelyén már összesen 1700 néző foglalhat helyet. 

1931

1931. május 1-én adták át New Yorkban az Empire State Building épületét. Az 1250 láb, 381 méter magas épület New York és az Amerikai Egyesült Államok történetében is jelentős helyet foglal el. Építészek: Shreve, Lamb és Harmon. A 102 emeletes torony 42 évig volt az USA legmagasabb épülete. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Nevét New York állam becenevéből (Empire State) kapta. Az építés 1930. január 22-én kezdődtek el, az építményen 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, és azonnal elindult a vernyeny, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás vesztette életét. Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át. Az épület tetejét  eredetileg kikötőtoronynak tervezték léghajók számára, azonban az 1250 láb magasságban uralkodó változékony széljárás miatt – néhány sikertelen kísérlet után – az ötletet elvetették. 1945-ben egy amerikai bombázórepülőgép a sűrű ködben az épület 79. emeletének ütközött.

1939

1939. május 1-én jelent meg a Detective Comics 27. száma, amelyben először mutatkozott be a képregényóriás legújabb karaktere: Batman. Az első sötét lovag sztori mindössze 6 oldalas volt, és akkoriban talán senki se gondolta volna, hogy a főhős 77 év múlva a világ legnépszerűbb szuperhősévé válik. 77 év alatt Bob Kane rajzoló és Bill Finger író közös gyermeke olyan népszerűségre tett szert, amellyel jócskán maga mögé utasítja vetélytársait, ráadásul a karakter legnagyobb ellensége, Joker is sztárnak számít.

1941 

1941 május 1-én mutatták be az RKO Pictures klasszikus amerikai drámáját, az Aranypolgárt Orson Welles rendező munkáját több alkalommal választották meg minden idők legjobb filmjének. A mozit– bár fikció – sokan William Randolph Hearst leplezett élettörténetének tartják. A film megjelenése után Hearst megtiltotta újságjaiban ennek akár említését is, emellett azzal fenyegetőzött, hogy kiteregeti Hollywood 15 évének szennyesét. Egy adott pillanatban a nagyobb stúdiók vezetői felajánlották az RKO-nak, hogy kifizetik a gyártási költségeket, ha átadják nekik a film negatívját és összes kópiáját, amelyeket el akartak égetni. Az RKO visszautasította ezt, és a film bemutatása mellett döntött, de előtte zárt közönségnek (filmstúdió-vezetőknek és jogászoknak) bemutatták, és kb. 2 percet kivágtak belőle. Hearst azzal fenyegette meg a mozihálózatok üzemeltetőit, hogy egyéb filmjeik reklámjait sem közli újságjaiban, ha bemutatják az Aranypolgárt. Sok moziüzemeltető engedett a nyomásnak. A film Charles Foster Kane életét követi nyomon, aki karrierje elején egy a társadalmat szolgáló kiadói birodalmat épít fel, de később elfogja a hataloméhség.

1945

1945. május elsején Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök beszédével kezdte a II. világháború utáni folyamatos és rendszeres adását a Magyar Rádió. A budapestiek a Blaha Lujza téren, a Múzeumkertnél, a Rádiószékháznál, a Liszt Ferenc téren, az Erzsébet téren, a Szent István téren és a Ferenc téren elhelyezett utcai hangszórókon hallgatták, amint az ünnepi műsor előtt Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, majd a koalíciós pártok és a Szakszervezeti Tanács vezetői mondanak köszöntőt. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. január 25-én Ortutay Gyulát bízta meg az MTI és a Rádió újjászervezésével. 

1957 

Néhány kísérleti adás után 1957. május 1-jén, a Hősök teréről sugárzott élő adással kezdte meg működését a Magyar Televízió. A hazai televíziózás megszervezése 1953. január 23-án, a Minisztertanács hozzájárulásával indult. A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet. Az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Az állandó és rendszeres műsorsugárzás azonban sokak számára nem volt elérhető. Nagyon kevesen rendelkeztek készülékekkel, ráadásul az adótornyok eleinte csak a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasak. 1957 májusától egy héten három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak.