Május elseje másképp – Kultúrtörténeti időutazás a munka ünnepén (TOP10)

Május 1-én automatikusan a munka ünnepére, a majálisokra és a pihenésre gondolunk, pedig ezen a napon számos érdekes és nagy dolog történt. Tudtad, hogy ezen a napon nyitott meg a Vígszínház, vagy hogy ezen a napon debütált a képregényhős Batman? Összeszedtünk tíz érdekes és színes eseményt május 1-ről.

061.hu 

1786

1786. május 1-jén a mai Burgtheaterben mutatták be Bécsben Mozart Figaro házassága című operáját. Mozart három nagy olasz nyelvű operája – a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Cosí fan tutte – szövegkönyvét Lorenzo Da Ponte jegyezte. Első közös művük, a Figaro házassága előtt a témát kereső Mozart csaknem száz darabot nézett át, mielőtt kiválasztotta a francia Pierre de Beaumarchais darabját, a komédia egy trilógia középső része.  A mű egyik leghíresebb áriája a Non piu andrai, amelynek hallatán a főpróbán a szereplők spontán tapsban törtek ki; Mozart a Don Giovanniban is megidézte a témát. Az első két estén maga Mozart vezényelt a fortepiano mellől, a további hét alkalommal Joseph Weigl dirigálásával játszották, az egyik előadáson Kazinczy Ferenc költő is a hallgatóság soraiban ült. Az ikonikus zenetörténeti eseményt Miloš Forman rendező is a filmvászonra vitte Amadeus című filmjében. 

1881

1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, amely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg, és kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét. Puskás Budapest után más nagyvárosokban (pl. Zágráb, Fiume, Nagyvárad) is megkezdte a központok kiépítését, miközben öccsére, Ferencre bízta a budapesti hálózat kezelését, ami a testvér halála után ismét az ő kezébe került. A központ 1928-ra kinőtte magát, s így akkor áttértek az automata központra, amelynek következtében a hívószámok kezdetben öt, majd később hat számjegyűek lettek. A telefonközpont találmányát valamennyi európai ország megvásárolta. 

1896

1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok vagy A paeoniai vojvoda című színművével nyílt meg a Vígszínház Budapesten. Az építkezés 1895. április 3-án indult, a ház szeptember 24-re került tető alá, az olvasópróbákat 1896. április 2-án kezdték. A csodás épületet két zseniális építész, az osztrák származású Ferdinand Fellner és a porosz Hermann Helmer a századforduló évtizedeiben megtervezték és megalkották az európai polgárság színházideálját, és Odesszától Prágáig, Bécstől Budapestig 47 színházépület hirdeti azóta is e két nagyszerű tervező emlékét. A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlődő polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelő színházat akart. Első igazgatója az európai formátumú Ditrói Mór, akit Kolozsvárról hívtak az új színház élére. A II. világháború utolsó napjaiban bombatalálat érte az épületet, amely újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven, majd ’61-ben visszakapta régi legendás elnevezését.  1994-ben a színházat teljesen felújították: a kétmilliárdos beruházás során a színházépület külsőleg is megújult, belső berendezését is kicserélték, a színpad a legmodernebb technikát kapta. Az épület egy 100 férőhelyes stúdiószínházzal bővült, így a színház három játszóhelyén már összesen 1700 néző foglalhat helyet. 

1931

1931. május 1-én adták át New Yorkban az Empire State Building épületét. Az 1250 láb, 381 méter magas épület New York és az Amerikai Egyesült Államok történetében is jelentős helyet foglal el. Építészek: Shreve, Lamb és Harmon. A 102 emeletes torony 42 évig volt az USA legmagasabb épülete. Az épület New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Nevét New York állam becenevéből (Empire State) kapta. Az építés 1930. január 22-én kezdődtek el, az építményen 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, és azonnal elindult a vernyeny, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás vesztette életét. Az épület rekordidő, alig több mint egy év alatt készült el, és 1931. május 1-jén adták át. Az épület tetejét  eredetileg kikötőtoronynak tervezték léghajók számára, azonban az 1250 láb magasságban uralkodó változékony széljárás miatt – néhány sikertelen kísérlet után – az ötletet elvetették. 1945-ben egy amerikai bombázórepülőgép a sűrű ködben az épület 79. emeletének ütközött.

1939

1939. május 1-én jelent meg a Detective Comics 27. száma, amelyben először mutatkozott be a képregényóriás legújabb karaktere: Batman. Az első sötét lovag sztori mindössze 6 oldalas volt, és akkoriban talán senki se gondolta volna, hogy a főhős 77 év múlva a világ legnépszerűbb szuperhősévé válik. 77 év alatt Bob Kane rajzoló és Bill Finger író közös gyermeke olyan népszerűségre tett szert, amellyel jócskán maga mögé utasítja vetélytársait, ráadásul a karakter legnagyobb ellensége, Joker is sztárnak számít.

1941 

1941 május 1-én mutatták be az RKO Pictures klasszikus amerikai drámáját, az Aranypolgárt Orson Welles rendező munkáját több alkalommal választották meg minden idők legjobb filmjének. A mozit– bár fikció – sokan William Randolph Hearst leplezett élettörténetének tartják. A film megjelenése után Hearst megtiltotta újságjaiban ennek akár említését is, emellett azzal fenyegetőzött, hogy kiteregeti Hollywood 15 évének szennyesét. Egy adott pillanatban a nagyobb stúdiók vezetői felajánlották az RKO-nak, hogy kifizetik a gyártási költségeket, ha átadják nekik a film negatívját és összes kópiáját, amelyeket el akartak égetni. Az RKO visszautasította ezt, és a film bemutatása mellett döntött, de előtte zárt közönségnek (filmstúdió-vezetőknek és jogászoknak) bemutatták, és kb. 2 percet kivágtak belőle. Hearst azzal fenyegette meg a mozihálózatok üzemeltetőit, hogy egyéb filmjeik reklámjait sem közli újságjaiban, ha bemutatják az Aranypolgárt. Sok moziüzemeltető engedett a nyomásnak. A film Charles Foster Kane életét követi nyomon, aki karrierje elején egy a társadalmat szolgáló kiadói birodalmat épít fel, de később elfogja a hataloméhség.

1945

1945. május elsején Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök beszédével kezdte a II. világháború utáni folyamatos és rendszeres adását a Magyar Rádió. A budapestiek a Blaha Lujza téren, a Múzeumkertnél, a Rádiószékháznál, a Liszt Ferenc téren, az Erzsébet téren, a Szent István téren és a Ferenc téren elhelyezett utcai hangszórókon hallgatták, amint az ünnepi műsor előtt Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, majd a koalíciós pártok és a Szakszervezeti Tanács vezetői mondanak köszöntőt. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. január 25-én Ortutay Gyulát bízta meg az MTI és a Rádió újjászervezésével. 

1957 

Néhány kísérleti adás után 1957. május 1-jén, a Hősök teréről sugárzott élő adással kezdte meg működését a Magyar Televízió. A hazai televíziózás megszervezése 1953. január 23-án, a Minisztertanács hozzájárulásával indult. A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet. Az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Az állandó és rendszeres műsorsugárzás azonban sokak számára nem volt elérhető. Nagyon kevesen rendelkeztek készülékekkel, ráadásul az adótornyok eleinte csak a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasak. 1957 májusától egy héten három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak. 

1979 

1979 május 1-én adott először koncertet Elton John Jeruzsálemben Izrael függetlenségi napján. Ő volt az első külföldi popsztár aki fellépett az országban. A művész a jegyekből befolyt bevételt jótékony célokra ajánlotta fel.

2000

2000 május 1-én bemutatták Los Angelesben a Gladiátor című amerikai filmet. A történelmi drámát Ridley Scott rendezte, főszerepeket Russell Crowe és Joaquin Phoenix játszották. A mozi öt Oscar-díjat nyert a 73. Oscar-gála díjkiosztón, beleértve a legjobb film díját is. A Gladiátor a történelmi epikus filmek egyik legkiemelkedőbb darabja, melyet számos kritikus egyenesen a XXI. század Ben Hurjának nevezett. 

 

 
2019-05-02T06:15:01+02:00 2019. május 1.|