Míg a rock and rollban a hírnév szavatossági ideje 15 percig tart, addig a színház mértékegysége minimum egy felvonás. És ha tényleg színház az egész világ, akkor ebbe a Quimby a rock and rollt is beleértette, hiszen a zenekar 14 állomásos, ún. Teátrum turnéra indul októberben. Kiss Tiborral, a zenekar frontemberével beszélgettünk, aki egyházat alapít, és az Arany Zsiráf-díja mellett egy koponya pihen. 

PZL- nullahategy

kiss tibor quimby zenesz festo 2015.09.08 foto:horvath peter gyula

Hat éve beszéltünk utoljára, akkor együtt sétáltunk az Üllői úton, ahol megláttál egy kidobott, art deco hatású mosógépet. Azt mondtad, másnap visszajössz érte. Visszajöttél? És ha már a tárgyaknál tartunk: mi a lakásodban a legfurább tárgy?
Az egyik lakásomban volt mosógépdob, kék színű fény világított benne, és lábbal lehetett kapcsolgatni az ágyból… A legkülönösebb tárgyam egy második világháborúban elesett német katona koponyája. Fricinek hívják, régóta velem lakik. Tizenhét éves lehettem, készültem a képzős felvételire. Meg kellett tanulnom koponyát rajzolni. Az orvosi egyetemisták felnyomták az árakat, nehéz volt beszerezni. Említette valaki, hogy a Mezőfalva melletti Bolondvárnál – ahol 1945-ben volt egy második világháborús ütközet – cigány gyerekek emberi koponyákkal fociznak. Megnéztem, és tényleg: a csontok kiálltak a földből. Nem kellett másfél méterre ásnom, felszíni fejtéssel szereznem meg Fricit. Bemutatkoztunk, és azt mondtam neki: mától nálam fogsz lakni, nálam jobb helyen leszel, mint a tömegsírban. Bárhová is költöztem, mindig vittem magammal. A mai napig velünk él.

Van jellegzetessége a koponyának?
Igen, farkasfoga van. Egyébként lehet, hogy nem német, hanem orosz katona…

És hol tartod?
Artisjus-díj és az Aranyzsiráf-díj mellett.

Közönségetek még nem olyan idős, mint Frici, de a hamarosan induló Teátrum turnéval inkább a harminc pluszosoknak játszotok…
Hülyén néznénk ki, ha nem vállalnánk fel, hogy a harminc feletti korosztálynak játszunk. Vicces tud lenni, amikor öreg bácsik feszes bőrnadrágban, haskötővel feszengnek az emlékeik pózában. Hagyni kell, hogy az ember átlényegüljön abba a korba, ami a sajátja. Természetesen egyetlen korosztályt sem zárunk ki. A teátrum turnénak talán egy tízessel idősebb a közönsége, mint a koncertre járók átlagéletkora, de fontos szempont a kényelem is, az, hogy vannak, akik ülve szeretnék megnézni a koncertet, nem akarnak boros kólában tocsogni, és harcolni a tizenévesekkel a jobb helyekért. Ez nem csak egy kényelmesebb koncert, ez más játszótér is. Itt a zenekar másképp muzsikál, tehát hozzáállásban és befogadásban is más a történet. Tudjuk már hogyan működnek ezek a terek… kisebb erősítőkkel dolgozunk, hogy a finomabb dolgok felerősödjenek. Teátrálisabban tudjuk hozni a mélyrepüléseket, a magaslatokat, a csilingelést, a Mennyországot. És mindent felfűzünk majd egy dramaturgiai láncra.

kiss tibor quimby 7-HPGyAhhoz képest, hogy sokszor játszottatok színházi térben, a koncept lemez gondolata rendre elkerüli a zenekart, sőt újabban inkább a trackek felé mennétek el, mintsem a nagyobb formátumok felé
A legtöbb zenei élmény koncerten ért. Kamasz koromban hetente hatszor is elmentem  koncerteke,  jazz-bulikra is, de a rock és a punk ugyanúgy érdekelt. Viszont az első magnómat huszonöt éves koromban vettem, míg az első CD-lejátszómat közel harminc évesen szereztem be. Megálltam egy ablak alatt, ha jó zene szólt, mégis kevés lemezt vettem. Szóval, a stúdiólemezek kevésbé fontosak számomra, inkább dokumentumnak tartom ezeket. A lemezt funkcionális tárgynak gondolom, ami adatot őriz. Ma már én is megosztó portálokon keresek zenéket, de azok is jórészt koncertfelvételek. Azoknak hallgatom a stúdióalbumait, akik extrém módon jók, akik igazi laboránsok, és izgalmas hangzásokat képesek kreálni. Velünk sokszor előfordult, hogy egyszer csak szóltak: van x órátok, tessék gyorsan lemezt csinálni. Pörög minden, nincs idő átgondolni, hogy béreljünk-e csőharangot, vagy más hangszereket. A koncertfelvételeinket jobban szeretem, mint a lemezeinket. Talán nekünk is dalokban kéne gondolkodnunk, nem lemezekben. Vannak olyan számaink, amelyeket kétszer játszottunk el, azután hogy felvettük. Az lenne jó, ha egy turné alatt kiforrná magát a szám, és ha kiállta a próbákat, esetleg felvennénk. Ha van koncepció a fejemben, akkor érdekelnek dramatikus megoldások…  Több lemezünkre is jellemző a laza koncepció, a Kaktuszliget is ilyen, a felvétel után jöttünk rá, hogy egy buborékban voltunk, nem tudtunk olyan dalokat írni, amikről ne a kaktuszok jutottak volna eszünkbe. Olyan munkacímeink voltak, hogy Kaktusz 1, Kaktusz 2… Éreztük, hogy ez a történet Európában játszódik, és kb. a modern társadalom kiüresedéséről szól.

A koncertjeitek jobb minőségben szólalnak meg, mint az átlag magyar színpadi sound. Erre nagyon háklisak vagytok?
Én még egyetlen koncertünkön sem voltam, mármint úgy, hogy nem belül vagyok. Már nagyon szeretnék elmenni egy Quimby-koncertre. Néha kiszaladtam a közönség közé, és mindig nyakam behúzva siettem vissza színpadra, azzal a felkiáltással, hogy ott mennyivel jobb, mert lángol a padló.  Szóval, nem tudom megmondani, hogy milyen egy Quimby-koncert kívülről. Mondjuk, azt tényleg szokták mondani, hogy jól szól. Persze, költünk is rá sokat, lehetőség szerint mindig profi cájgot bérelünk, jók a technikusaink is, a zenekar is sokat beszél velük, mit hogyan kéne beállítani, molyolunk a technikán rendesen. De ebben a hosszú évek rutinja is benne van, ennyit felszedtünk az út porából. És hát normálisan is kell játszani!

kiss tibor quimby 9-HPGyFelléptetek Jordániában, ami egy extrém, laza chill-out környezet volt. Játszottatok még furcsa helyszíneken?
Volt, amikor a dunaújvárosi uszodában léptünk fel, mert nem volt máshol hely. Visszhang, borzalmas páratartalom, lebegő húrok és dobbőrök… Kakafón, szürreális buli volt, totál máshogy szólt a zenekar, mint ahogy azt megszokhattuk, leginkább egy VHK-koncertre emlékeztetett. Amikor véget ért a koncert, levettem a ruhámat, és fejest ugrottam az egyik medencébe. 40-50 ember ugrott utánam. Volt egy másik extrém helyszínünk is… Rostockban léptünk fel, egy hatalmas tengeri teherhajón. Piercinges, taréjos punkok vezették, helyesek voltak, ők hegesztették meg az eltört utánfutónkat. Szürreális volt a hely, tele konténerekkel és tévékkel. Annyi tévét életemben nem láttam, mindegyik működött, vagy csak hibacsík futott rajta…

A Quimby már brand. Vannak Qumby-feliratos tornacipők, rengeteg-féle póló…
Ezekkel általában mások jönnek elő, nem a zenekar ötletei… Cigánykaravánhoz hasonlítunk, nem egy tudatosan, bölcs menedzseléssel irányított zenekar vagyunk, inkább emóciók és a gondolatok fűtenek, és kézi vezérléssel működünk… De majd egyszer igazán profik leszünk, és akkor egyházat is alapítunk a rajongók közreműködésével. Az én egyházam az Állandóan Riffelők Lelki Társasága lesz.

kiss tibor quimby 10-uj HPGyTíz éve vagytok a csúcson. Kívülről nézve úgy tűnik, hogy nem voltak hullámvölgyek ebben az időszakban. Ti ezt hogy éltétek meg?
Kisebb hullámok voltak, de drasztikus ereszkedés vagy emelkedés nem volt, viszonylag lineáris utat járunk be. De ez minket is meglepett, mert úgy éreztük, hogy felhabosodott a capuccino. Most már nagymamák és gyerekek is járnak a bulijainkra…

Képzőművész vagy, most is a műtermedben ülünk. Bizonyos lemezeitek abszolút progresszív, vad, roncsolt coverrekkel jelentek meg, de az utóbbi időben a lebarnított borítókról meseszerű, musicales világra asszociálokDe beugrik a Magna Cum Laude is
Igyekszem nem megsértődni… Ad hoc módon működtek nálunk a borítók… Volt, amikor szóltak, hogy kéne egy cover, kimentem a piacra, vettem két pontyfejet, és odavittem a grafikusnak, hogy na, ez legyen a borítón. A grafikusunk gyűrűje is rákerült, az is hirtelen jött ötlet volt… Volt, amikor a Universal nem  fogadta el a borítótervem… éppen akkor a Frankről volt nálam egy fénykép a zakózsebemben. Mondtam, hogy legyen ez. És az lett a Majomtangón. A lebarnított hatású képekről… Évekkel később újra felfedeztem a régi barátnőm, mint mint képzőművészt. Nagyon megtetszett a képi világa… Nekem benne van ezekben a borítókban egyfajta kellemes öregedés, ugyanakkor már elegünk is van belőlük, mert hasonlítanak egymásra… Lehet, hogy elment az agyam, és esztétikai továbbképzésre kell beiratkoznom… Legközelebb nyersebb, egyszerűbb világot fogunk megjelentetni…

kiss tibor quimby 11-uj HPGyOlyan előfordul, hogy felhív a Sziget Irodából Gerendai, hogy Tibikém, beugorhatok-e a műtermedbe, vennék valamit… Illetve más vállalkozók milyen sűrűn találnak meg a vásárlás ötletével?
Gerendai Karcsi pont nem hívott fel, lehet, hogy ő nem csipázza a stílusom, de azért elég sűrűn szoktak felhívni, pedig tudják rólam, hogy nem nagyon adok el. Volt már, hogy elajándékoztam egy-két képet, de inkább önmagam gyűjtője vagyok. Jó lenne, ha egyben tudnék tartani 50-100 képet. Ha meghalok, talán majd többet fognak érni, és a gyerekeim majd azt mondják: milyen jó fej volt a fater, hogy hagyott itt egy kis zsebpénzre váltható anyagot.

Nemrég olvastam, hogy a szintén festészettel is foglalkozó David Bowie elvállalta a Spongyabob musical zenéjének megírását. Mi volt a legkülönösebb felkérésed? Mi volt a te Spongyabobod?
Hívtak már temetésekre is, ahol énekelnem kellett volna. Ezeket természetesen elutasítottam. Ha nincs személyes érintettség, akkor minek, ha meg van, akkor kiesik a gitár a kezemből. Minden párt megkeresett már minket az elmúlt húsz évben, de politikai és céges felkéréseket sem vállalunk. Nekem már az is extrém volt, hogy elvállaltam egy hangoskönyvet.

Mi a titka annak, hogy nem borul meg senki a zenekarban, hogy remekül együtt tudtok zenélni, miközben azért még mindig sok fellépésetek van.
Már tudjuk, hogyan működtetjük jól a zenekart, de ahhoz sok mindent kellett átélnünk. Amikor a Kilégzés előtt újjászerveztük a csapatot, már sejtettük, hogy korábban hol csúsztunk el… Céget alapítottunk, aztán megterveztük, hogy hány koncertet vállalunk el évente, tudjuk már, hogyan rakjuk össze a turnékat. Jobban odafigyelünk a másik problémáira, sokkal könnyebben túllendülünk egymás hibáin, mert nem akarunk senkit megváltoztatni.

Milyen sajátosságai lesznek a Teátrum- turnénak?
Októberben indul, 14 állomásra terveztük. Új dalok nem lesznek, viszont másképpen hangszereltük a számok nagy részét, és olyanokat is elővettünk, amiket nem játszunk rockkoncerteken, csak színházban. Zenei folyam lesz, díszletekkel, színházi jelenetekkel, összekötőkkel. A saját felsőbb erőnk a rendező erő. Film is készül belőle, amihez rögzítünk néhány szürreális jelenetet is. Talán lesznek álomszerű részek…. kinyitjuk a back stage ajtaját, ahol megjelenik a Duna, amin Liviusz éppen horgászik… Vagy valami ilyesmi.

Fotó: Baktay Péter