Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 60
  •  
    60
    Shares

A magyar főváros sikeresen megőrizte változatos képét: Budapest utcái, terei és különböző korokból származó épületei sok európai és néhány tengeren túli város megjelenítésére is tökéletesen alkalmasak. Nem is csoda, hogy létezik olyan külföldi produkció, amelyben Budapest harminc különböző város dublőreként szerepelt. A koronavírus-járvány idején bölcsen otthon maradóknak összeszedtünk tíz olyan, részben vagy egészében hazánkban forgatott hollywoodi filmet, amelyek jeleneteit Budapest pazar kulisszái között rögzítették. Annyi bizonyos, hogy a budapesti miliőt leginkább a kémkedős történetek szeretik.

MP – nullahategy.hu

Vörös zsaru (1988)

Ez volt az első amerikai film, amelynek főhőse a homo sovieticus, és amely engedélyt kapott arra, hogy a moszkvai Vörös téren forgassák. Más források szerint viszont engedély nélkül rögzítettek itt a filmesek, így többször is komoly problémákba ütköztek a hatóságokkal. Ami biztos, hogy a legtöbb orosz jelenetet végül Magyarországon forgatták le a döglődő kádárizmusban – a producer Andrew G. Vajna ügyintézése nyomán, akiről még lesz szó a későbbiekben. A glasznoszty jegyében fogant sztori szerint Ivan Danko százados (Arnold Schwarzenegger) a moszkvai drogmaffiát készül leleplezni, egy akcióban pedig kinyiffantja a bűnbandavezér öccsét, a bátyus viszont az ő társát puffantja le. Ráadásul a főkolomposnak sikerül megpattannia, és Chicagóba repül, nyomában az osztrák szovjet húsgólemmel. Amerikában azonban már mások a szabályok, amit Dankóval leginkább a nagyszájú kényszerpartner Ridzik felügyelő (James Belushi) éreztet vele. A VHS-korszakban a rettenetes egyemberes kotorékszinkron ellenére is különleges örömmel és izgatottsággal töltötte el az embert, hogy a Terminátor és Jerry Lee gazdija mellett olyan kiváló magyar színészeket láthatott, mint Koncz Gábor, Bán János, Balkay Géza vagy Körtvélyessy Zsolt, nem beszélve a drogdílert (akkoriban: kábítószerkereskedőt) alakító Növényi Norbertről.

Terepszemle: Gozsdu-udvar, Rudas gyógyfürdő, Budai várnegyed, Rakpart

Evita (1996)

Argentína B-vonalbeli színésznőjéből az ország first lady-jévé házasodott Eva Duarte de Perón, azaz Evita rendkívüli történetéről Andrew Lloyd Webber és Tim Rice készítette el a világhírű zenés darabot, az elkerülhetetlen megfilmesítés hosszú folyamatában először KenRussell neve merült fel rendezőként, majd a feladat Oliver Stone-ra szállt, de az akkori argentin elnökkel való nézeteltérés miatt a forgatást lefújták. Végül Andy Vajna cége, a Cinergi karolta fel a projektet, és Alan Parker kapta meg a lehetőséget a rendezésre. A filmeivel sorra nagyokat taknyoló Madonna leszerződtetésével nem kevés kockázatot vállaltak, de a popdíva visszafogottabb önmagát hozva végül is nem okozott különösebb csalódást. Budapest Andy Vajna közbejárására lett a film egyik fő forgatási helyszíne, ami lázba hozta a hazai sajtót: a 90-es évek közepén ugyanis óriási szó volt, hogy egy vérbeli hollywoodi produkciónak Budapest adott otthont, hatalmas volt a felhajtás, az újságok is tele voltak a forgatás részleteivel.

Terepszemle: Szent István tér, Gellérthegy/Sziklakórház, Szabadság tér, Andrássy út, Alkotmány utca, Néprajzi Múzeum volt épülete (korábban Igazságügyi Palota), Keleti Pályaudvar

Kémjátszma (2001)

Ridley Scott testvére, a néhai Tony Scott Robert Redford és Brad Pitt főszereplésével készített izgalmas krimijében az éppen nyugdíjba készülő kém egykori tanítványa bajba kerül, de a CIA úgy dönt, hogy sorsára hagyja az ügynökét. A mesterkém viszont elhatározza, hogy megmenti fiatal barátját. Mindezt persze fővárosunkban, amely ezúttal (is) Kelet-Berlint alakítja, de sebaj, a fő bevételi forrást jelentő Amerikában nyilván kevesebb nézőt késztetett kuncogásra a germán földre haluzott Szabadság-híd vagy a budai vár látványa, mint az érintett országokban. Az ismerős épületek mellett magyar színészekre is rábukkanhat a szemfüles néző, többek között Csuja Imre, Oberfrank Pál és Rékasi Károly tűnik fel a vásznon néhány másodperc erejéig. Redford ebben a filmben szakadt ki az “öregen is jóképű” kliséből, későbbi filmjeiben sem láthattuk ennyire gyűröttnek, Pitt pedig tehetséges, de elátkozott anti-Bondként soha nem bénázott még ennyit a filmvásznon. Nem hibátlan, de vérbő és realisztikus politikai akciókrimi szerencsétlenkedő ügynökökkel, elbaltázott akciókkal, felesleges áldozatokkal és a titkosszolgálatok kulisszatitkaival.

Terepszemle: Szabadság híd, Astoria Szálló, Central Kávéház, Nyugati pályaudvar, Gozsdu-udvar, Tököl

Én, a kém (2002)

Budapest az itt listázott alkotásokon túl is sokszor feltűnt a mozivásznon, de ez az első olyan hollywoodi film, amelyben nem egy másik európai vagy dél-amerikai nagyvárost helyettesít, hanem Magyarország fővárosaként jelenik meg. Az akkoriban még mindig „csak” producerkedő Andy Vajna nem csupán a helyszínt, a forgatókönyvet is maga választotta: a jelentősen átszabott szkript eredetileg az azonos címmel 1965 és 1968 között sugárzott tévésorozat nulladik részéhez készült. Ez volt az első olyan teleregény az amerikai televízió történetében, amiben egy afroamerikai és egy fehér színész (Robert Culp és Bill Crosby) alakította a főszereplő párost. Eddie Murphy és Owen Wilson kooperációjában a buddy cop zsánerben kicsiszolt ebony and ivory modell kevésbé ámulatba ejtő, de ez nem annyira a színészek, mint inkább a sután rebootolt, csilliószor elsütött gegekre és akciópanelekre épített forgatókönyv sara.

Terepszemle: Gellért Hotel, Lánchíd, Szabadság híd, Erzsébet híd, rakpart, Országház, Budai Vár

München (2005)

Steven Spielberg régen gyakorolta már olyan magas szinten a feszültségkeltést, mint az 1972-es müncheni olimpián lezajlott vérengzés utóéletét feltáró filmjében. Eleinte úgy tűnik, elfojtja hatásvadászatra való hajlamát és nem mutatja be, hogyan végződik a Fekete Szeptember terrorakciója a túszul ejtett 11 izraeli sportoló halálával. A film azt az izraeli Moszad-kommandót követi nyomon, amelynek feladata a támadás szervezőinek felkutatása és likvidálása volt, valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt a bosszúakció a csapattól és vezetőjétől (Avner szerepében Eric Bana végre a tehetségéhez méltó feladatot kapott). A magyar származású George Jonas Megtorlás című, vitatott könyvéből készült vitatott film (Izrael hivatalosan sosem ismerte el a gyilkosságokat) egyik felet sem igyekszik démonizálni: Spielberg dolgozatában az izraeli megtorlógépezet brutalitása éppúgy elfogadhatatlan, mint a palesztin terroristáké. Kár, hogy a rendező visszafogottsága a film végére felszívódik, és teljesen feleslegesen, mégiscsak bemutatja a müncheni vérengzést.

Terepszemle: Margit híd, Aulich utca (V. kerület), Puskás Ferenc Stadion, Operaház, Nyugati pályaudvar, Tököli repülőtér

Suszter, szabó, baka, kém (2011)

John le Carré regényéből, a Karla-trilógia első darabjából készült régivágású kémfilmhez hasonlót manapság csak ritkán láthatunk: a svéd rendező, Tomas Alfredson (Engedj be!) látványos autós üldözések és csihipuhik, szerelem és humor helyett visszafogottságával, kegyetlenségével, okos és fordulatos történetével teremti meg a fojtogató bizalmatlanság atmoszféráját. Mindenki gyanakszik mindenkire, akárki lehet áruló, kettős ügynök, vagy ahogyan a filmben mondják: vakond. Gary Oldman szokása szerint lélegzetállító alakítást nyújt az elképesztő intelligenciájú kémelhárító Smiley szerepében (30 év színészkedés után ezért a szerepért jelölték először Oscarra), aki a brit titkosszolgálat legfelső köreibe épült szovjet vakond után szaglászik. A one-man-show mégis elmarad, Oldman mellett ugyanis Colin Firth, Tom Hardy, Mark Strong, Benedict Cumberbatch és John Hurt is brillírozik a szerepében, nekünk pedig külön öröm, hogy Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter és Csuja Imre is kaptak némi játékteret a 70-es években játszódó, vizualitásában szándékosan a Gene Hackman-féle Magánbeszélgetést (1974) idéző hidegháborús filmben. Érdekesség, hogy a pesti jelenetek Carré regényében Csehszlovákiában játszódnak, a filmeseket a húszszázalékos adókedvezmény csábította Pestre – és a forgatókönyv átírására.

Terepszemle: Verseny utca (VII. kerület), Párizsi udvar, Nyugati pályaudvar, Keleti pályaudvar, Halászbástya, Országház

Mentőexpedíció (2015)

Ridley Scott Marson játszódó futurisztikus túlélődrámája azt mutatja be, mihez kezdene a NASA űrhajósa, ha egy baleset miatt elszakadna a társaitól, és egyedül maradna a vörös bolygón. Az űrhajóst társai egy szörnyű vihar elől menekülve felejtik a planétán, a hátrahagyott fickó azonban szerencsére egyben mérnök-botanikus is, és mindent elkövet a túlélése érdekében. Gépeket eszkábál, élelmiszert termel, vizet fakaszt a semmiből, és amikor a földi irányítók felfedezik, hogy él, felkészül a mentőcsapat fogadására. Ám az expedíció négy év múlva érkezik, méghozzá  3200 kilométerrel arrébb a fojtogató kietlenségben. Hősünknek tehát nagy utat kell megtennie egyedül, megfelelő felszerelés nélkül, végtelen magányban. Az Etyeki Korda Stúdió hat emelet magasságú műtermében négyezer tonna földet szórtak szét a marsi jelenetek miatt, de ott vették fel az űrhajóban, illetve Matt Damon marsi szállásán játszódó jeleneteket is. A stúdió bejárata a filmben a NASA központjának kapujaként jelenik meg, ami mögött a Bálna kivételével igazi űrhivatali épületek láthatók. A NASA vezérlőtermét a Bálna 1100 négyzetméteres nagy rendezvénytermében építették meg, a MüPa pedig a Kínai Nemzeti Űrügynökség dublőre lett.

Terepszemle: Művészetek Palotája, Rákóczi-híd, Bálna, Hungexpo (Budapesti Vásárközpont) épülete Kőbányán, Margitsziget, a budaörsi városháza tanácsterme

A kém (2015)

Bár túl sokat nem mutat Budapestből, az Én, a kémmel ellentétben Paul Fieg akcióvígjátékára mi is büszkék lehetünk, ugyanis a tehetséges, ámde az Adam Sandler-féle fingós-böfögős komédiákban egyre inkább megtapadó Melissa McCarthy (meg Jude Law és Jason Statham) nevével hitelesített spionparádé meglepően jól sikerült. Az általában mosdatlanszájú tramplikat alakító vicces ducinő eddigi legjobb vígjátéka szerencsére nélkülözi az olyan erős jelenteket, mint a Koszorúslányok mosdókagylóba rottyantása. McCarthy karaktere a CIA adatelemzője, aki íróasztala mögül asszisztálja álmai hercege, azaz Jude Law szuperkémjének akcióit. A pasas az egyik bevetésen kinyiffan, a titkosszolgálat adatbázisát feltörik, így minden aktív ügynök veszélybe kerül, Susan pedig az egyetlen, akit bevetésre lehet küldeni. Hibái ellenére is vicces, akár többször is megtekinthető komédia, amiben a bőbeszédű marconákat alakító Statham időnként ellopja a show-t azzal, ahogyan saját kőegyszerű figuráinak paródiáját hozza.

Terepszemle: Gresham-palota, Kelenföldi Hőerőmű, Országház, Pesti rakpart, Lánchíd, Bálna, Operaház, Kádár-villa (Tihany)

Atomszőke (2017)

Az ismerős, kopott bérházak látványa A leghidegebb város című noir képregény alapján készült kémfilmben nemcsak nekünk magyaroknak öröm, a belvárosi épületek melankóliája sokat dob a film hangulatán. Erre szüksége is van az 1989-es Berlin keleti és nyugati felének újrarajzolásához (ott is forgott néhány jelenet), na meg ahhoz is, hogy elterelje a figyelmet a rettenetesen agyonbonyolított és túltekert sztori hiányosságairól, következetlenségeiről és logikátlanságáról. Charlize Theron az MI6 szuperügynökét alakítja, akinek feladata, hogy elkapja egy lebukott spiontársa gyilkosait és megszerezze a KGB és a Stasi orra előtt a legfontosabb kettős ügynökök titkos listáját. A titkosszolgálatok halálos útvesztőjéből a szexi kémistennőnek sem könnyű kivergődnie, de talán nem minősül túl pofátlan szpojlerezésnek, ha eláruljuk: végül sikerrel zárul a küldetése. Van mit utálni a John Wick-filmeket is jegyző David Leitch rendezésén, de már az egykori dél-afrikai szépségkirálynő puszta jelenléte miatt is érdemes végignézni a filmet. Nem beszélve a mindig remek James McAvoy-ról, a lépcsőházi bunyóról és persze a kockaladás-neonfényes pesti retró megidézéséről.

Terepszemle: Kiss József utca (VIII. kerület), Lónyay utca (IX. kerület), Belváros

Vörös veréb (2018)

Ebben az experimentális kémfilm-pornóban a KGB biodroidgyárában fejlesztett szexistennőket képeznek ki, a posztszovjet kémnők agyalapi winchesterére feltöltött információk pedig a Szovjetunió épülését szolgálják, csakhogy az ócska szexfilmek szubkultúrájában fogant motívum nehezen fogan meg a globális kapitalizmus világába helyezett történetben. Az áramvonalas és dinamikus akciójelenetek meg a Suszter, baka, szabó, kém-féle agyas feszkóbűvölés hiányában a műfaji követelmények szolgai beidézése az érdektelenség ködébe vész, a történet tízpercenként padlót fog, és sajnos nincsen semmi, ami ellentételezné a hiányosságokat. A rongyrázáshoz szokott amerikai és orosz kémnők budapesti szállásain ócska bútorokat, fantáziátlan enteriőröket láthatunk, mintha Budapest úgy festene (építészetében megközelítőleg, hangulatában azonban a fényképezés szándéka ellenére sem), mint Kelet-Berlin 1988-ban. Amiben a film mégis hitelesebb a James Bond-féle vonalnál, az a Jennifer Lawrence alakította főhősnő szociohorror-életrajza, amit persze már Luc Besson Nikitájában is megkapunk, és a szívünknek kedves budapesti helyszínek.

Terepszemle: Operaház, Gellért Hotel Budapest, Boscolo Hotel Budapest, New York kávéház, BookCafé – LotzHall, Budapest, Dunaújváros, Festetics-kastély (Dég)

Vezető kép: Jelenet az Atomszőke c. filmből


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 60
  •  
    60
    Shares