Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Huszonkilenc éve, 1986- ban robbant fel a csernobili atomerőmű. A katasztrofális április 26-a után Pirpjaty egész városát, közel ötvenezer embert evakuálták és egy harminc kilométeres, elkülönítő zónát hoztak létre a sugárszennyezett terület körül. A IV-es blokk a mai napig sugárzik, a területet emberi életre alkalmatlanná nyilvánította az ukrán katasztrófaügyi minisztérium, ami egyébként pont a katasztrófa miatt jött létre. 

Nullahategy összeállítás

Csak idős emberek térhetnek vissza a zóna területére élni, a saját felelősségükre. Bár Csernobil és környéke még jó 10.000 évig sugározni fog, a 2010-es évekre komoly turista-attrakcióvá nőtte ki magát Kijevben – konkrétan nyugati turisták ezrei zarándokolnak el évente, megtekinteni, hogyan veszi vissza a természet a kommunista város. Szeptemberben Sean Gallup a Getty Images fotósa járt a szellemvárosban, amelyről izgalmas fotósorozatot készített.

Sean Gallup 2015-ös képei:

(Az össze képet itt nézheti meg.)

“Tizenhat emeletes panelház tetején állunk. Balra egy vidámpark óriáskereke sárgállik a novemberi időjárásban, a szemközti házon sarló és kalapács, vörös csillagok a fákkal körbenőtt betonút mentén. Semmi zaj, madárcsicsergés sem hallatszik a negyvenötezres városban, a házak üresen állnak. A sztalker sugárzásmérője ritkán kúszik öt mikroröntgen felé, biztonságban vagyunk. Nagyjából két röntgenfelvételnyi sugárzásnak van kitéve az ember Kelet-Európa legnagyobb vadasparkjában, a csernobili “elidegenítő” zónában.” – írta 2009-es beszámolójában Jászberényi Sándor, fotóriporter, haditudósító, amelyet ITT olvashatsz el.

 Jászberényi Sándor 2009-es fotói:

Számos dokumentumfilm készült a világ legnagyobb, ember által előidézett természeti katasztrófájáról. Ezek a művek feldolgozták a tragédia napját, szó volt az előzményekről, de robbanás okozta következmények elemzése a leggyakoribb.

A csernobili atomerőműre legutóbb akkor figyelt újra világ, mikor a Current Biology című folyóiratban megjelent egy kutatás, ami szerint már több vadállat él a katasztrófa helyszínén és harminc kilométeres körzetében, mint a robbanás előtt. A kutatást vezető egyetemi tanár, Jim Smith szerint ez persze nem jelenti azt, hogy a sugárzás jót tenne az élővilágnak, csak a harminc éve elmaradó vadászatnak és tudatos erdőgazdálkodás hiányának a hatása a populáció növekedése. A kutatók műholdképeket vizsgálva számolták a nagyemlősöket, télen a hóban talált lábnyomokat figyelték meg, az állatok egészségét nem vizsgálták.

A farkasok száma nőhetett a legjelentősebben, hétszer annyi él az erőmű Zónájában, mint a közeli hasonló méretű természetvédelmi parkokban. Ez a 2012-es osztrák dokumentumfilm is csernobili farkaspopulációt kutatja.

Források: 24.hu, 444.hu, Magyar Narancs


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •