Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A Petri György különbözése című könyv hiteles látlelete a XX. század utolsó harmadának: akik még nem éltek a rendszerváltoztatás előtt, azok ebből a könyvből megismerhetik a Kádár-rendszer egyszerre képmutató, kegyetlen, cinikus és pitiáner világát, akik pedig megélték a ’89 előtti időszakot, azok számára emlékeztető lehet, hogy mit jelentett a kommunizmus embertelen logikája, ami ellen a rendszerváltoztatás jobb- és baloldali ellenzéke egyaránt küzdött.

061.HU

Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró. Költészete nélkül nem írható le a XX. század utolsó harmada Magyarországon. A ’80-as, ’90-es évek egyik kultikus alakjának versei nem csupán a kommunista diktatúra mibenlétéről szóló kordokumentumok, hanem annak példái is, hogy az egyéni szabadság lehetetlennek ítélt körülmények közt is megőrizhető.

A most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve. A beszélgetéseket Tasi József a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben most ismerheti meg.

A kilenc beszélgetés egy-egy fejezetként jelenik meg a könyvben, amelyekben először mesél Petri részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó toldys tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól. A személyes beszélgetésekben ott a Kádár-rendszer korrajza, a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága: az igazoltatások, a lehallgatások, a követések, az ellenzéki kezdeményezések és azok működése.

Mindezeken túl egy már-már szélsőségesen őszinte, szenvedélyes, zabolátlan és bátor ember életútját is megismerhetik az olvasók, aki a szabadság megszállottja volt, és akinek a verseiből a fiatalok megérthetik, hogyan élhettük túl a kommunizmust.

„Vannak kényelmetlen emberek. Így, vannak, jelen időben, mert a kényelmetlen emberekben az a legkényelmetlenebb, hogy még haláluk után is jelen maradnak az életünkben. Ilyen kényelmetlen ember Kertész Imre vagy Csoóri Sándor, Németh László vagy Szőcs Géza. Vagy Petri György. A kényelmetlen ember azért kényelmetlen, mert nem tűri a beskatulyázást. Ráteszel egy címkét, lerázza magáról. A kényelmetlen ember néha igazat mond, néha meg olyan igazat, ami nem a te igazad, de úgy mondja azt az igazat, ami nem a te igazad, hogy muszáj foglalkoznod vele. A kényelmetlen embert nem tudod zárójelbe tenni.” – írja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a kötet előszavában.

Petri György a XX. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb költője, aki soha nem hagyta magát elhallgattatni. A ’60-es évek elejétől jelentek meg első versei; az 1980-as évek második felében indexen volt, 1975 és 1988 között csak szamizdatban vagy külföldön jelentek meg könyvei. Meghatározó alakja volt a ’80-as években formálódó demokratikus ellenzéknek. 1981-től 1989-ig szerkesztette a Beszélő című szamizdat folyóiratot. A kádárizmus éveinek legvagányabb költőjeként gyűlölte a gyávaságot és az öncenzúrát, a szabadság megszállottjaként írta verseit. Szokatlan, személyes hangneme, nyelvi játékossága és humora népszerűvé tették, egyéni szóalkotásai gyakran szállóigévé váltak. 1990-ben József Attila-, majd 1996-ban Kossuth-díjat kapott. Petri György – egyebek között verskéziratokat, töredékeket, naplórészleteket és naplószerű feljegyzéseket tartalmazó – hagyatékrésze 2013-ban került a KKETTK Alapítvány Archívumába. A hagyatékot 2017 óta a Kertész Imre Intézet gondozza.