Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Megjelent Márton László József Attila-díjas író, drámaíró és műfordító teljes Faust-fordítása a Kalligram Kiadó gondozásában, a Johann Wolfgang Goethe kétrészes világhírű műve mellett az Ős-Faustot és a História doktor Johann Faustusról című 16. századi népkönyv magyar fordítását is tartalmazó kötetet csütörtökön mutatják be Budapesten.

 MTI

Márton László hangsúlyozta, hogy drámaként fordította le a Faustot, nem költeményként. “Már az elején fel kellett tennem a kérdést, hogy miben tudok másmilyen lenni tiszteletreméltó elődeimhez, Jékely Zoltánhoz, Sárközi Györgyhöz vagy Franyó Zoltánhoz képest, akik ezt a munkát már elvégezték.” Mint fogalmazott, Jékely Zoltán például “nagyszerű költészetének minden vívmányát” belevitte Faust-fordításába, de éppen ezért színpadilag nehezen mondható a szövege. Saját műfordításában Márton László elsősorban olyan szöveget kívánt formálni, amely megállja a helyét a színpadon, és nem ragaszkodik feltétlenül a formahűséghez az értelmi egység rovására.

Fontos volt számára, hogy a kész szöveg szentenciaszerű legyen, az egyes jelenetekbe könnyedén illeszkedjenek az elhangzó kijelentések, a rímek pedig “úgy csattanjanak, hogy az hatalmi viszonyokat fejezzen ki”. Emellett komoly feladatnak nevezte az eredeti mű stílusszintjeinek felmérését is. Hozzátette: azzal, hogy egy kötetben jelent meg a Faust mindkét részének fordítása, a Goethe által fiatalon írt, önálló műnek nem tekinthető Ős-Faust, valamint a mondakört világirodalmi útjára indító 1587-es népkönyv is, a kétrészes mű egységének, valamint a szöveghalmaz egybetartozásának hagyományát szeretné erősíteni.

Márton László kitért arra is, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen változott a műről alkotott képe. Az első rész fordításakor például még kevés figyelmet fordított arra, hogy Goethe élete során miként alakította át újra és újra a Faust koncepcióját a már meglévő változatok érvénytelenítése nélkül, emellett korábban nem gondolkodtatta el a dráma második részének dramaturgiája sem. “Ez egy nagyon nagy, ormótlan és rendhagyó mű, amelyben bizony vannak színházilag nehezen értékesíthető részek is” – jegyezte meg. Hozzáfűzte: más helyeken viszont Goethe “rejtélyes módon” képes volt megoldani, hogy a színtiszta költészetnek is legyen színpadi funkciója. Ilyen részlet például Márton László szerint Lünkeosz toronyőr búcsúdala, amely az író-költő időskori lírájának egyik legszebb darabja, és “rettenetes drámai feszültséggel telítődik a rákövetkező tűzvész miatt”.

A műfordító elmondta, nagyon sok örömmel járt a Faust fordítása, valamint a vele járó kutatómunka. Mint fogalmazott, a legnehezebb talán annak megszabása volt, hogy mi az az információ, amely még segíti az olvasót Goethe művének megértésében, és mi az, amit már nem érdemes belefoglalni a magyarázó jegyzetekbe. Ennek eldöntésében Márton Lászlót felesége és felnőtt gyermekeinek visszajelzései segítették. A Faust című kötetet csütörtökön este mutatják be a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol a fordítóval Margócsy István irodalomtörténész, Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője, valamint Tóth-Czifra Júlia, a kiadvány szerkesztője beszélget. A művek fordítását a budapesti Goethe Intézet támogatta.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •