A kultúra bölcsője is a család, a magyar kultúráé és az európai kultúráé, amely a családban gyökerezik – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program hivatalos megnyitóján szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt hangsúlyozta: szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat.
061.hu
“Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is” – hangsúlyozta Novák Katalin. Ezért épült az elmúlt évtizedben kétszáz új templom, virágzik régi pompájában az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a két Vigadó, ezért újultak meg a vidéki kastélyok, várak. Ezért hozunk létre újat a Magyar Zene Házával, a Néprajzi Múzeummal vagy a Debreceni Csokonai Fórummal. Ezért állítjuk helyre a budai Várnegyedet és ezért alakítunk közösségi tereket a legkisebb településeken is – sorolta a példákat az államfő.
Heilig Andris zenél a veszprémi EKF-iroda kirakatában
Mint mondta, ehhez már csak az kell, hogy legyen, aki átadja, s legyen, aki átveszi a gazdag örökséget. “A kultúra bölcsője is a család. A magyar kultúráé és az európai kultúráé. Az európai kultúra is a családban gyökerezik” – hangsúlyozta.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a programsorozat kulturális és területfejlesztési dimenzióját egyaránt fontosnak nevezte, szerinte abból adódóan, hogy egy csaknem kétszázezer lakosú térség együtt vesz részt az események lebonyolításában, az EKF-programnak regionális és területfejlesztési dimenziója is van. Hangsúlyozta: szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat. Ez pedig egy régió számára nemcsak sajátos profilt ad, hanem a gazdasági növekedést is segítheti – tette hozzá.
A Zagyva Banda, valamint a Veszprém-Bakony Táncegyüttes, a Kiscsőszi Élő Forrás Egyesület néptáncosai és az Ajka-Padragkút Táncegyüttes, Szentgáli Szűrös Táncegyüttes műsora
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rámutatott: a programsorozat célja az európai kulturális örökség, valamint “saját színeink, erősségünk” felmutatása. Kiemelte: a magyar kultúra napja különös apropót ad a programsorozat megnyitójának. Szimbolikus jelentősége van számunkra a Himnusz születése 200. évfordulójának, Madách Imre, valamint Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) felidézte: a pályázat megírásakor területfejlesztési, városfejlesztési, közösségfejlesztési eszközként tekintettek a programban való részvételre. Elmondta: 2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni. Ezt a célt is szem előtt tartják a programok megvalósítása során.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Porga Gyula polgármester
Tájékoztatása szerint 116 önkormányzat csatlakozott a programhoz négy éve, sikerként említette, hogy mindnyájukkal megmaradt az együttműködés. A polgármester szerint a program révén megvalósuló infrastrukturális beruházások is fontosak a város számára, ezek megvalósítása során elsődleges szempont volt a fenntarthatóság. Példaként említette, hogy az egykori gyermekkórház új funkcióval bővül, mozgásművészeti központot alakítanak ki benne, az egykori a várbörtönben pedig kiállítás várja az érdeklődőket.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Ezen kívül a helyi alkotó közösségek megerősítése és a kistelepülések lakói számára egész éven át tartó programsorozat szervezése volt a cél – fűzte hozzá. Elmondása szerint a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni a rendezvényeket, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban.
Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket – ismertette. Újságírói kérdésre válaszolva Markovits Alíz tájékoztatott arról, hogy az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított. A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.
A vezető képen Pikács István, a 2022-es bárzongorista verseny dobogósa zongorázik (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)