Újra megjelent Szabó Magda először 35 éve publikált kötete, a Megmaradt Szobotkának, ami nem más, mint egy Szobotka Tibornak állított emlékmű. Az alkotás posztamanse Szobotka korábban megjelent könyveiből épül fel, viszont a műalkotást nem a Képzőművészeti Lektorátus zsűrizte, hanem maga Szabó Magda. Ő a mű megalkotója is. A felhasznált anyagok: Szobotka félbemaradt memoárja, naplójegyzetei, kiadatlan zsengéi. Az építmény kötőanyaga: Szabó Magda múlhatatlan szerelme.
PZL – 061.hu
Szobotka Tibor méltatlanul elfelejtett író, leginkább onnan ismert, hogy ő az első, aki Tolkient magyarra ültette. A Hobbit című Tolkien-mese még A Babó címmel jelent 1975-ben a Móra kiadó gondozásában, aminek a magyarításai elvesztek a Bakacsin erdőben, a Gollam Szobotkánál Nyelem, illetve drágamszágomot (azaz a gyűrűt) Szobotka szívem szottyának fordította. Ezekről hosszasan lehet vitatkozi, ugyanakkor mégsem vonja senki kétségbe Szobotka kivételes fordítói képességeit, például az ő elévülhetetlen érdeme Joyce Ifjúkori önarcképének, illetve Galsworthy A Forsyte-Saga magyarítása. Szabó Magda egy duett énekel a férjével, kb. úgy kell ezt elképzelni, mint amikor előkerült a kiadatlan Beatles-dal, a Free As a Bird, amelynek feljavították az alapjait, és a még élő zenészek ráénekeltek, így aztán Beatles-szám is, meg nem is.
Fotó: HPGY
A Megmaradt Szobotkának azonban nem Szobotka Tibor-könyv, Szabó Magda vállalkozása, amit felfoghatunk úgy is, mint az írónő gyászmunkáját, amely közben lábjegyzetekkel, kiegészítésekkel, kommentárokkal látja el férje félbemaradt memoárját. Szobotka lajstromba veszi a gyerekkor traumáit, sőt beszerkeszt egy kamaszkori színdarab töredéket, és a napnál is világosabb: kamaszként is kimondottan tehetséges. Visszaemlékezésének magas az élvezeti értéke, leginkább Márai naplói juthatnak eszünkbe, és külön érdekesek az oral history motívumok, ilyen például az az 1919-ben bevonuló román katonákról adott részletes leírása. Az iskolában le kellett írnia ötvenszer hogy „A lányoknak udvarolni tilos”, ez annak fényében érdekes, hogy később legendás szoknyapecér lett belőle, majd Szabó Magda, aki megtanítja számára a hűség tudományát. Szóval viszonyuk azok számára is izgalmas, akik inkább a magánélet és a járulékos események felől közelítenek az irodalomhoz.
Arról nem beszélve, hogy a találkozásuk szerelem volt első látásra, ami megint csak jól hangzó hívó kifejezés. Illetve inkább csak Szabó Magda részéről, ugyanakkor Szobotka is azonnal felfigyel a csinos írónőre. Naplójába ezt írta: “Hétfőn az Írószövetség fogadásán vettem részt Devecseri és Szabó Magda (csinos!) társaságában. Onnan K.-hoz mentem. Színház, majd P. nálam maradt. Unom és szeretnék valamilyen udvarias módon megszabadulni tőle.” Ez a bejegyzés sokmindent elárul Szobotkáról: először is azt, hogy azonnal kiszúrta azon a bizonyos fogadáson a fiatal írónőt, mint egy igazi vadász, aki nemcsak mennyiségre, de trófeákra is hajt. Nem sokkal ezután már ezt írja naplójába: “…ez az a lány, akit feleségül kell venni, és én vagyok az az ember, aki nem óhajt nősülni.” Aztán 1948. júniusában feleségül vette az írónőt. De ott kellett volna kezdenünk, hogy az élet pedig ugyebár mindig rálicitál az irodalomra, Szobotka vajúdó első feleségét az orvosok egy bombázás miatt magára hagyták, ezután gyermekével együtt belehalt a szülésbe.
Ezek után Szobotka már semmit nem akart, mint felejteni, és ehhez nem a karcsú borosüvegeket, hanem a karcsú nőket választotta, és később azon a bizonyos balatonlellei fogadáson feltűnt Szabó Magda. Szerepelt egy irredenta színműben, amiben ő személyesítette meg a Felvidéket és olyan tanárai voltak, mint Szentkuthy Miklós. Vannak írók, akik valamiért sosem lesznek igazán népszerűek. Egyszerűen nem olyan csillag alatt születtek. Szobotkából sem lett ún. sztárszerző, pedig közvetlen a halála után elindult az életműsorozata a Magvető gondozásában. Szabó Magda nagyon szép gesztussal mondta fel a maga, illetve Szobotka igazságát, befejezte azt, amit férje elkezdett, és egyben be is emelte abba a klubba, ahová az Abigél és Az ajtó írójának volt bejárása.
Szobotka hallatlan eleganciával írja meg ifjúságát, és Szabó Magda számára ezzel az alapanyaggal való foglalatoskodás olyan volt, mint egy titokzatos, vágyott beszélgetés azzal a férfival, aki már örökre elment. Visszatért a kezdetekhez, hogy minél több időt töltsön együtt Szobotka Tiborral. A könyv olyan mint az első randevú, amikor a férfi magáról beszél. És ebbe a beszélgetésbe ő is beleszólt, alakította is, sokszor nem is tudjuk, hogy mely szövegrészt ki írta, de ez nem is számít.
Szabó Magda
Megmaradt Szobotkának
Jaffa
3990 Ft 340 oldal
Képek: PIM