Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

“Első pillantásra úgy tűnhet, köveket restaurálunk, de igazából lelkeket építünk” – mondja Dr. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a határon túli épített örökség megóvásáról, a külön e célra létrehozott Rómer Flóris Tervről. Az eredményekről és a jövőről beszélgettünk. 

CSETE BORBÁLA – 061.hu

Több örökségvédelemmel foglalkozó terv is készült már a rendszerváltás óta. Mi a Rómer Flóris Terv célja?
A 2015-ben elfogadott terv célja, hogy feltérképezze és szélesebb körben ismertté tegye a Kárpát-medencei magyar épített örökséget azzal, hogy támogatja kiemelkedő emlékeinek helyreállítását. Jelenlegi határainkon túl mind számban, mind történeti jelentőségében számos fontos műemlék, a magyarság egykori templomai, várai, kastélyai találhatók. Ezek közül a magyar emberek hitélete szempontjából kiemelkedő szakrális terek, épületek kerültek a Rómer Flóris Terv fókuszába. Sok esetben a magyarság már csak szórványként él a műemlékek környezetében, és a gyülekezeti közösségek létszáma is erősen megfogyatkozott, ezek az épületek azonban önmagukban is művészettörténeti értéket hordoznak, identitásunk szempontjából fontosak nekünk, magyaroknak, hiszen a magyarság jelenlétét igazolják a Kárpát-medencében. A Magyar Kormány 2016-tól 2018-ig évi 200 millió forintot különített el a Rómer Flóris Terv céljára.

Vannak-e prioritásai a tervnek? 
A rendelkezésre álló keretből több külhoni közösségnek tudunk komoly segítséget nyújtani. A támogatandó projektekről bíráló bizottság dönt. Alapvető célunk az épületek állagvédelme, de a programban számos középkori falkép, illetve faberendezés restaurálási munkája is elkészülhet. Ám ahhoz, hogy eljussunk a jelenlegi határainkon túl található műemlékek tényleges védelméig, előkészítő- és kutatómunkára is szükség van. A Rómer Flóris Terv erre is biztosít forrást. Fontos megvizsgálni, hogy a felújítási munkák közül mit, és milyen sorrendben érdemes elvégezni: sokszor a belső tér felújítását meg kell előznie a statikai megerősítésnek. Szeretnénk, ha a programba minél több helyszín bekapcsolódna. Eredményeinkről különböző konferenciákon számolunk be, kiadványokat szerkesztünk a Kárpát-medencei épített örökségről, honlapot és Facebook-oldalt működtetünk, ahol bemutatjuk az éppen zajló munkákat is. Első pillantásra úgy tűnhet, köveket restaurálunk, de igazából lelkeket építünk: megmarad a hit gyakorlásának tere, megőrizzük az értékeket, ezzel erősödik a közösség összefogása.

Puskás Imre 2016.06.20. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Mire elegendő a keretösszeg?
A program küldetése nem egy-egy épület teljes megújítása. Kivételes esetben egy templom vagy kúria támogatása az első egyedi bírálat során a megítélt támogatás elérte a 8 millió forintot, a többéves ütemezésnek köszönhetően pedig összességében akár 10 millió forint feletti összeget is biztosítani tudunk egy-egy helyreállításra. Az azonnali állagmegóvásra azonban sokszor egy kisebb összeg is elegendő lehet, amely látványos és tartós javulást eredményezhet a pusztulástól megmentendő műemlékek esetében.

Terveznek komolyabb műemlékvédelmi munkákat is, esetleg Európai Uniós források becsatornázásával?
Magyarországon a Nemzeti Kastély- és Várprogram fut az Európai Unió általi társfinanszírozásban, a cél azonban itt nem csupán a műemlékek védelme, hanem a turisztikai attrakciófejlesztés is. A Rómer Flóris Tervnek ez utóbbi nem feladata. Vannak persze kivételek, ilyen a Felvidéken, Borsiban található Rákóczi-kastély, amely részben magyar és szlovák, továbbá EU-s források felhasználásával, a két ország köztársasági elnökének védnökségével újulhat meg. Erre a projektre a magyar Országgyűlés külön keretet biztosít Magyarország 2017. évi költségvetésében.

Hogyan jelölik ki, mely műemlékek vegyenek részt a programban?
A helyiek jól ismerik a saját templomaikat. Nem az őserdőben keresünk elfeledett értékeket, de az ismert helyszín is rengeteg. Néha azonban maguk a megmentendő értékek is rejtőznek. A reformáció idején sokszor egyszerűen lefestették a korábbi freskókat, ezek – kis szerencsével – előkerülhetnek. Például a Nagyvárad melletti Sitéren, egy Árpád-kori templomban maga Rómer Flóris találta meg azt a korábbi falfestést, ami a gyülekezetet is meglepte. Ez a templom még a Terv előtt megújult, és megindulhatott a freskó feltárása is. Sokszor jut ehhez hasonló, feltérképező, előkészítő szerep nekünk is.

Puskás Imre 2016.06.20. Fotó: Horváth Péter Gyula

Fotó: Horváth Péter Gyula

Milyen új szabályok érintik az örökségvédelmi munkát?
Az emberek régi és természetes vágya, hogy a műemléképületekben élve azokat komfortosan, új igényekhez igazítva használhassák. A közelmúltban a műemlékek besorolásának új rendszere jött létre, amelyek révén kevésbé szigorú, vagy egyenesen ösztönző előírások jelentek meg, ilyenek például azok az adójogszabályok, amelyek a tulajdonosokat a műemléki értékek megőrzésére anyagilag is ösztönzik. Ennek köszönhetően a gazdasági társaságok számára csökkenhetnek a műemléki felújítások anyagi terhei. Az örökségvédelem könnyítő szabályai azonban nem öncélúan szolgálják ki a gazdasági elvárásokat. Egy autópálya megvalósítása korábban átlagosan akár tíz évig is tarthatott a tervek elkészítésétől a szalag átvágásáig. Ebben a folyamatban meg kellett vizsgálnunk, milyen módon szorítható az örökségvédelem érdekeit szem előtt tartó keretek közé a régészet. A beruházói elvárás szerint a régész számára rendelkezésre álló idő ne legyen korlátlan, ugyanakkor az örökségvédelem követelménye, hogy a feltárási munka elvégezhető legyen. Az új rendszer működőképesnek bizonyul. Az persze mindig kérdés, hogy szükséges-e a feltárások eredményeit a helyszínen bemutatni nagyközönségnek, s ha igen, milyen formában, hiszen a térdig érő romok önmagukban nem feltétlenül érdekesek a látogatóknak, a sokat látott turista ma már ennél teljesebb, különlegesebb élményt vár.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •