A kulturális programok hiányoznak a legjobban a magyaroknak – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Április elején az Egyesült Államokban, néhány napja pedig az Egyesült Királyságban is készítettek felmérést arról, hogyan változhatnak a járványhelyzetet követően a nézők színházba járási szokásai. Az Egyesült Királyságban például a rendszeres színházlátogatók alig egyötöde térne vissza azonnal a színházakba a járványhelyzet megszűnése után.

061.hu

A koronavírus-járvány ellen hatékony küzdelem jegyében országszerte bevezetett kijárási korlátozások két hónapja alatt, a kényszerű otthonlét idején a magyarok számára a legjobban a kulturális programok, valamint a vásárlás (shoppingolás) lehetősége hiányzott a legjobban – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A dobogóra  31 százalékos aránnyal még a belföldi/külföldi utazás elmaradása fért fel. Ettől csak hajszállal maradt el az étterem/vendéglátás (29 százalék), míg a sport csupán 24 százalékig jutott. A felmérés során megadott egyéb lehetőséget 29 százalék jelölte meg. A lista végén az egyik sem válasz végzett (21 százalék) – azaz ötből négy embernek biztosan volt legalább egy fájó elmaradása.

A kutatásból az is kiderül, hogy a kulturális programok elmaradása a férfiak 40 százalékának, a nők 35 százalékának fájt. A tetszőleges időpontban való vásárlás/bevásárlás  (shoppingolás) esetében viszont fordított a helyzet: ezt a nők 37, valamint a férfiak 31 százaléka hiányolta. Mást hiányoltak a különböző korosztályok is. Amíg a 18-39 évesek számára a tetszés szerinti vásárlás (43 százalék) és a kulturális programok kiesése (41 százalék) fájt a leginkább, addig a középkorúak (40-59 évesek) körében ez a két arány 32, illetve 31 százalék volt – miközben az egyéb súlya is 31 százalék volt. Szintén nagyon fájt a fiatalabbaknak az éttermek, valamint az utazások hiánya (39-39 százalék). A 60 év felettieket leginkább a kulturális programok hiánya (38 százalék) érintette érzékenyen, míg listájuk végén – nem meglepő módon – a vendéglátás áll (18 százalék).

Április elején az Egyesült Államokban, néhány napja pedig az Egyesült Királyságban készítettek felmérést arról, hogyan változ(hat)nak a járványhelyzetet követően a nézők színházba járási szokásai. Az egy hónappal ezelőtti, Washington környékére vonatkozó, 2762 főt érintő kutatás szerint a koronavírus-járványt követően a nézők 25%-a azonnal visszatérne a színházba, 49%-a azonban néhány hónapot várna. 27%-uk a járvány előttihez képest ritkábban, 13%-uk sűrűbben venne jegyet. A Washington környéki közönség legnagyobb félelme anyagi természetű, attól tartanak, hogy az általános recesszió, az elvesztett munkahely vagy a háztartás szabadon felhasználható jövedelmének csökkenése miatt nem tudják megengedni maguknak a színházjegyet, 46%-ukban azonban a potenciális egészségügyi veszély is felmerült mint visszatartó erő. A megkérdezettek kétharmada válaszolta azt, hogy csak akkor fontolja meg a színházba járást, ha elérhető a vakcina.

Az Egyesült Királyságban néhány napja publikálták a friss felmérés eredményét, amelyben jóval nagyobb, 86 ezres mintával dolgoztak. A közvélemény-kutatók prózai, zenés és tánc színházak, befogadó intézmények és független társulatok segítségével érték el a nézőket, akiknek 93%-a fogalmazott úgy, hogy hiányoznak nekik az élő események.

Ugyanakkor a rendszeres színházlátogatók alig egyötöde (19%) térne vissza azonnal a színházakba a járványhelyzet megszűnése után (a legalacsonyabb arányban a 35 év alattiak és a 65 év felettiek nyilatkoztak így), 41%-uk pedig úgy véli, legalább négy hónap fog eltelni, mire újra színházjegyet vesz.

17%-uk már a karantén időszaka alatt is vásárolt jegyet jövőbeli, leginkább november utáni eseményekre. A megkérdezettek valamivel több, mint a fele (52%) elkerülné a nagyobb rendezvényeket, ha az tanácsos, 28%-uk pedig még az épületek újbóli kinyitásakor is távol maradna.

Forrás: Napi.hu, Papageno