Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A szlovén festészet 1920-as évektől máig tartó alakulásába nyújt betekintést a Műcsarnok Mesterek és mestereik – Hagyomány és folytonosság a szlovén festészetben című tárlata, amely csütörtökön nyílt meg a Szlovén kapcsolat elnevezésű szlovén-magyar kiállítási csereprogram részeként.

MTI

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta: olyan anyag érkezett Szlovéniából, amelyet örömmel fogadott be a Műcsarnok. Mint emlékeztetett: a projekt részeként a ljubljanai várban nyílt július 1-jén a Magyar Művészeti Akadémia 32 képzőművészét bemutató kiállítás, augusztus 11-től pedig három másik, szlovén tematikájú tárlat is látható lesz a Műcsarnokban.

Az “Aquila János keze által…” című tárlat a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó, kiemelkedő alakjának, Johannes Aquilának állít emléket. Külön tárlat mutatja be a ma már Szlovéniához tartozó Alsólendván született, a Hősök tere arculatát is meghatározó szobrász, Zala György életművét, a Joze Plecnik (1872-1957) – A karszti ember című kiállítás pedig a legjelentősebb 20. századi szlovén építész munkásságát ismerteti meg a budapesti közönséggel.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a csütörtöki megnyitón felidézte, hogy Szlovénia és Magyarország az elmúlt két évtizedben egyre erősödő együttműködést mutatott fel, és ebben kiemelt szerep jutott a tudományos és kulturális kapcsolatoknak, majd külön méltatta, hogy a szlovén állam Európának is példát mutatva biztosít kulturális autonómiát a muravidéki magyarságnak.

Anton Persak, a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériumának államtitkára felidézte, hogy két évvel ezelőtt álmodták meg a szlovén-magyar cserekiállításokat. A ljubljanai magyar tárlat után most Budapest egyik legfontosabb kiállítóterében nyílik lehetőség arra, hogy szemlére bocsássák, hogyan látják a szlovén és magyar művészek az egykori Osztrák-Magyar Monarchia két szomszéd népének történetét – emelte ki.

Ksenija Skrilec, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete többek között arra emlékeztetett, hogy a kiállítási projekt Borut Pahor államelnök és Áder János köztársasági elnök védnökségével valósult meg. Lázár Beáta, a Galéria-Múzeum Lendva igazgatója felidézte: a Branko Suhy és Jozef Muhovic festőművészek által kezdeményezett kiállítás kiindulópontja a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia öt tanárának eddigi pályája volt. Emerik Bernard, Herman Gvardjancic, Jozef Muhovic, Franc Novinc és Branko Suhy a manuális képalkotás szellemi erejében bízva a festészeti hagyomány folytonossága mellett szállnak síkra, ennek jegyében rendezték kiállításaikat az elmúlt években, többek között Szlovéniában, Zágrábban, Bécsben és Velencében.

A budapesti tárlaton a kezdeményezők a professzor-elődök – Janez Bernik és Andrej Jemec, Bogdan Borcic, Zoran Didek, Bozidar Jakac, Gojmir Anton Kos, Marij Pregelj és Gabrijel Stupica, valamint az akadémián ugyan nem tanító, de sok szlovén alkotó példaképéül szolgált Zoran Music – festményeit is bemutatják, ezáltal átfogóbb és reprezentatívabb betekintést engednek a szlovén festészet 1920-as évektől máig tartó alakulásába – mondta el Lázár Beáta. A Szlovén kapcsolat projekt kiállításait a szeptember 27-i zárásig szlovén filmprogram, Soharóza-koncert, valamint építészeti kerekasztal-beszélgetések kísérik majd.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •