Mi lesz veled, Pogány- torony?

A főváros egyik különleges építészeti emléke az Aranyhegyen álló Pogány- torony. A magántulajdonban lévő telken álló épület azonban egyelőre az önkormányzat erőfeszítései ellenére sem válhat a budapesti családok kirándulásainak célpontjává.

Nem csak a gyönyörű természeti környezet és az építményről nyíló kilátás miatt lehetne az Aranyhegyen álló Pogány- torony a fővárosiak új kirándulóhelyének központja: maga az épület is olyan érték, amihez hasonlót máshol nem lelhet fel az érdeklődő. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szívesen látná itt a természetbarát családokat, fiatalokat, ám úgy tűnik, az épület még sokáig árválkodik majd itt a mai romos állapotában. De hogyan is került az Aranyhegyre a torony?

A két világháború közötti időszak turanista mozgalmaiból jött létre a húszas években a Turáni Egyistenhívők Tábora, amely hamarosan annyira megerősödött, hogy szobrot kívánt emelni Budán a hitük szerint a régi magyarságot jelképező Koppány vezérnek. Az újpogány eszmék ellen küzdő keresztény egyházak rosszallóan tekintettek az ötletre, de a szekta végül 1935 nyarán átadta az Attila, Árpád és Koppány emlékére szentelt Pogány- tornyot az Aranyhegyen (amelyet korábban Koppánytoronyként is emlegettek). A torony Täubel Géza tervei szerint, Wührl Géza építész kivitelezésében épült fel.  A tornyot eredetileg díszkert vette körül, ez azonban a háború óta eltelt idő alatt ugyancsak nélkülözött minden gondozást, ennek következtében ápolatlan, őserdőszerű bozóttá változott.

A magyar ősvallás restaurációjának ötlete azóta elhamvadt, maga a torony azonban mint építészeti emlék ritkasága, egyedisége miatt figyelemre méltó. Az önkormányzati terv, hogy az épület és környékének kirándulóhellyé váljon, eddig nem válhatott valóra, hiszen a sokszor tulajdonost cserélt telek 1996 óta magántulajdonban van. A képviselő-testület 2013 márciusában rendeletet alkotott, amely közel 30 másik kerületi épülettel együtt a Pogány- torony számára is helyi egyedi védelmet biztosít. Ez megakadályozza, hogy a telektulajdonos lebontsa az épületet, a részleges bontást is csak szigorú feltételek mellett teszi lehetővé, az építkezést pedig a jelenlegi épület környezetében a tervtanács, illetve a főépítészi iroda véleményezéséhez és engedélyéhez köti.