Tetszett a cikk?

A tervek szerint a december elején a Hír TV-n mutatják be, majd a Pesti TV műsorán is látható lesz a “Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk…” című dokumentumfilm, amely arra vállalkozik, hogy 52 percben a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét feldolgozza. A dokuról – amelyet a Lakiteleki Filmszemle versenyfilmjei közé is beválogattak – a film szerkesztőjét, László Petrát kérdeztük.

061.hu

Honnan jött az ötlet, miért sváb téma?
Nem ez az első sváb témájú filmünk, korábbi, Isten veled hazánk, Ez volt a sorsom, vagy a Nemzetidegenek című filmjeink is ebben a témában születtek. A férjemnél családi indíttatásból, a sváb nagymamája iránti kötődéséből fakad a téma iránti érdeklődés. Azt tapasztaltuk, hogy a német (sváb) téma viszonylag hiányosan van feldolgozva a dokumentumfilmek terén. Korábbi filmjeink inkább a sváb-magyar közös történelem egy-egy traumatikus szeletét dolgozták fel (kitelepítés, egy komplett sváb falu kiirtása a Vörös Hadsereg által, egy ’56-os sváb mártír története), mostani filmünkben viszont arra vállalkoztunk, hogy 52 percben a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét dolgozzuk fel.

Ez egy elég nagy falat…Hogy álltatok neki?
Igen, ha az ember kiszámolja, 896-tól napjainkig (merthogy a német-magyar együttélés már ilyen régi), akkor kiderül, hogy 1125 évet kell feldolgozni 52 percben, azaz ami a filmben egyetlen perc, az a valóságban több mint húsz év. Ezt nyilván lehetetlen pontosan feldolgozni, inkább csak a közös történelem sarkalatos pontjaira koncentráltunk. Nem akartunk idealizált képet festeni, a közös történelmünket a filmben is inkább egy házassághoz hasonlítjuk, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. De azért mégiscsak működik. Azt hangsúlyozzuk, hogy akármilyen is a német-magyar viszony (manapság talán nem éppen a legjobb), a magyarok mégiscsak a “német vonalat” választották az európai betagozódás során, István király német papok és lovagok segítségével szilárdította meg a hatalmát. Az is fontos, hogy épp a német irányultság miatt fordultunk a nyugati kereszténység felé és nem a bizánci utat választottuk.

Kiknek ajánlod a filmet?
Mindenkinek, aki érdeklődik a történelem iránt. Ilyen átfogó ismeretterjesztő film még nem készült a német-magyar kapcsolatokról. Ugyanakkor a sváb téma sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Ahogy elkezdtük készíteni a filmet és menet közben egyre több emberrel beszéltünk, itt is, ott is felbukkant egy-egy régi történet: “az én nagypapám is sváb volt”, “mi is sváb faluból származunk”, stb. Szóval ha talán “echte” sváb nincs is olyan nagyon sok az országban, nagyon sok olyan ember akad, akiben ilyen-olyan mértékben, de sváb vér is csörgedezik. 

Milyen formailag a film?
Nehéz helyzetben voltunk, mert a filmes, fotós dokumentáció viszonylag rövid múltú, mi viszont a honfoglalásig nyúlunk vissza történetünkben. Az akkori események megjelenítésére egy érdekes, papírmaséra hasonlító technikát alkalmaztunk, amit nagyon ügyes 2D és 3D grafikusok készítettek. Kicsit hasonlít a korábbi – Nemzetidegenek című – filmünk világához, de most tökéletesítettebb formában. Megtartottuk ugyanakkor a vágás nélküli, egy snittes, virtuális fahrt motívumát, amit nagyon kedvelünk. Tartalmilag pedig a Németországban élő Georg Albrecht volt a segítségünkre, és rengetegen segítettek a magyarországi sváb közösségből is. A film felépítése egyébként úgy néz ki, hogy először a honfoglalástól az 1930-as évekig terjedő időszakot vizsgáljuk, amit többé-kevésbé pozitív időszaknak tekinthetünk a német-magyar együttélést tekintve. Utána a ’30-as évektől a rendszerváltásig terjedő időszak jön, ami azért nem volt éppen zökkenőmentes korszak, és végül az azóta eltelt időszakot mutatjuk be, amikor egyfajta “sváb reneszánsz” figyelhető meg. Ezzel kapcsolatban bemutatjuk azt a jelenséget is, ami jól megfigyelhető manapság: mégpedig azt, hogy a német betelepülés ma is jelentős az országba, csak már nem szervezett formában zajlik, mint régebben.

Honnan a film címe: “Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk…”?
Ez egy idézet, ami egy kitelepített német szájából hangzott el. Arra utal, hogy az illető nem is igazán érti, hogy miért lett kitelepítve Magyarországról, pedig mindig jó magyar volt. Nyilván vannak kivételek, és nem érdemes általánosítani, de filmünkben azt a jelenséget is igyekszünk bemutatni, miszerint a sváb egy olyan nemzetiség, akik nagyon jól tudtak beilleszkedni a magyar társadalomba és sok sváb idővel még “magyarabb is lett a magyarnál”. Arra is kitérünk, hogy mennyi ismert hírességünknek vannak német felmenői és itt nem csak Puskás (Purzeld) Ferencre gondolok, aki talán a legismertebb sváb, hanem Mindszenty (Pehm) Józsefre, Blaha Lujzára (Luise Reindl), Jászai Marira (Maria Krippel), Törley Józsefre (Josef Schmierl), Gárdonyi Gézára (Ziegler Géza) és még sokan másokra.

Hol és mikor lehet látni?
A tervek szerint a Hír TV fogja bemutatni a filmet december elején, ami egyébként még nincs teljesen kész, apróbb simítások még lesznek rajta. Örömmel kaptuk a hírt, hogy a filmet beválogatták a Lakiteleki Filmszemle versenyfilmjei közé, ami azért nagy dolog, mert a beérkezett 178 filmből csak 34 film került be a versenybe.


Tetszett a cikk?