A Kowalsky meg a Vega életében is rohan az idő, jövőre már a tizenötödik születésnapját ünnepli a zenekar. Máris megkezdték a készülődést az évfordulóra: október elején megjelent Kilenc című dupla albumuk, rajta 10 új és 24 korábbi dallal, a 2018-as évet pedig Aréna koncerttel koronázzák február 17-én. A 2003-as indulás óta sokszor átalakult a zenekar, a zenei stílusukon is hajlítottak néhányszor egy kicsit, de az őket jellemző hit és lelkesedés, a közönséggel való közvetlen és szeretetteljes viszony mit sem változott. Vajon a csapat frontember elégedett az elmúlt másfél évtizeddel?  És miért lettek tartalékos katonák a zenekar tagjai a legutóbbi klipforgatást követően? Balázs Gyulának, Kowának tettem fel a kérdéseimet.

L.T. – 061.hu

Kezdjük azzal, ami a legújabb a zenekarral kapcsolatban! Nemrég jött ki a Tizenötmillióból egy című új dal videoklipje, amelyhez még az újságírókat is egy nagyon különleges helyszínre invitáltátok.
Valóban, Táborfalván a Magyar Honvédség gyakorló lőterén volt a klip hivatalos bemutatója. Katonai járművekkel fegyveres kísérettel mentünk ki a sajtó képviselőivel együtt, akik láthatóan nagyon élvezték a kalandot. A klip története is a harctéren játszódik, a főszereplő édesapa pedig egy katona, nem véletlen tehát, hogy ide szerveztük a bemutatót.

Hogyan kerültetek ti a lőtérre?
Volt egy fantasztikus forgatókönyvünk a kliphez, de tudtuk, hogy amennyiben olyan hatásosan és élethűen szeretnénk bemutatni a történetet, ahogy terveztük, akkor szükségünk lesz szakmai segítségre. A honvédség készséggel állt a rendelkezésünkre, óriási élmény volt először a helyszínre érkezni, aztán pedig a klipet leforgatni.

A közös munka eredményeként most nemcsak egy jó klipetek van, de magatok is kaptatok kiképzést. Erre miért került sor?
A klipben ezúttal magunknak nem adtunk szerepet, de végig ott voltunk a forgatás egy hete idején Táborfalván. Felmerült, hogy ha már „úgysem csinálunk semmit”, mi lenne, ha részt vennénk egy kiképzésen. Jó kalandnak tűnt, úgyhogy vállalkozott rá a zenekar, ennek köszönhetően most a területvédelmi tartalékos állomány tagjai vagyunk. A kiképzésünk egyébként megnézhető a kliphez készült werkfilmben.


A klip nagyon hatásos. Mi volt a cél?
A reményről, a remény megtartásáról szerettünk volna kisfilmet készíteni. A történet azzal kezdődik, hogy a család elveszíti a kislányát. A klipben szerettünk volna kreálni egy epizódot, ahol az édesapa egy „köztes dimenzióban” találkozik a lánnyal. Reméljük, hogy a videót nézve sokan elgondolkodnak rajta, hogy talán nem annyi a világ, amennyit a szemünkkel látunk vagy az érzékszerveinkkel érzékelünk. Van remény, hogy egy újbóli találkozásra még az utolsónak vélt búcsú után is. A testen túli létezés reménye mindenki számára adott.

Októberben dupla albummal jelentkeztetek, amelynek egyik része a válogatás, a másik viszont tíz vadonatúj felvételt tartalmaz. Szerinted milyen lett a dupla album „új része”?
Egy kicsit talán komolyabb lett ez a lemez zeneileg és szövegét tekintve is, mint a korábbiak. Régen is voltak elgondolkodtató nóták a lemezeken, de most ezek abszolút túlsúlyba kerültek. Persze továbbra sem kell szomorú dalokra számítani a Kowalsky meg a Vegától, csak egy kicsit összetettebb a zenei világ, mint a korábbi lemezeknél, ettől komolyabb hatásúnak érezheti a számokat a közönség.

Nem mondhatjuk, hogy megfosztjátok rajongóikat az ünnepléstől az évfordulón. Aréna koncert, dupla album…
Ha az csinálja az ember, amit szeret, ha úgy érzi, hogy a helyén van, akkor valójában minden nap okot adhatna az ünneplésre. Az jó, hogy ha az ember keresi az apropót, hogy a világ elé tárja a boldogságát és örömét, de valójában én nemcsak most, hanem minden nap hálát adok, hogy azt csinálhatom, amit szeretek és hogy a Kowalsy meg a Vega ott tarthat, ahová mára eljutott. Fantasztikus ajándéknak tartom, ahová eljutottunk és itt nem is csupán az elért sikerekről, az eladott albumokról vagy a teltházas koncertekről beszélek. Sokkal fontosabb, hogy egy olyan ciklust éltünk meg, amely igazán összekovácsolta azokat, akik együtt dolgoznak a Kowalsky meg a Vega sikerén.

Balázs Gyula, Kowa (Fotó: Kowalsky meg a Vega Official)

Voltak rosszabb időszakok is?
Nagyon fontos dolgokat éltünk meg és fedeztünk fel együtt, de ez sokszor nagyon nagy áldozatot követelt. Óriási változások történetek a zenekaron belül, öt éve például teljesen átalakult a banda. Ez sohasem egyszerű egy csapat életében. A legnagyobb hiba, amit ilyenkor a zenekarok tagjai elkövetnek, hogy egymásban keresik a hibát és nem ülnek le megbeszélni a problémáikat. Ahhoz, hogy jól működjön a csapat, meg kell találni a mindenki számára optimális megoldást. Mi leültünk, megvitattuk és átgondoltuk a problémákat és utána szinte szárnyakat kapott a zenekar. Ennek eredményét az elmúlt öt év és a nyolcadik, Varázsszavak című album sikere bizonyítja. Természetesen 15 év nagy idő, de sosem szerettem a saját vállamat veregetni és jubileumot ülni. A közönség szeretetét minden koncerten érezzük, akár kerek évforduló van, akár nincs.

A lemezhez az új dalok mellett tartozik egy óriási, 24 dalos válogatás is és biztosan az Aréna koncerten is „számot vet” a zenekar. Ez azért nevezhető jubileuminak, ugye?
Mindenképpen szerettünk volna egy új albumot, hiszen az előző lemez óta eltelt két év, és ennyi idő alatt azért összegyűlik annyi új dal, amelyet már érdemes egy csokorban megmutatni a rajongóknak. Régóta gondolkodtunk azon is, hogy kiadunk egy válogatást, mert szerettük volna összefoglalni a dalaink hordozta legfontosabb üzeneteket. Kicsit olyan, mintha összesítettük volna a Kowalsky meg a Vega eddigi mondanivalóját ezen a válogatáson.  

Mi alapján válogattátok ki ezt a 24 dalt?
Szerettük volna egyfajta esszenciáját adni a Kowalsky meg a Vega üzeneteinek. Azt gondolom, aki végig hallgatja, teljes képet arról, hogy miért is dolgozunk mi a küldetésünk immár másfél évtizede. Nemcsak nagy slágerek, hanem ritkábban hallott, kevesebbet játszott dalok is szerepelnek a válogatásban. Próbáltunk a szövegekre, a mondanivalóra koncentrálni és az alapján összerakni az albumot. Természetesen a jól ismert slágerek zöme közöttük van, de nem azért választottuk be mert siker lett, hanem mert fontos állomásokat jelentettek a pályafutásunk során.

Fotó: Kowalsky meg a Vega Official

A Kowalsky meg a Vega dalszövegei mindig nagyon fontosak voltak a rajongók számára. Változott ez alatt a másfél évtized alatt a zenekar üzenete?
A megfogalmazás talán érettebbé vált és a gondolatok is tisztábbak lettek, ahogy múltak az évek, de mondanivaló ugyanaz maradt. A lényegi kérdés volt és maradt: ember és Isten kapcsolata.  Talán vannak, akik számára dogmatikusnak tűnik ez a téma, de akit ez megérint, az átérzi a szövegekből az egyetemes üzenetet és mondanivalót, aki pedig tiltakozik ellene, annak hiába is próbálnám „kimagyarázni” magam. Sosem szerettem a saját sirámainkról vagy fájdalmainkról dalt írni, sokkal jobban foglalkoztattak az egyetemes gondolatok. Olyan érzésekről akartam és akarok énekelni, amelyek bárki életében megjelenhetnek, így jobban megérintik a szíveket a Kowalsky meg a Vega dalai.

Az Aréna koncert gondolata mindig ott volt a fejetekben? Hiszen valahol minden zenész erre vágyik.
Persze, ha az ember arra jár és ránéz, akkor vágyakozva gondol rá, hogy „de fantasztikus koncertek szoktak itt lenni, milyen jó lenne, ha egyszer én is felléphetnék itt.” De emellett azért reálisan látja a dolgokat, így tíz évvel ezelőtt meg sem fordult komolyan a fejemben, a Budapest Sportarénában koncertezzünk. Jó két évvel ezelőtt kezdtünk el komolyan gondolkodni rajta, és ha Isten is úgy akarja, akkor itt is tudunk valami olyat adni a közönségnek, ami még jobban megvilágítja a mondanivaló mélységét.

Hogy állnak az előkészületek?
Nagyszerűen haladunk, az időnk hetven százalékát az Aréna koncertre való felkészülésre fordítjuk. Muszáj is tréningeznünk, mind fizikailag, mind szellemileg, hiszen nagyon hosszú, majdnem három órás lesz a koncert. Lassan készülnek a vizuális kiegészítések, a „show elemek”, úgyhogy már látom, hogy egy pillanatra sem fog lankadni a figyelem. Nagyon izgatottan várjuk február 17-ét.

fotó: Kowalsky meg a Vega archív