“Minden szereplő felismeri a Margóban a saját céljait, ettől lesz közös ügy”- Valuska Lászlóval, a Margó Fesztivál vezetőjével beszélgettünk

Október 10-től 13-ig  ismét lesz őszi Margó fesztivál a Várkert Bazárban. A könyves mustárban az a nagyszerű, hogy az írók nem egy műanyag langyos ásványvizes palack mellett dedikálnak, és egy távoli kis színpadon alig hallható valami beszélgetés, hanem változatos, az összes érzékünkre ható műsorfolyamot szervezett a stáb az írók köré. Lesz filmvetítés, de az Ivan & The Parazol és Lovasi András is fellép a könyves mustrán. Valuska Lászlóval, a Margó Fesztivál vezetőjével beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

A Margót már több helyszínen is megrendezték. Honnan jött az ötlet, hogy a Várkert Bazár legyen az őszi fesztivál központja?
A legfontosabbat 2015-ben léptük meg, amikor első alkalommal rendeztünk ősszel Margót, még különkiadásként. Csejdy Andrással azt gondoltuk, hogy júniustól következő áprilisig hiányzik egy nagy könyves esemény, ezért vettünk egy nagy levegőt és kipróbáltuk, milyen az ősz. A könyvpiacon a fogyasztói viselkedés bebizonyította, hogy az a könyv jelentős hátránnyal indul, ami október 30. után jelenik meg, mert a karácsonyi ajándékversenyben, amikor a könyvpiac jelentős bevételét termeli, nincs elég ideje a könyvnek kifutnia magát, a kommunikáció és a marketing kevésbé működik hatékonyan az ünnepeket övező médiazajban. Az őszi Margót ennek az időszaknak a felvezetéseként próbáltuk elképzelni, ami a visszaigazolások szerint a Margón megjelenő szépirodalmi műveket be tudja indítani. 2015-ben adtuk át első alkalommal a Margó-díjat, amit Totth Benedek nyert a Holtverseny című regényével, és amit azóta már két nyelvre lefordítottak. A kockázatvállaló képességünk minimális, ezért lassan építkezünk: 2015-ben négy-hat helyszínünk lehetett a bábszínháztól a Toldin át a Muzikumig, következő két évben már a Teslába költöztünk, majd a CAFe Budapest Fesztivállal közösen stratégiázva 2018-ban megérkeztünk a Várkert Bazárba, ahol egy szinten tudjuk megoldani a vásárt és négy színpadon a programokat, miközben érezhetően minőségi ugrás is történt.

Fotó :Horváth Péter Gyula

A Margónak erős a nemzetközi és a kortárs magyar reprezentációja. Az egyiket a könyvhét hozza, a másikat a könyvfesztivál. Meg lehet határozni a Margó karakterét?
A Margó az irodalom- és olvasásnépszerűsítés miatt indult el, kiemelten a kortárs magyar irodalomra fókuszálva, és azóta ez semmit nem változott, legfeljebb a csatornáink bővülnek. A nyári és az őszi Margót szeretjük megkülönböztetni, ahogy a kérdésből is következik: nyáron a kortárs magyar irodalmat ünnepeljük, városi fesztiválhangulatot teremtünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban, míg az őszi ehhez képes könyvvásárral egészül ki negyven kiadó részvételével, ide összpontosítjuk a külföldi szerzők meghívását, illetve igyekszünk elérni, hogy a legizgalmasabb megjelenéseket itt mutassák be. A kettő közti különbség, hogy az egyiken simán lehetek rövid nadrágban, a másikon már zakóban. Az ingyenes irodalmi applikációnkkal, a Margó.fm-mel, az első könyveseknek járó Margó-díjjal, a most frissen elinduló Umami nevű kiadványunkkal, ami a klímaszorongás köré épül fel, Simon Márton szerkesztésében, vagy az év végi jótékonysági aukciónkkal is azt keressük, hogyan tudjuk eljuttatni az irodalmat minél több emberhez.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A Margó-díjak mennyire dobták meg az adott szerző ismertségét?
Első körben őket kell megkérdezni, én azt tudom, mit tettünk abba, hogy ismertebbé váljanak. Díjat alapítani nem nehéz, hatékony rendszert kiépíteni köré annál inkább. Egy díj élete soha nem érhet véget akkor, amikor kihirdetjük a nyertest, valójában akkor kezdődik az igazi munka. Mi első sorban a nyertest és könyvét szeretnénk minél több emberrel megismertetni, de tudjuk, hogy ezzel a Margó-díj ismertsége is nő, vagyis folyamatosan építjük egymást. Ötödször adjuk át idén a díjat, átlagosan harminc feletti nevezés érkezik évente, a legjobb tíz között csupa jó könyvet találni, amelyek közül néhányról mi magunk és a szakma is alig hallott, nemhogy az olvasók. Utólag, sokan a siker nézőpontjából visszaolvassák az ismert írók első, bemutatkozó könyvét, de miért ne mozoghatnánk párhuzamosan a történésekkel? Az elmúlt négy évben a Margó-díj erős pecsétté vált, ami hatással tud lenni a nyomott példányszámra és az író ismertségére is. A díjjal azért jár a pénzdíj mellett médiatámogatás, próbafordítás, mert nemcsak egy aktuális állapotot szeretnénk elismerni, hanem rögtön a következő könyvig vezető utat is megkönnyítenénk. Mi második könyvet senki helyett nem tudunk írni, de abban tudunk segíteni, hogy a könyveket megismerjék, a másodikat meg érdeklődve várják.

Mennyire tud önálló koncepcióval előállni a fesztivál, azaz vannak kereskedői nyomások a rendezvényen? 
A nyári Margón nincs kereskedelmi nyomás, az őszin viszont szeretnénk, ha lenne, mert az alapvető célunk, hogy a könyvvásár fejlődjön, növekedjen, elfoglaljon egy biztos pontot az éves könyves menetrendben. A tartalomra annyiban van ennek hatása, hogy a kiadók is hoznak saját programokat, de ez is a saját küldetésünk megvalósításához egy lépés. A Margó a kezdetektől folyamatos párbeszédben van az írók mellett a kiadókkal és a kereskedőkkel, mert minden szereplő felismeri a Margóban a saját céljának elérését, ettől lesz közös ügy.

Fotó :Horváth Péter Gyula

A programok összeállításának erős a koncepciója, és igen magasra is tette a lécet. Mit gondolsz, miért nem lehet ezt a fajta kreativitást más hazai könyvfesztiválokon is tapasztalni? 
Több nemzetközi könyvvásáron és irodalmi fesztiválon jártunk, a legnagyobb hatással a Margóra a krakkói Conrad Festival és a New York-i Pen World Voices volt, amelyek író-, és pont ezért tartalomközpontú események. Minden könyvfesztiválnak más-más célja van, az egyik a nemzetközi szakmai network építésében, a másik a minél több vásárló elérésében érdekelt, a harmadik meg író- és szövegközpontú. Az elvárásainkat nem szabad összekeverni. A Margó a kezdetektől az íróra koncentrált, ezen nem is tervezünk változtatni. Egy-egy könyv, és velük az írók is beépülnek az életünkbe, a Margó egy lehetséges találkozási hely olvasó és író között.

A Várkert Bazár közelben vannak vendéglátóhelyek, ott a Duna. A környéket, a környezetet nem akarjátok a későbbiekben jobban integrálni?
Jelenleg az a legfontosabb, hogy a Várkert Bazárban a lehető legmagasabb színvonalon lebonyolítsuk a fesztivált, izgalmas beszélgetések, különleges koncertek legyenek. Idén a tartalmi erősödés volt a leghangsúlyosabb: az nlc-vel Félnap a holnapért néven konferenciát szervezünk a klímaváltozás mindennapjainkra tett hatásáról, erős könyves nézőponttal, az Aegon-díjjal rendhagyó irodalomórákat tartunk, több száz diák és tanáraik részvételével, valamint két koncertet szervezünk, az Ivan & The Parazol és Lovasi András is fellép zenekarával, Krasznahorkai László olyan kötetbemutatót álmodott, amin Haumann Péter és Miklós Szilveszter dobos lép fel, bemutatjuk a Rossz versek című filmet tovább mesélő novelláskötetet, ami DVD-vel együtt jelenik meg, és ami koncertbe ágyazott felolvasószínház lesz. A fenntarthatóság fontosabb, mint a növekedés.

A kreatívot ti találjátok ki, vagy vannak szerzők esetleg kiadói emberek, akik működő ajánlatokat tesznek?
A művészeti vezetőnk Grosan Cristina, aki évek óta felelős a teljes Margó-arculatért a fesztiváloktól a jelvényeken át az épp most készülő UMAMI nevű 100 oldalas kiadványunkig. Amikor nem pixeleket tologat, akkor rendezőként és forgatókönyvíróként az első, A legjobb dolgokon bőgni kell című nagyjátékfilmjét készíti, aminek Rainer-Micsinyei Nóra a főszereplője, és ebben tért vissza a vászonra Hernádi Judit. Iszonyú menő lesz, bár tudtommal meglepően keveset olvasnak benne.

Nyilvánvalóan lesznek programok, amelyekre kiugróan magas lesz az érdeklődés. Hogy lehet majd organizálni, hogy itt-ott ne legyen tumultus, hogy megmaradjon az emberbarát lépték?
Minden Margó egy esettanulmány, az utóbbi években már gyűjtöttünk annyi tapasztalatot, hogy a nehézségek nagy részére fel tudjunk készülni, amelyhez komoly segítséget kapunk a partnereinktől, a CAFe Budapest Fesztiváltól és a Várkert Bazártól. Nagy csapat alakult a Margóra, a profi projektvezetéstől, a rendezvény- és programszervezésen át a kommunikációs és marketingcsapatig. Ezt a margós formátumot mi találtuk ki, csak rajtunk múlik, mit tanulunk a hibáinkból.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

2019-10-11T05:09:00+01:00 2019. október 9.|