Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 505
  •  
    505
    Shares

35 év után újra megjelent az Alphaville legendás Forever Young című albuma, négyféle változatban, remaszetrizálva, demókkal kiegészítve, díszdobozban, igazolva azt a tételt hogy Németország legkedvesebb szintipop bandája örökké fiatal maradt.

PZL – 061.hu

A valóságban persze nem, és hát a kissé túlsúlyos Marian Gold sem olyan elegánsan öregedett meg mint mondjuk az A-ha vagy a Depeche Mode tagjai, de egy biztos: a Forever Young című 1984 szeptemeri keltezésű album a szinti-pop etalon lemeze, gyakorlatilag a zenekar már az első anyagával megalkotta a maga best of-ját, hogy ne keljen később ezzel vacakolni, és ami utána következett az Alphaville életművében az csak lábjegyzet a bemutatkozó albumhoz. És hogy milyen lett a 2019-es keverés? Kiváló mix, minden idők egyik legjobban újrakevert szintipop albuma, az embernek kedve támad felvenni egy répa fazonú RITT farmert, tenisz zoknit, Ritmo cipőt és a szabadkai piacról behozott Lacoste pólót, mert ez a 2019-es kiadvány olyan erős audióvizuális élmény, hogy ugyanazt az élményt élhetjük át, amit átélt 1985 elején egy magyar tini, amikor hazavitte a Vörösmarty téri lemezboltból a Gong kiadású albumot, és közben a Rákóczi út felé véve az irányt még benyomott egy tejszínhabos gofrit is.

Talán a Depeche Mode mindent elsöprő őrülete mellett az Alphaville-jelenség volt a nyolcvanas évek közepének egyik legjellemzőbb popgesztusa, talán ekkor fordult utoljára elő, hogy a lányok egy angol dalszöveget fonetikusan leírva másolták át egyik spirál füzetből a másikba…. Letsz densz in sztájl, letsz densz for a vájl. / Heven ken vét vivör onli vacsing dö szkájsz…. A Forever Youngon kívül még két első ligás világsláger is található a lemezen, az egyik  Big in Japan, a másik pedig  Sounds Like a Melody – mindkettő ellenállhatatlan mindent vivő popsláger, de a lemezt nemcsak e három dal emelte az egekbe, ugyanilyen izgalmas, sőt talán jobb is az albumnyitó underground diszkó A Victory Of Love és a Summer In Berlin című atmoszférikus himnusz is. A lemez annyira sikeres volt, hogy még a The Jet Set című dalt is megjelentették kislemezen, sőt, a Forever Young a poptörténetben meglehetősen szokatlan módon háromszor is publikálták kislemezen az Egyesült Államokban.

Az album minden felvétele remeklés, nincs egyetlen gyenge pillanata sem, nem is csoda, hogy a Hungarotonnak a Forverer Young volt az egyik legsikeresebb licence kiadványa, jó fél évvel az album nemzetközi sikere után a lemez Magyarországon is megjelent, és ezután lett rendszeres, hogy az MHV-nak valahogy mégis lett egy kerete arra, hogy különböző nemzetközi poplemezek liszenszét megvegyék. (Ebben az időben például Mike Oldfield Discovery című albumát.) Nem beszéltünk még a 2019-es újrakiadás bónusz diszkjéről, amelyen olyan kevésbé ismert dalok is helyet kaptak, mint a Seeds, a Welcome To The Sun, de itt van a pörgősebb verzióban is elkészített Forever Young. Érdemes átbogarászni a bónuszokat is, de persze a lényeg a törzsanyag, az 1984 őszén publikált album, amely mindent elmond 1984-ről, a balatoni nyarakról, a videódiszkós lassúzások természetrajzáról, a Kettőtől ötig kívánságműsorról, ahol a Házibuli Realityje mellett talán a Forever Youngot kérték a legtöbbször. Itt egy album, amit az egész ország rajongva szeretett, ami éppúgy része volt a ballagásoknak, ahogy a temetéseknek is, itt egy népfrontos lemez, amiben az a nagyszerű, hogy bár Battonyától Nemesmedvesig mindenki szerette, mégsem volt kellemetlen.

Alphaville
Foverer Young
Warner
10 szám 44 perc

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 505
  •  
    505
    Shares