Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Csaknem 80 milliárd forinttal járulnak hozzá a fesztiválok évente a magyar GDP-hez, a koronavírus-járvány miatt azonban az összes budapesti és vidéki tavaszi rendezvényt lemondták, és az is kétséges, a nyáriakat megtartják-e. A Magyar Fesztivál Szövetség válságkezelő munkacsoportot hozott létre, amely felmérések, elemzések végzésével szeretné minél hatékonyabban képviselni a hazai fesztiválszakma szereplőinek érdekeit, és segíteni a fesztiválok mielőbbi gyors újraindulását. A szervezet elnökét, Márta Istvánt arról kérdeztük, mennyire lát esélyt arra, hogy a döntéshozók nyitottak lesznek az általuk szorgalmazott “fesztivál vis maior alap” létrehozására, és azt is megkérdeztük tőle, letett-e arról, hogy újra részt vegyen az általa alapított, idén 30 éves Művészetek Völgye fesztivál – amelynek megtartása szintén kétséges – szervezésében.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

Melyek a legfőbb célkitűzései a Magyar Fesztivál Szövetség válságkezelő munkacsoportjának?
Elsősorban az, hogy egységes szempontrendszer alapján működő, folyamatos kutatást végezzen, ezáltal pontos adatokat szolgáltasson a döntéshozóknak és igény szerint segítse ezek törvényi hátterének megfogalmazását, és hogy segítse a fesztiválok kieső bevételei miatti munkaadói és munkavállalói károk felmérését. Szorgalmazzuk egy ’fesztivál vis maior alap’ létrehozását, amely az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválokat érintené, illetve ezek fix költségeinek, és/vagy az elmaradt jegybevételeinek egyfajta százalékosan megállapított kormányzati átvállalását. Ezek szempontjait dolgozza ki a munkacsoport, és vesz részt elosztásukban egyaránt. Fontos, hogy informálódjunk, igény szerint egyeztessünk a jelenlegi kormányzati pénzügyi források helyzetéről: Magyar Turisztikai Ügynökség, EMMI vidéki fesztiválok keret, NKA már elbírált meghívásos és nyílt pályázatok helyzete, az NKA egyéb pályázatokban szereplő fesztivál támogatások helyzete, a előadó-művészeti többlettámogatások (TAO kompenzáció) – a fesztiválokat érintő – pályázatok helyzete, NKA miniszteri keret. Valamint az, hogy segítsük a fesztivál szakma belső kommunikációját és a közönség tájékoztatását.

Jelenlegi tudásuk szerint hány fesztivált mondtak le, és hányat halasztanak későbbre?
A helyzet – az idő múltával – szinte naponta változik és változnak a státuszok is – például az adott fesztivál véglegesen megszűnik, vagy csak ebben az évben szünetel, a szervező megtartja, illetve az idén halasztja későbbi időpontra, vagy jövőre. Ezt változatlan formában teszi, vagy kisebb-nagyobb módon átalakítva a rendezvényét. A jelenlegi prognózis két részre osztja az évadot: márciustól június végéig és július elejétől az év végéig. Az első periódusban az összes tavaszi- és pünkösdi fesztivál mellett – a Nemzetközi Táncháztalálkozó, a Bach Mindenkinek, a Mediawave, a keszthelyi Helikon, a kaposvári Assitej Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál – maradt el.

Elképzelhető, hogy őszre átkerül több nagy rendezvény. Melyek ezek, vannak-e már erre vonatkozóan információik?
A fesztiválok 15%-a biztosan elmarad, 30%-a gondolkodik más időpontban és 55 % még nem döntött, kivár.

Egy „fesztivál vis maior alap” létrehozását szorgalmazzák, amely az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválokat érintené. Hogyan nézne ki, milyen szempontok mentén alakulna a költségek kormányzati átvállalása?
Vagy a tavalyi jegybevételek, vagy a fix költségek, illetve a munkavállalók TEAOR száma és az illetékek csökkentése alapján – százalékos alapú kormányzati átvállalás történhetne.

Mennyire lát esélyt arra, hogy a döntéshozók nyitottak lesznek a megoldási javaslatra?
Több csomagban is benne vagyunk: MTÜ, országos TDM szervezetek. Még nem tudjuk, hogy sikerül-e érvényesítenünk kéréseinket.

A fesztiválok piaci szereplőként majdnem 80 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, és 37 ezer embernek adnak munkát. A fesztiválok bedőlése óriási kiesést jelent a szervezőknek, vállalkozóknak. Milyen intézkedéseket terveznek, vagy milyen ajánlásaik vannak a munka nélkül maradtak megsegítésére?
A fesztiválok szerepe mind a turisztikai, mind a kulturális ágazatban jelentős. A minőségi szórakoztatás és közösségteremtés mellett a foglalkoztatott előadóművészek, művészeti csoportok, az infrastruktúrát szolgáltató vállalkozók – az árusok, vendéglátósok, szállásadók – jelentős adógeneráló tényezőt is jelentenek (ÁFA, SZJA, IPA, IFA stb.). Szövetségünk összesen 300 fesztivált képvisel, de összesen 981 rendezvény van a látókörünkben. Minimum 36 milliárd forint lesz a kiesés. Nem mindegy, hogy forprofit, vagy nonprofit fesztiválokról van szó. A vállalkozók által működtetett rendezvények mellett többségben vannak az önkormányzati és a kulturális egyesületek és egyéb szervezetek által rendezett események. A fesztiválokban dolgozó munkavállalók több formában (főállásban, részmunkaidőben, gazdasági alvállalkozóként stb.) vesznek részt. Megélhetésük vagy teljes egészben, vagy csak egészben függ a fesztiváloktól. Szövetségünk álláspontja szerint elsősorban a rendezvények helyzetét kell(ene) stabilizálni, csak ezt, és az egzakt felméréseket követően lehet a konkrét segítségek technikáját, módszerén dolgozni.

Azt írják, fontos az ágazat „életben tartása”, a közös marketing kommunikáció testre- és helyzetre szabása, ill. újabb technikák használata, bevonása (pl. online streaming). Ez pontosan mit jelent? Gondolkodnak-e olyan terv kidolgozásában, amely a fesztiválok online térbe helyezését tenné lehetővé?
A fesztiválok jelentősége – többek között – az adott valós térben történő közösségi együttlétben van. A fesztiválszervezők nagy része igen kreatívan tud gondolkodni, ha rákényszerül. Nyilván sokan, sokféle módon próbálják áthidalni ezt a borzasztó helyzetet. Az online streamingelés lehet egyfajta megoldás, de – véleményem szerint – ez csak ebben a különleges helyzetben használható forma.

Az MFSZ jelenlegi tagságát 225 szervezet által képviselt mintegy 300 fesztivál alkotja, köztük a Művészetek Völgye is. 2015-től a fesztivál szervezését és lebonyolítását az a Művészetek Völgye Nkft. végzi, amelyben Egyletük 50%-os tulajdonjoggal rendelkezik. Letett-e arról, hogy újra részt vegyen a fesztivál szervezésében? Tudja-e vagy miért nem tudja érvényesíteni a jogait?
A Kapolcsi Művészeti Napokat 1989-ben alapítottam, ezt 1995-ben neveztem át Művészetek Völgyévé és szerveztem a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletünkkel 2015-ig. A fesztivál szervezeti átalakítása óta az Egylet elnökeként 50%-os tulajdonosi megbízottként veszek részt a munkában. A tulajdonosi közgyűléseken véleményt nyilváníthatok, elmondhatom az észrevételeimet. Az idén 30 éves a fesztivál. Az Egylet „Kapolcstól a Völgyig – Kulturális Emlék Napok” címmel tervez egy három napos eseményt, függetlenül a nagy fesztiválunktól, az azt megelőző hét végén. Ez július közepén lenne, de az elkövetkező hetekben tudjuk mi is eldönteni, hogy nekifogjunk-e.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •