Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 45
  •  
    45
    Shares

Március 15-én két izgalmas, exkluzív művészeti esemény is kezdetét vette a fővárosban, amelyeket a közönség csak rövid időszakokig élvezhet. Az építészet, a fotográfia vagy csak akár a történelem rajongóknak kötelező, bakancslistás programok.

061.hu

Újranyitott az évtizedekig elhanyagolt Román Csarnok

Hetven év hosszú idő, pláne, ha egy olyan tér elzárásának időszakát jelenti, mint a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka. A II. világháborúban súlyosan megsérült, majd raktárként használt Román Csarnok csak a megnyitás utáni években volt ilyen szép – hangsúlyozta egy sajtóeseményen Baán László, a múzeum főigazgatója. Ez a mondat jól fémjelzi annak a rövid időszaknak a jelentőségét, amely március 15-től április 2-ig tart, ugyanis ekkor az 1906-ban átadott múzeumi tér ideiglenes újra megnyílik a nagyközönség előtt. 

No gallery template found!

A háromhajós román kori bazilikát idéző 900 négyzetméteres Román Csarnok, aminek 2500 négyzetméteres falfelületén közel hetven restaurátor dolgozott. A munkálatok során 1500 liter konzerváló anyagot, 5500 aranymetál lapot, azaz 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Az eredetivel teljesen megegyező módon gyártották újra a márvány mozaikpadlót, őszre pedig elkészül az árnyékoló szerkezet, ami megfelelő homogén fényt ad ahhoz, hogy érvényesüljön a festés. Maga a csarnok annyira karakteres, hogy nem tud kiállításról kiállításra változni, ezért a szoborgyűjteménynek ad majd helyet.  A Liget Budapest Projekt keretében felújított, széles körűen korszerűsített múzeumi épület történetében ez volt az eddigi legátfogóbb és legjelentősebb rekonstrukciós fázis. Az új állandó kiállításokkal a Szépművészeti Múzeum október 31-én nyílik majd meg a nagyközönség számára.

A Román Csarnok mindennap 10 órától lesz látogatható, az utolsó vendégeket 17 órakor engedik majd be az épületbe. A belépés érkezési sorrendben történik, előjegyzés, időpontfoglalás nem lehetséges, csoportok számára sem. Az intézmény arra kéri a látogatókat, vegyék figyelembe, hogy a csarnok befogadóképessége korlátozott, ezért előfordulhat, hogy az épületen kívül kell várakozni.

A restaurálási folyamatokról ITT és ITT tájékozódhat. 

Kivételes műtárgy a fotográfia történetének kezdetéből

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából először mutatta be a nemzetőrt ábrázoló dagerrotípiát. A kivételes értékű műtárgyat a Magyar Művészeti Akadémia vásárolta meg és helyezte el letétként az ország legnagyobb történeti fotógyűjteményében, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában. A nagyközönség csupán március 25-ig láthatja a múzeumben. 

A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás. A dagerrotípiák anyaga ezüstözött rézlemez. A dagerrotípiák direkt pozitívok, vagyis a valóság képét azonnal – negatív közbeiktatása nélkül – pozitív képként adják vissza. Igazában nem sokszorosíthatók, minden felvétel egyedi példány. Ezzel a technikával kb. 1839–1859 között készültek fotográfiák. Érdekességük, hogy ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet. Az eljárásnak köszönhetően a dagerrotípiák úgymond oldalfordítottak, amit például, mint ennél a férfiképmásnál is, a ruha gombolásából láthatunk.

A történeti Magyarország területén becslések szerint mintegy ötvenezer-százezer közöttire tehető az elkészített dagerrotípiák száma. Ezek közül csupán mintegy ezer a különböző gyűjteményekben, magángyűjtőknél megmaradt, ismert példány, tehát igen ritka darabok, manapság olykor-olykor kerül egy-egy újabb a látókörbe. Talán a legnevezetesebb Petőfi Sándor ülő portréja. A megmaradt dagerrotípiák között pedig alig található a szabadságharchoz köthető példány, hiszen sokat megsemmisítettek az önkényuralom idején, vagy más módon pusztultak el. Legismertebb veszteségünk Görgei Artúr tábornok portréja, amely a második világháború idején a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének menekítésekor a Dunántúlon tűnt el.

Fotó: Mohai Balázs/ MTI

A viseletéből következtethetően az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázoló dagerrotípiát ismeretlen tulajdonosa néhány évvel ezelőtt aukcióra ajánlotta fel. A Magyar Művészeti Akadémiának – felkért szakértők segítségével –sikerült aukción kívül megvásárolnia az osztrák–magyar területre jellemző paszpartuban található dagerrotípiát.

Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, amelyet jól láthatóan szét is bontottak. A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta, s egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez.

A felvételen nehezen észrevehető, hogy egy kutya is szerepel rajta. A nemeztőr karja alatt bújik át a fekete fej, tehát érdemes a képet a helyszínen végigpásztázni. 

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/ 061.hu


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 45
  •  
    45
    Shares