Június 25-én lesz hetvenéves feLugossy László (Laca) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, antirocksztár, performer, színész, rendező, író.
MTI
“feLugossy Lászlóról elsősorban azt kell tudni, hogy zseni. Emellett persze képzőművész, költő, filmrendező, színész, énekes, zajbalerina, lényeg- és személyiségkutató fenomén performance nagymestere, de erről nem tehet, mert túl nagy energia-besűrűsödési hajlammal született” – írta róla művésztársa, efZámbó István. Lugossy néven született Kecskeméten, ahol apja a színházban dolgozott szabóként (a fe előtagot, a fenomenális szó rövidítését később ő maga toldotta a nevéhez). Laca így bepillanthatott a kulisszák mögé, egy darabig a színészkedéssel is kacérkodott. Kamaszként azonban más kifejezésformát keresett magának, érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Autodidaktaként képezte magát, és mivel a művészkedést a szülők nem tartották tisztes polgári foglalkozásnak, kitanulta a fényképész szakmát, műtermi és nyomdai fotósként is dolgozott.
1967-ben találkozott a szentendrei efZámbó Istvánnal, aki szintén képzőművészettel és zenével foglalkozott. Alternatív művészeti közösségként együtt hozták létre a Purgatórium Klubot, melynek működését alapvetően meghatározta kettejük gondolkodásmódja és életstílusa, az anarchizmus, a szürrealizmus, a dadaizmus és a hippiség sajátos keveréke. A rendőrség egy-két alkalommal be is tiltotta a klubot. Lacáék ekkor kezdték a Szentendrei Szabadtéri Tárlatok szervezését, majd 1972-ben hasonló gondolkodású alkotókkal együtt Szentendrén létrehozták a legendás Vajda Lajos Stúdiót, az akkori konstruktivista és neodada, neoszürrealista, illetve konceptuális törekvések olvasztóműhelyét.
feLugossy László festménye (fotó: Godot Galéria)
A VLS kiállításmegnyitói jellegüket tekintve hamisítatlan házibulik voltak. Az öndefiníció szerint szabadidőzenét produkáló művészcsapatból “nőtt ki” 1980-ra a Bizottság együttes, melynek eredeti felállásában Laca és efZámbó mellett Wahorn András, Szulovszky István Joni (“a Dunakanyar legjobb gitárosa”), Kokó művésznő (Szabóné Kukta Erzsébet), Bán Mari és Bernáth(y) Sándor volt tagja. Már a nevük is botrányos volt, mert mindenki az MSZMP Központi Bizottságára asszociált, ezért A.E. (Albert Einstein) Bizottságra változtatták. Fellépéseik egyszerre voltak punkkoncertek és perfomance-ok, dalaikban – a szövegeket többnyire feLugossy írta – a “színtiszta realizmus randevúzott a dadával, zen-buddhista filozófia felé mutató mélységek fordultak blődlibe” – írta róluk Szőnyei Tamás.
A zenekarnak, amely az aczéli korszakban erősen a tűrt kategóriába tartozott, két lemeze is megjelent, 1983-ban a Kalandra fel! (a szállóigévé lett “Mit látsz, Laca?” felütéssel), majd az 1984-es Jégkrémbalett című film zenéjét tartalmazó korong. feLugossy megfogalmazása szerint “antisztárok akartunk lenni, és azt hiszem, ez sikerült is”. Az alternatív körökben rendkívül népszerű zenekar az 1986-os nyugat-európai turnét követően feloszlott, és később sem állt össze. 2011-ben a Műcsarnokban volt látható a Sírba visztek című kiállítás, amely a nyolcvanas évek “szűk levegőjű” korát és a Bizottság munkásságát mutatta be. feLugossy később két zenei formációban is dolgozott még, ezek közül a második, az 1995-ben alakult Batu Kármen volt sikeresebb, Max Mara és Lili Luna címmel CD-jük is megjelent.
1997-ben Sárospatakra költözött, ahol részt vesz a helyi művészeti alapítvány munkájában, tanít nyári szabadiskolájukban, és folyamatosan jelen van a város életében kortárs művészeti akciókkal, ötletekkel. Festészetére, installációira továbbra a humor, a groteszk elemek és tárgyak túlsúlya jellemző. 1968-as művészi indulása óta számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, 2012-ben a debreceni MODEM-ben volt nagyszabású retrospektív, az életmű egészére fókuszáló tárlata, az idén áprilisban Bukta Imrével és Szirtes Jánossal közös kiállítása nyílt Szentendrén Levitáció címmel.
Íróként több könyve is megjelent szabadon áramló, meghökkentő képzettársításokkal tűzdelt szövegeiből (Atavisztikus levelek, Kék Pánik Kávéház, Kitömve, Nempiskóta. Szerelmes vagyok a laptopomba). Filmrendezéssel is foglalkozik (Önuralom, Neoszarvasbika, Most civilizált vagyok, most nem vagyok civilizált), színészként szerepelt Monory Mész András Meteójában, a Tarr Béla rendezte Sátántangóban, a Werckmeister harmóniákban, A londoni férfiban is. Művészetének elismeréseként 1990-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1991-ben Hincz Gyula-emlékdíjat kapott, 2014-ben Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Vezető kép: Godot.hu