Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 468
  •  
    468
    Shares

“A szellőztetést tervezzük átalakítani, a székritkítást viszont kategorikusan elutasítom. Úgy gondolom, ez illúzióromboló volna, és épp a színház lényege sérülne. Akkor inkább nem játszunk addig…” – vélekedik Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, akit az intézmény hétfői évadvégi sajtótájékoztatója után kérdeztünk többek között arról, hogyan változtathatja meg a színjátszást a pandémia.

MM – 061.hu

A korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan mennyire tudott visszaállni a rend a színházban?
Folyamatban van. A Nemzeti Színház egy másodpercre sem állt le, nem volt kulcsra zárva az ajtaja. Több intézmény döntött úgy, hogy bezár, ezt mindenki saját maga döntötte el, mi az óvintézkedéseket betartva végigdolgoztuk az elmúlt időszakot. Elkezdtük a színház felújítását, a felső gépészeten már túl vagyunk, sok minden máris megvalósult abból, amit szerettünk volna. A díszítők majdnem harminc díszletet szállítottak ki raktárakba, szóval tényleg nagyon komoly munka folyt az elmúlt két és fél hónapban. A színészek természetesen otthon voltak, online próbáltunk jelen lenni, de ez most megváltozott, már ők is bejárnak próbálni.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a színház szabadságfokára mennyiben hatnak majd a szabályozások? Lehet-e majd ölelni, csókolni, verekedni a színpadon?
Most még semmit sem szabad, nem lehet közvetlen kapcsolat színész és színész között, ezt nagyon komolyan kell venni. De egyelőre egy induló próbafolyamatról beszélhetünk csak, ami nagyrészt az asztaloknál ülve zajlik, és főként a szövegek elemzéséről szól. Abban bízunk, hogy egy hét múlva már ennél is többet szabad, mindenesetre én nagyon optimista vagyok.

Ha a külföldi példákat nézzük, a Berliner Ensemble ritkított széksorokkal játszik majd, amíg lehet, a színház udvarán tartják az előadásokat, és az intézmény szellőztetését is újragondolják. Tervez-e hasonlót a Nemzeti Színház?
A szellőztetést tervezzük átalakítani, a székritkítást viszont kategorikusan elutasítom. Úgy gondolom, ez illúzióromboló volna, és épp a színház lényege sérülne. Akkor inkább nem játszunk addig… A levegőztetésre visszatérve, szakemberek elmondása alapján az a jó, ha nem a benti levegő kering, hanem kintről jön be a levegő, ezt meg fogjuk oldani.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A trianoni emlékévhez kapcsolódóan eredetileg számos programmal készültek, mi az, ami megvalósul ezekből esetleg online?
Semmi sem helyeződik online térbe, mindent meg fogunk valósítani, csak későbbre tolódnak a programok. A Trianonra való emlékezés egyébként sem kötődik pusztán ehhez az évfordulóhoz, ez mindig is alaptémája volt a Nemzeti Színháznak. Ez eddig is így volt, és eztán is így lesz.

A karantén komoly próbára tette a színészek lelki teherbíró képességét. A színház vezetősége mennyire figyelt arra, hogy az itt dolgozók, a társulati tagok lelki-mentális egészsége is rendben legyen? Tartották-e a kapcsolatot?
Próbáltunk folyamatosan kapcsolatot tartani mindenkivel, a dramaturgjainknak kifejezetten ez volt a feladata az elmúlt két és fél hónapban: hogy folyamatosan kommunikáljanak a színészekkel, egyeztessenek velük, dolgoztassák őket, keressenek anyagokat, amelyek aztán megjelennek az online térben. De olyan is akadt, aki elkezdte szervezni, tervezni, tanulni az önálló estjét. Hozzáteszem, a magyar színházi élet 90 százaléka jó helyzetben van, hiszen – más országokkal ellentétben – a kormány nem döntött úgy, hogy elvonja a színházak támogatását. Romániában például az átlagbér 70 százalékát kapják a kőszínházakban dolgozó színészek. Akikre igazán oda kell figyelni, azok a független előadó-művészek. De ebben is élen jár a Nemzeti Színház, hiszen a „Köszönjük Magyarország!” programot mi bonyolítjuk: már 400 felett van azon művészek száma, akik a veszélyhelyzettel összefüggésben kialakított támogatási rendszer által lehetőséget kapnak arra, hogy a pandémiás időszak elmúltával is aktív szereplői maradhassanak a kulturális életnek. Nagyon reméljük, hogy hamarosan véget ér a bezártság időszaka a színészek számára is, és minden helyrebillen.

Önt mire tanította ez a rendkívüli helyzet?
Nem lehet nem gondolkodni ezen…Más kérdés, hogy én a szkeptikusok közé tartozom…Olyan erős az a gazdasági-politikai-társadalmi felépítmény, amelyet a világ létrehozott, hogy ez a vírus kevés ahhoz, hogy átalakítsa, változásra kényszerítse azt. Lehet, hogy lesznek – és én nagyon remélem, hogy sokan –, akik a saját életükön keresztül próbálnak valamicske változást generálni, de a lényegét tekintve, attól félek, nem lesz más a világunk.

Vidnyánszky Attila és Udvaros Dorottya (Fotó: Eöri Szabó Zsolt/ Nemzeti Színház)

————————————————————————————————————————————————————————

“Az igazi visszatérés majd akkor lesz, ha végre játszhatunk” 

A Nemzeti Színház kilenc bemutatót tervez a jövő évadban, ahol Szabó K. István, Berettyán Nándor, Márkó Eszter, Szász János, Vidnyánszky Attila, Eirik Stubo, Aleksandar Popovski és Rátóti Zoltán rendezését is láthatja majd a közönség, és ahol már a héten felváltja az online próbákat a személyes munka. Vidnyánszky Attila igazgató a színház hétfői budapesti sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a nézőknek, akik elhanyagolható számban kérték vissza az eladott jegyek árát, ami, mint mondta, azt bizonyítja, hogy ragaszkodnak a színházhoz. Emellett köszönetet mondott munkatársainak, akik ebben a nehéz időszakban is végig helytálltak. Elmondta, hogy a színház csaknem 20 éves épületében jelenleg átalakítások, karbantartási, felújítási munkálatok zajlanak, de a héten a színészekkel is elkezdik a munkát a színházban. “Az igazi visszatérés majd akkor lesz, ha végre játszhatunk” – hangsúlyozta, felidézve, hogy két produkció éppen elkészült, amikor le kellett állni a próbákkal: “Két bemutatóból léptünk ki, hiszen a Tizenhárom almafa, ami a Trianon-évhez kapcsolódó bemutató, éppen hogy megszületett, a bemutató után egyszer tudtuk lejátszani, azóta nem. De még mindig jobban állt ez, mint a Forró mezők Berettyán Nándor rendezésében, amit a fotóspróbáig tudtunk elvinni” – mondta az igazgató.

Vidnyánszky Attila azt is elmondta, hogy míg máskor két-három nap alatt a nehezebb produkciókat is sikerült felújítani, most lesz olyan előadás, ami úgy kerül színpadra, hogy majdnem egy éve nem játszották. A friss előadások plusz próbamennyiséget igényelnek majd, így ugyan be vannak tervezve a bemutatók, az ősz nagy része a felújító próbákról szól majd, és a hatalmas, csaknem ötven műből álló repertoár újrarendezése, újrafogalmazása, újraalakítása fog megtörténni. “Ez egy nagyon komoly igénybevétel lesz a színészek számára is, de azt kell, hogy mondjam, bárcsak ott tartanánk már”- tette hozzá az igazgató.

“Nemzeti Színház. A nemzet színháza”

A jövő évadra visszatérve kiemelte, hogy új szlogenjük lesz: “Nemzeti Színház. A nemzet színháza.” Mint hozzátette, vidéken, a határon túl, a nemzetközi színtéren is jelen vannak, mindenféle társadalmi réteg, nézői csoport felé nyitnak, fesztiválokat rendeznek. Elindul a Szia színház elnevezésű projekt is, egy színházi ifjúsági alkotóműhely, amelyben gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekekkel foglalkoznak. A tervek szerint a magyar dráma napjához kapcsolódóan szeptember 19-én szerveznék meg a színház nyílt napját, bemutatóval, nyilvános főpróbával. A sok bizonytalanság miatt azonban nem idén ősszel, hanem csak jövő év áprilisában rendezik meg nemzetközi fesztiváljukat, a MITEM-et – mondta az igazgató.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt/ Nemzeti Színház

Kilenc bemutató az új évadban

A 2020/2021 évadban elsőként Márai Sándor Kassai polgárok című művét mutatják be szeptemberben, Szabó K. István rendezésében. Az idén, folytatva az együttműködést a Gyulai Várszínházzal, Márai-napokat tartanak Gyulán, várhatóan augusztus végén – tette hozzá. A Gobbi Hilda Színpadon Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című mesejátékát állítja színpadra Márkó Eszter, szintén szeptemberi premierrel. Ez az első előadása a színháznak, amely kisgyerekeknek szól – emelte ki Vidnyánszky Attila. A Gobbi Hilda Színpadon tervezik műsorra tűzni októberben Móricz Zsigmond Forró mezők című művét, amelyet Berettyán Nándor rendez, novemberben pedig Csehov Ivanov című drámáját Szász János rendezésében, aki már több alkalommal is dolgozott Csehov drámáin, de most először rendezi az Ivanovot. Mint Szász János a sajtótájékoztatón elmondta, úgy látja, hogy a karanténhelyzet, az elgondolkodás és bezártság jól hatott a munkára, sokkal bátrabbá és őszintébbé teheti az embert. Vidnyánszky Attila két nagyszínpadi előadást rendez. William Shakespeare Rómeó és Júlia című darabját decemberben tűzik műsorra. A rendező – aki csaknem 30 éve állított színpadra utoljára Shakespeare-drámát – az élet és halál nagy kérdéseit, a szerelmet középpontba állító darabot sok zenével, tiszta előadásmóddal képzeli el. A liberalizmus diszkrét bája munkacímmel készülő produkció bemutatóját az évad második felében tervezik. Mint mondta, Dante Isteni színjátéka és Petronius Satyriconja lesz a darab forrása. Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi változata 2021-ben Eirik Stubo rendezésében lesz látható, aki videoüzenetében nagy kihívásnak nevezte a történet színpadra állítását. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a regény kiváló alapanyag egy színházi előadáshoz. A főszerepet alakító Udvaros Dorottya kiemelte: a sokrétű történetben két ember között mély érzelmi kötődés alakul ki, amit izgalmas lesz a színpadon ábrázolni. Egy színész számára ez egy olyan feladat, amibe érdemes “belehalni” – fogalmazott. Az évad második felében lesz még látható Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényének színpadi változata Aleksandar Popovski rendezésében, valamint Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című műve, amelyet Rátóti Zoltán rendez.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 468
  •  
    468
    Shares