Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, jöhet a sonka. A Fülöp-szigeteken fekete szombatnak, Csehországban fehér szombatnak hívják e napot.

061.HU

A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap.

Nagyszombaton készítették el az ünnepre szánt ételeket, de csak a „feltámadási mise” után ettek belőle.A nap a negyven napos böjt vége, amikor újra megszólalnak a harangok. Az esti misén Jézus feltámadását ünnepelik, és ekkor van a tűzszentelés is. A katolikus templomokban a gyertyákat a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.

Vidéken a húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, húsételeket, tojást, kalácsot a hívők templomban megszenteltették.

A néphagyományban a megszentel ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy egészségesek maradjanak, és jól szaporodjanak. Bizonyos helyeken, a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, vagy a földekre vitték jó termést remélve.

Női munkákat tiltó nap volt a mai, nem  volt szabad seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért   a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •