Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A Pet Sop Boys a popkultúra pop artja és op artja is egyben. Ritka az, amikor egy produkció ennyire következetesen építené fel vizuális világát, optikailag ilyen erősen tükröződne a megvalósító stáb elképzelése a grafikai világukban. Ha a Catalogue: 1985-2012 című, az együttes összes, a Parlophone-nál kiadott albumának a gyűjteményének egységes arculatát nézünk világossá válik: a Pet Shop Boys az egyik leginkább félreértett produkció, aminek sokkal több köze van a kiállításmegnyitókhoz, a filmklubok világához, mint a videódiszkók infernójához. A sorozatból a Nightlife, a Release és a Fundamental már a boltok polcain.

PZL – 061.hu

Az egyes albumok mellé egy-egy  ún. further listening lemez jár, amelyek korábban meg nem jelent felvételeket tartalmaznak. A ’Nightlife’ anyagához az 1996 és a 2000 közti szerzemények, a Release anyagához a 2001 és 2004 közötti dalok, a Fundamental számaihoz pedig a 2005 és 2007 között készült demók és mixek társulnak. Az albumokhoz az extra lemezek mellett nívós füzeteket is járnak, amelyekben Neil Tennant és Chris Lowe beszélnek a dalokról. Fölösleges összehasonlítani a három albumot, de a pop tele van felesleges gesztusokkal, így aztán azonnal rá is vágjuk, hogy a Fundamental a legerősebb vállalás a három album közül, a szintipop műfaj egyik klasszikusa, tele atmoszférikus, pszichoaktív slágerekkel, olyanokkal, mint a Psychological, a Minimal, a The Sodom and Gomorrah Show vagy éppen az Integral…A lassú dalok (pl. I Made My Excuses And Left) pedig olyan remekül hangszerelt felvételek, hogy ha hallotta volna 1978-ban a Stúdió 11 Dobsa Sándor vezetésével, akkor testületileg  disszidálnak Angliába.

Szóval, akik az MTV-ben publikált klipjeik alapján alkottak véleményt a zenekarról, azok jócskán szüretelhetnek a Pet Shop Boysról, hiszen fényévekre vannak az egyujjas szintipoptól, a formáció szó szerint művészi szintre emelte a hangkollázsokból, vonószenekari kreatúrákból és a popthrashből épített álomvilágát, és akik azt hiszik, hogy valamikor a kilencvenes évek közepén kimerültek, azok számára tökéletes cáfolatot jelent még e három újrakevert lemez. Hasonlóan izgalmas az Nightlife című 1999-es albumuk, bár populárisabb regiszterben értelmezhető, ugyanakkor ezúttal is egy sokszorosan rétegzett szövetet kapunk, amit részben aranyszínű selyemből, részben latexből és részben a gyász drapériájából szőttek.

Érdekes az is, hogy mennyire egységes, zárt rendszer a PSB világa, ugyanakkor mégis beazonosítható, hogy mikor készült egy-egy felvétel, mert elegánsan de egy-egy dal hangszerelése reflektál az adott kor rádiós slágereire, vö: a Happiness Is An Option című felvételt az 1999-es slágerlisták hangképeivel. De a zárt rendszer ellenére mégis zavarba ejtő, hogy mennyire változatosak ezek a dalok, milyen sok a szereplíra, a játékos idézet. Bizonyára sokan vannak, akik azt gondolnák, hogy Neil Tennant és Chris Lowe duója meglehetősen egyanyagú lemezekkel állt a nyilvánosság elé, lásd például a Boy Strange című felvételt, amit akusztikus gitárra hangszerelt a zenekar. Szóval, akik azt hiszik, hogy a Pet Shop Boys csak lekente a szerzősédekben foglalt sorlemezek elkészítését, annak ott az a tény: minden sorlemezhez tucatnyi dalt rögzítettek, a Release-on megjelent 10 felvétel mellé rögzítettek még 36 egyéb, meglepően izgalmas kísérletet, amit két bónuszlemezen meg is hallgathatunk.

A 2002-ben megjelent munka hasonlóan sokszínű, komoly alkotói kvalitásokról árulkodó album, amelyen a sláger szintén csak az önkifejezés egyik eszköze, amely alkalmas arra, hogy felmutassa a dalokban lévő kontraszt anyagot, amelyekkel pontos diagnózist lehet felállítani a betegről, az ún. emberi civilizációról. Ha kissé messzire mentünk volna, akkor fordítsuk meg a földgömbre emlékeztető diszkógömb forgási irányát, és akkor úgy hallgassuk meg például a London című kompozíciót: mintha csak szobadiszkó lenne, a végeredmény szempontjából mindegy, a lényeg az utazás, amit megtettünk ezen a bizonyos diszkógömbön a konyhától a nappaliig, vagy Londontól New Yorkig.

 

Pet Shop Boys
Fundamental
Warner
12 szám 48 perc

Pet Shop Boys
Nightlife
Warner
12 szám

Pet Shop Boys
Release
Warner
10 szám 45 perc

 

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •