A 2010-es évek bebizonyították, hogy a Yamaha DX7-es nem csak arra jó, hogy a producerek azon tárolják a garázsban a lefűzött New Musical Express magazinokat, hanem elő is lehet venni ezeket az öreg szintetizátorokat, és megmutatni: ha analóg szintiket püfölünk, ha szinte érezzük a billentyűk nyikorgását, rugózását, az a zenei élményhez inkább hozzáad, mintsem elvesz belőle.
PÁN – 061.hu
Két olyan zenekarral ismerkedünk meg, amelyek élén egy-egy helyes énekesnő mozgatja be a zenés ügyeket, és a háttérben pedig fiúk végzik a nem is annyira piszkos munkát. Nemrég jelent meg a Chvrches Every Open Eye című daloskönyve és a Kate Boy One című elektropop kísérlete.
A revitalizált szintipop 2015 végén olyan helyiérdekű kis csodákat produkált, mint a Chvrches, akik meglehetősen következetesek: ha már a zenei mintázatuk maga a nyolcvanas évek szintipopjának stílusgyakorlata, akkor az album borítóját is kölcsön kéne kérni, ami ugye erősen emlékeztet a szintén “rózsás” New Order Power, Corruption &Lies című lemezének coverére.
Maga az album inkább a populárisabb szintipop felől közelít, kevesebb rajta az atmoszférikus hangkép, a trió inkább a simulékony melódiákra épít. Sok újdonságot nem szállítottak, az előző, Bones Of What You Believe az új lemezük is hasonló mutatvány volt, kellemes, alacsony zajszintű csilingelő szintipop, ami igazán jól áll a pop talán legcukibb énekesnőjének, Lauren Mayberry-nek.
A lemez erőssége a Never Ending Circles című nyitódal, ami a Hurts felől közelíti a műfajt, de remek még a Keep You On My Side is, ami éppúgy meg van pakolva OMD-remisztenciákkal, ahogy a Make Them Gold és a Clearest Blue is. Az album kellemes rádióbarát szintipop, és inkább “aranyos”, mint “dögös”.
A stockholmi Kate Boyra talán jobban illik az elektropop billog, mintsem a szintipop jelző, modernebb hangmintákkal kísérleteznek, mint a Churches, de azért még ők is eléggé retrók, csak a nyolcvanas évek helyett a kilencvenes éveket tapogatták le. Tört ritmusú karcos techno ez, vadabb, mint a Churches polírozott popzenéje, ugyanakkor a Midnight Sunon és a Northen Lights-on kívül nincsenek az albumon kiemelhető dalok, inkább csak azt mondhatjuk, hogy egységes, relatíve jó színvonalon teljesítő produkció a One.
Itt is az énekesnő személyiségére épül a műsor, az ausztrál Kate Akhurst fiús, vagány karaktere viszi a prímet, a mögötte álló fiúk inkább csak lekísérik az izgága énekesnőt. Kate Boy One-ját inkább kardió edzésre ajánljuk, míg a Chvrches Every Open Eye-ját olyan tájfutáshoz, ami templomok szegélyezte zarándokútvonalon visz végig.
Chvrches
Every Open Eye
Universal
11 szám 45 percKate Boy
One
Universal
13 szám 50 perc