Nehéz gyermekkor – A Stephen King-filmek legfontosabb gyerekszereplői

Mozikban az Az: Második fejezet, Stephen King rémbohócos kisvárosi horrorsztorijának folytatása. Akárcsak az első részből, a Jessica Chastain és James McAvoy nevével fémjelzett filmből sem hiányozhatnak a gyerekszereplők, mi pedig összeszedtük a King-művek azon mozgóképes adaptációit, amelyek kulcsfigurái és/vagy főszereplői maguk is gyerekek.

MP – 061.hu

Carrie White

Carrie (1976)

King első, 1974-ben kiadott regényéből Brian de Palma értő rendezésében az író műveinek máig talán legjobban sikerült filmadaptációja készült el, pedig a kézirat először a kukában landolt, King felesége onnan halászta ki és kényszerítette alaposabb kidolgozásra az elégedetlen szerzővel. A bigott anyja hatására gátlásos, társai által kicsúfolt, telekinetikus képességgel rendelkező kamaszlány története, gondosan vázolt lélekrajzával és sokkoló végkifejletével ma is emlékezetes filmélmény, amiben a Carrie-t alakító Sissy Spacek igen komolyan vette a karaktert: a forgatás idején elzárkózott kollégáitól, a szünetekben lakóautójába vonult vissza, meghúzódott egy sarokban, vagy elrejtőzött a díszlet mögött, hogy ne essen ki a szerepéből. Az öltözőjét telerakta vallásos képekkel, és a képes Bibliát tanulmányozta. Nagy kihívást jelentett a stáboknak a film csúcsjelenete, a tragédiába torkolló báljelenet, amit két hétig forgattak, és 35-ször vettek fel. Bár a színésznő kérte, hogy igazi vért borítsanak a nyakába, a ráömlő vér valójában ételfestékkel színezett kukoricaszirup volt, ami a lámpák melegétől gyorsan száradt, úgyhogy folyamatosan locsolni kellett vele a testét.

Danny Torrance

Ragyogás (1980)

Danny szerepére Stanley Kubrick eredetileg a Harmadik típusú találkozások (1977) gyerekszereplőjét, Cary Guffey-t szemelte ki, a kisfiú szülei azonban visszautasították a felkérést, miután megtudták, milyen jellegű filmről van szó. Végül a hétéves Danny Lloyd kapta a szerepet. A kisfiúnak semmiféle színjátszási gyakorlata nem volt. A rendező rendkívül figyelmesen bánt vele, és olyan ügyesen irányította, hogy Dannynek állítólag fogalma sem volt arról, hogy horrorfilmben játszik. A legrémisztőbb jelenetekben nem is ő látható, csak élethű babákkal helyettesítették. Akadtak olyan részek, amit a fiú egyszerűen jó mókának élt meg, és csak évekkel később – amikor megnézhette – jött rá, miféle félelmetes filmben szerepelt. King 2013-ben írta meg a regény folytatását, amely a felnőtté vált Danny Torrance életét helyezi a középpontba. A fiúnak ismét szembe kell szállnia a természetfelettivel, miközben egy kislány, Abra is megjelenik a történetben. Apjához hasonlóan Danny is küzd a saját démonaival, a gyakorta agresszív természetével. Az Álom doktor (Doctor Sleep) filmadaptációját november 7-én mutatják be a mozik, Ewan McGregorral a főszerepben.  

Charlene ‘Charlie’ McGee

Tűzgyújtó (1984)

A Tűzgyújtót (más címen: A gyújtogató) gyakran hasonlítják a Carrie-hez is, hiszen mindkét történet középpontjában különböző pszi-képességekkel megáldott/megátkozott gyerekek állnak. Különbözik azonban a két regény egymástól abban, hogy míg Carrie esetében veleszületett, megmagyarázatlan módon adottak voltak képességei, addig A tűzgyújtó Charlie-ja esetében mesterségesen kiváltott hatásról van szó. A film annak ellenére is a kevésbé sikerült Stephen King-adaptációk sorát gazdagítja, hogy akciófilmes rendezőtől (a Kommandóért is felelős Mark L. Lester) gyereksztárig (az E.T. – A földönkívülivel már befutott Drew Barrymore) mindent bevetettek, hogy igazi kasszarobbantó alkotás születhessen belőle. Pedig a regény története igazi csemege lehetett akkoriban: egy pirokinetikus tulajdonsággal rendelkező kislány menekül a telepatikus képességű apjával (David Keith) a Műhely nevű titkos kormányügynökség elől. Egy sikertelen rajtaütés után a Műhely igazgatója (Martin Sheen King Holtsáv című regényének egy évvel korábbi remekbeszabott filmadaptációjában is rosszfiút alakított) egy kíméletlen gyilkost (George C. Scott) vet be az elfogásukra, nem is sejtve, hogy milyen indulatokat szabadítanak el ezzel a kislányban.

Isaac Chroner

A kukorica gyermekei (1984)

A film alapjául szolgáló novella az Éjszakai műszak című kötetben jelent meg 1978-ban. Burt és Vicky a nebraskai Gatlin városka körüli kukoricaföldek mellett autózik, amikor váratlanul felbukkan előttük egy gyerek, és elütik. Miközben Burt megvizsgálja, rájön, hogy a fiú már azelőtt halálos sebet kapott, hogy ők elütötték – valaki elvágta a torkát. A pár megpróbál segítséget szerezni a közeli benzinkútnál. A tulajdonos figyelmezteti őket, jobb, ha elmennek a környékről. Végül mégis Gatlinban kötnek ki, ahol egy Isaac nevű fiú az úr. Mint kiderül, a tizenkét éves prédikátor által vezetett gyerekek fellázadtak, és lemészárolták a felnőtteket. Érdekesség, hogy az Isaac-et játszó John Franklin a film forgatásakor már 25 éves volt, egy hormonális betegség miatt látszott jóval fiatalabbnak a koránál. Egyébként Linda Hamilton a Terminátor Sarah Connorja, ebben a filmben vált ismertté. Az 1984-es változatot hat rész és egy 2008-as remake követte, így, ha beleszámoljuk az eredeti, 1983-as rövidfilmet, a franchise kilenc produkcióból áll össze . Mindez azért elképesztő, mert A kukorica gyermekei egyébként nagyon rossz film.

Marty Coslaw

Ezüst pisztolygolyók (1985)

Eredetileg egy naptárnak indult az Ezüst pisztolygolyók, hónaponként mindössze ötszáz szavas kis szösszenetekkel, de az idő múlásával King már nem foglalkozott a terjedelemmel. Szerencsére az ügynöke nem ellenkezett, sőt örült a dolognak és bevallotta, hogy kezdetben ő is arra gondolt, hogy lehetne tizenkét, pazar illusztrációkkal ellátott novella az ötszáz szavas szösszenetek helyett. Minden teliholdkor félelem tartja rettegésben az amerikai kisváros lakóit, amikor egymást követik a titokzatos gyilkosságok. Egyedül Marty, a kerekesszékes kisfiú biztos abban, hogy a gyilkosságokat egy farkasember követi el, és nyomozni kezd a rettenetes gyilkos után. Egy éjjel sikerül sebet ejtenie a gyilkos szemén. Másnap Marty nővére, Jane észreveszi, hogy a városban köztiszteletnek örvendő Lowe tiszteletes egyik szemét kötés takarja. A Marty-t alakító, 2010-ben elhunyt Corey Haim ezután vált igazi tini sztárrá (Az elveszett fiúk), Gary Busey pedig remekel az alkoholista Red bácsi szerepében. A lelkész/farkasember Everett McGillt leginkább horrorfilmekben  és David Lynch alkotásaiban (Dűne, Twin Peaks) láthattuk viszont.

Gordie, Chris, Teddy és Vern

Állj mellém! (1986)

A Stephen King The Body című novellájából készült Rob Reiner-film a mozgóképes felnövéstörténetek egyik legerősebb képviselője, amelyben a dráma, a humor és a kalandfilmek családias hangulatának elegyében kristályosodik ki, hogy a felnőtté válás bizony áldozatokkal jár. A kisvárosi srácok, akik megformálói között ott láthatjuk a fiatalon elhunyt River Phoenix-et (Joachim testvérét), Jerry O’Connellt, a sorozatszínésszé vált Wil Wheatont és Corey Feldmant, felkerekednek, hogy megkeressék elhunyt cimborájuk holttestét. A maine-i tájban kanyargó útjuk pedig párhuzamosan kanyarog azzal az ösvénnyel, amely az ártatlanság elvesztését, a gyerekkori traumák feldolgozását érintve saját felnőtt imágójuk kifejlődése felé vezet és egy egész életre kiható élménnyel bír. King műve nyomán Reiner autentikusan mutatja be a kiskamaszkort, amikor még az embernek csak a képregényeken, játékokon jár az esze és azt, hogy mi történik ezzel a világgal, ha belerondít a kényelmetlen valóság.

Todd Bowden

Az eminens (1998)

Az Ian McKellen és Brad Renfro főszereplésével forgatott film a kiváló rendező Bryan Singer kevésbé ismert, mondhatni méltatlanul mellőzött és félig-meddig elfeledett filmje, amelynek alapjául Stephen King azonos című, 1982-ben kiadott remek kisregénye szolgált. A második világégés és a holokauszt iránt érdeklődő középiskolás Todd (Renfro) rájön, hogy a kisvárosa határán élő öregember nem más, mint egy náci háborús bűnös. Megzsarolja az öreget: nem jelenti fel a rendőrségen, ha a volt SS-tiszt azt teszi, amit mond. A fiú látszólag ártalmatlan dolgot kér hallgatásáért cserébe: hallani akar mindent a koncentrációs táborok borzalmairól, tudni akar minden embertelen szörnyűségről, ami az iskolapadban ülve rejtve marad előtte. Dussander kénytelen belemenni a játékba, amelynek azonban egyre súlyosabb és veszélyesebb körülményei lesznek mindkettejükre nézve. Bár a film olyan figura nélkül marad, akivel a néző azonosulni tudna, Singer kétségkívül merész húzása beválik, a sztori működik. Ritkán látni ugyanis két karaktert, akiket ilyen bonyolult, összetett és szerteágazó kapcsolatrendszer köt össze. A 2008-ban herointúladagolásban, csupán 25 évesen elhunyt Renfro meglepő képességekről tesz tanúbizonyságot Todd szerepében. Arca kifejezéstelen, tekintete jéghideg, hangjában kézzel fogható az arrogancia és az agresszív, sőt szadista hajlam. Sir Ian McKellen pedig hibátlanul hozza a számító, vénsége ellenére is fenyegető náci szemétláda karakterét.

Fotó: Állj mellém!

2019-09-09T14:45:46+02:00 2019. szeptember 8.|