Január 4-én hatodszor indult el Budapesten a kezdetben négy-, mára tizenhét naposra bővült Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, amely számos hangversenynek, interaktív beavató foglalkozásnak, zenepedagógiai műhelyfoglalkozásnak, családi- és gyerekszínházi előadásnak ad otthont. De hogy mi is az újzene, és hogy szükség van-e paradigmaváltásra a hazai zeneoktatásban, arról Gryllus Samu zeneszerzőt, a fesztivál kurátorát kérdeztük.

MM-061.hu

Az első Átlátszó Hang fesztivált 2014 januárjában a két kurátor, Horváth Balázs és Gryllus Samu ötlete nyomán szervezte meg a Trafó, a Zeneakadémia, a Budapest Music Center és a Fuga – Budapesti Építészeti Központ. A kezdeményezéshez az elmúlt években számos szervező csatlakozott, a kezdetben négynapos fesztivál mára tizenhét naposra bővült olyan további helyszínekkel, mint a Müpa Budapest, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Art+Cinema, Szimpla Kert, a Közép-európai Egyetem és a Stúdió K Színház. A kezdeményezéshez idén csatlakozott a Fonó Budai zeneház, a MAMŰ Galéria, Műcsarnok, és a Vakok Iskolája is.

A fesztivál célja új módszerekkel bemutatni, és ezáltal közelebb hozni a közönséghez az újzenét. „Minden zene, ami ma születik, kortárs, ezzel szemben az újzene egy műfaji megjelölés, amit nem mi kezdtünk el használni, körülbelül százéves múltra tekint vissza, amikor Bartók, Kodály, Schönberg és még sokan mások megalapították az Új Zene Nemzetközi Társaságot“ – mondja Gryllus Samu hozzátéve, ők újzenének nevezték a saját zenéjüket, ezért a kortárs és az újzene kifejezés egy kalap alá került. 2018-ban az újzene mint elnevezés már nem az újdonságra vonatkozik, egy stílus lett, amely valamennyire az avantgard hagyományait követi, azaz az újdonság megmutatására törekszik. A szerző, amikor leír valamit, azt nem azért teszi, hogy hasonlítson valaki másra, hanem hogy új hangzást, élményt, ötletet, érzést fogalmazzon meg. A cél elmondani valami olyat, amit más még nem mondott el, mutat rá a fesztivál kurátora. Gryllus Samu hozzátette azt is, hogy az újzene szó egybeírása – a régizene kifejezésre reflektálva – saját kezdeményezése.

A fesztiválon interaktív beavató foglalkozásokkal segítik a közönséget a művek megismerésében. „A közönséggel együtt hangokat adunk ki, kopogunk, énekelünk, mindezt az elhangzó darab szerkezetére reflektálva. Megpróbáljuk empirikus élménnyé tenni a zeneszerzést“ – mondja Gryllus Samu. A kurátor szerint fontos, hogy „útjelző táblákat“ helyezzenek el a zenei anyagban, és így nem az egzotikum keresésével telik az idő, hanem sikerül megtalálni az útjelző táblák közötti tényleges élvezetet. A borkóstolókon szokták csokoládéval kínálni az embereket, hogy a csokoládé lefedje az édes ízét a bornak, és csak a különbségre lehessen koncentrálni. Valami ilyesmit szeretnének a fesztivál szervezői is elérni, mondja.

Számos program mellett egy újfajta pedagógiai szemléletet megcélzó műhelyfoglalkozásra is lehet jelentkezni az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválon. Hogy szükséges-e a paradigmaváltás a hazai zeneoktatásban, és hogyan kellene hozzáfogni az új szemlélet kialakításához, arról Gryllus Samu azt mondja, fontos, hogy a hagyományok megőrzése mellett új irányokat, új módszereket emeljünk be, rámutat, “nem lehet a 19. század zenei ideáljaira felépíteni egy 21. századi zeneoktatást.” Gryllus szerint a magyar, egyébként egyedülálló zeneiskolai képzésben tanuló gyerekek 5 százalékából lesz zenész, 95 százalékukból nem. Mégis láthatólag az egész struktúra ennek az 5 százaléknak a szükségleteit és igényeit szolgálja, ahelyett, hogy a 95 százaléknak erős zenei és közösségi élményt tudna biztosítani. A fesztiválon Rohmann Ditta Új-Zene-Oktatás című kétnapos zenepedagógiai workshopján lesz lehetőség egy újfajta zenepedagógiai szemlélet megismeréséhez. Gryllus emellett kiemeli a Bélaműhely programját is, ők saját maguk által készített hangszerekkel, hangkeltő eszközökkel biztatnak intuitív zenélésre.

A fesztivál egyik legjobban várt eseménye Georg Friedrich Haas In Vain című művének bemutatója. Az újzenei kánon közel egyórás slágerdarabja a Budapest Sound Collective előadásában, Dubóczky Gergely vezényletével hangzik el január 15-én a Müpában. A Trafó Marc Sabat estjének ad otthont január 12-én, a gyerekeknek pedig hétvégén, 12-13-án a Neszmese elektro-akusztikus előadást ajánlja Gryllus Samu, ahol főleg a zajok lesznek a főszereplők.

A MAMŰ Galéria kiállításán fiatal zeneszerzők és képzőművészek közös munkáit lehet megnézni és meghallgatni január 4. és 18. között. A fesztivál részletes programjáról ITT tájékozódhat.

Vezető kép: kulturkuria.hu