Filmvetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatón ismerheti meg a közönség a Németh Antal színháza – Életút és pályakép történelmi keretben című könyvet a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) pénteken a Nemzeti Színházban.

MTI

A Nemzeti Színház Kiskönyvtárának második kiadványa, Balogh Géza munkája kismonográfia, Németh Antal (1903-1968) rendezőnek, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának pályaképe, mely élettörténetét is tartalmazza. Balogh Géza rendező, bábtörténész szakíró Németh Antal előadásainak kritikai visszhangját is tárgyalja, emellett korrajzot is ad. Számos olyan részlet tudható meg általa, amelyre a munkásságáról szóló korábbi kötetek, Selmeczi Elek és Koltai Tamás munkái sem térnek ki. Ez az első teljes, az egész életutat bemutató, méltató és korrajzot is adó írás, így alapkötetnek számít.

Németh Antal nevét a nála egy generációval idősebb Hevesi Sándoré mellett szokták említeni, aki a Nemzeti Színház vezetői posztján az első európai léptékű rendező volt. Németh Antal a 20. század teoretikus rendezői ideálját testesíti meg. Ezt bizonyítja többek között, hogy 1930-ban kétkötetes Színészeti Lexikont jelentetett meg, amely a kor legkorszerűbb színházi kiadványa volt. A művész előbb a szegedi színház rendezőjeként dolgozott, majd 1935-ben, 32 évesen nevezték ki a Nemzeti Színház élére. A Nemzeti vezető posztját 1944-ig töltötte be, ezután 13 évig Budapesten nem rendezhetett. 1958-ban térhetett csak vissza a fővárosba az Erkel Színházban színpadra állított Johanna a máglyán című darabbal, ezt követően pedig újra vidéken, Kaposváron, Kecskeméten és Pécsen rendezett.
 

Németh Antal a “klasszikus triász” – a Bánk bán, a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája színrevitelében jeleskedett. Kilenc alkalommal állította színpadra különböző formában a Tragédiát, de ezen felül színháztörténészként is foglalkozott a művel: összes színpadi megvalósításának két kötetet szentelt. Számos színpadtechnikai újítás is fűződik Németh Antal nevéhez, aminek köszönhetően a Csongor és Tündével nemzetközi sikert is aratott. Bábos munkássága úgyszintén jelentős: barátja és állandó munkatársa volt Blattner Gézának, az európai modern művészi bábjáték atyjának – tette hozzá. Németh Antal a Magyar Rádió drámai osztályának vezetőjeként a Tragédiát hangjátékként is megrendezte, melynek új szereposztással lemezkiadása is született, ennek felvételét a 70-es években újították fel. Az alkotó több ezer feldolgozásra váró kéziratot hagyott örökül. Az életmű szisztematikus feltárása nemrégiben a Magyar Művészeti Akadémiának köszönhetően nagy lendülettel indult újra.

A rendezőről a most megjelent művet 2013 decemberétől folytatásokban már közölték a Szcenáriumban. Balogh Géza, aki tanítványa is volt Németh Antalnak, ezt megelőzően már publikált a rendezőről szóló írásokat, melyekben elsősorban bábos tevékenységét idézte meg, illetve a művészt ért ideológiai támadásokra reagált. A könyvbemutatón Balogh Géza mellett megszólalnak neves tanítványok, pályatársak, kutatók és Németh Antal családjának tagjai. A meghívottak között van Lengyel György rendező, egyetemi tanár, Németh Antal egykori tanítványa; Kurutz Márton, a MaNDa munkatársa, a II. világháború előttről fennmaradt filmdokumentumok gondozója és Erős Péter rendező, operatőr, egyetemi oktató, Németh Antal keresztfia. Az eseményen korabeli fotókat, filmrészleteket is bemutatnak. Jelen lesz Lugosi Lugo László is, aki Németh Antalról életrajzi dokumentumok alapján készített filmet 2008-ban.  A kiadvány egy DVD-mellékletet is tartalmaz Premier a Nemzetiben címmel. Apáti Imre Németh Antal instrukciói alapján készült filmalkotása az 1941-es Csongor és Tünde próbáit rekonstruálja. Ezt a 19 perces dokumentumot most adják ki először és a könyvbemutató keretében le is vetítik.