Megjelent a Blahalouisiana elmúlt négy éves pályafutását összefoglaló debütáló albuma, amin hallható az első két magyar nyelvű sikerdaluk, az Első reggelen és az Ahol összeér, valamint az angol nyelvű Walking in the Rain című számuk, ami hónapokon át vezette a nemzetközi Balcony Tv chartot. Schoblocher Barbara énekesnővel beszélgettünk.
PZL – 061.hu
Az első dalaitokon a Strokes, a Libertines és a Kooks világa érződik, ez nyílván a Blahalouisiana előzményeként felfogható Jacked zenekar öröksége. Tudatosan szeretnétek szembemenni a Jacked-féle hagyomány zenei reflexeivel, vagy inkább integráljátok a britpop hagyományt…
Ahogy a Jackedre, a Blahalouisianara is és szerintem minden zenekarra jellemző, hogy abból táplálkozik amit hallgat. A mai napig szeretjük ezeket az előadókat és ez nyílván érződik, de teljesen máshogy íródnak a dalok ebben a felállásban és a női ének sok minden megváltoztat.
Korábban volt egy „tini lányok rajonganak a csinos fiúkért”- érzés a Jacked körül, most viszont nem ők vannak középpontban, hanem te. Ezt hogyan élik meg a fiúk?
Nem tudok viszonyítani mert anno nem ismertem őket, de még így is nagyon sok lány van az első sorban.
Mesélj az Ahol összeér forgatásáról! A klipben végig meztelen vagy, igaz, hogy valami mindig eltakarja azt, amit el kell. Nemcsak az operatőr volt férfi, de ott volt az egész zenekar. Nem volt senki zavarban?
Érdekes, hogy az emberekben micsoda kíváncsiságot kelt egy ilyen élethelyzet. Mindenki nagyon profin dolgozott. Nincs ebben semmi különös, mind emberek vagyunk.
Dunafalván próbáltok, ami Bajától kb. 25 kilométerre található. Ez a csendes, nyugodt környezet nem inkább arra inspirál benneteket, hogy nyugis csendes-ülős dalokat írjatok?
Az első EP-n a Tales of Blahalouisianán szereplő dalokon érezhető egy kis countrys vonal, amit lehet, hogy pont ennek a vidéki hangulatnak köszönhetünk. Mindenképp inspiráló az a környezet és főleg az, hogy kiszakadunk a zajos pesti mindennapokból.
Ahol erős a klipes környezet, jók a fazonok, karakteres az egész, ott előfordulhat, hogy a zenekar végén a Lottó showban kött ki. Megvannak azok a tilalomfák, amiket szem előtt tartotok?
Nem az a fontos hogy, hol hanem, hogy hogyan. Nincs listánk arról, hogy mit nem csinálunk soha, de minden ilyesfajta kérdést átbeszélünk mielőtt döntünk.
Tavaly New Yorkban jártál, „ihletért”. A szuvenírek mellett hoztűl haza ihletet is?
Igen, abszolút! Főleg az volt nagyon motiváló, ahogy azok emberek fordultak egymáshoz, akikkel megismerkedtem. Mindenki máshonnan jön és mindenki nagyon nyitott a másik felé.
Most jelent meg az első lemezetek. Nem kapkodtátok el. A következőre azért ugye ne kell éveket várni?
Ez inkább egy összefoglaló első lemez az elmúlt négy évről. Nem szeretnénk eddig húzni a következőt. Már nagyon sok ötletünk van, és alig várjuk, hogy elkezdjünk rajtuk dolgozni.
Fotó: Blahalouisiana archív