A 2000-es Billy Elliot-film Elton John hangszerelésében lett sikerszériás musical Londonban, most Budapesten az Operában mutattak be, ősztől pedig az Erkel fogadja az előadást. Mikroportok talán először kerültek bevetésre az Andrássy úti épület színpadán…
CSETE BORBÁLA – 061.hu
Margaret Thatcher nem csak a megidézett karácsonyi ünnepségen tűnik fel rendkívül rossz színben – a fricska a kiábrándult bányászsztrájkolókkal egy az egyben átemelhető kortárs magyar viszonyokra. És átemelhető az igazán egyszerű üzenet is: merj önmagad lenni. Billy félárva kisfiú, apja és bátyja sztrájkoló bányászok, ő hetente félfontos bokszedzésekre jár. A véletlennek köszönhető, hogy ott ragad egy balettórán; kimagasló tehetségét felismeri a sprőd tanárnő, aki aztán Royal Balett meghallgatására küldi, ahol sikerrel jár.
Billy (John Bailey McAllister) talpraesett, szókimondó srác, a szerep egyaránt kér táncos, énekes és színészi képességeket, melyeknek a címszereplő csodásan eleget tesz. Barátja, Michael (Kamarás Zalán) az angol színpadi és a filmes verzióval ellentétben ezúttal nem meleg kisfiú, csupán apukáját imitálva öltözik szívesen női ruhákba. Az expicit csúnya beszéd néha megütközést kelt nemcsak a nagyszámú gyermek közönség soraiban. Valóban, sok poén gyermekfüleknek durva vicc – (a szerelmes kislány felajánlja Billynek, megmutatná a nunáját, Billy tánctanárnőjét kérdezi, vajon rá van-e izgulva). Számos szereplő képregény-mélységekig mutatkozik meg, és a bányászlét megpróbáltatásai is inkább csak utalások szintjén jelenik meg, a revü-álomvilág jóval plasztikusabb; a tömegjelenetek példásan kavarognak (Tihanyi Ákos).
Szirtes Tamás non-replika rendezése sok látványos képet, csodás finálékat (cirkuszi forgataggá vált ruhák, sőt egy komplett Hattyúk tava betét!) hozott. Szóval, ha nem is Dickens-i vagy Adrian Mole-i mélységek, de egy közelmúltbeli, kilátástalannak tűnő társadalmi helyzetre adott mese szórakoztató, érvényes előadása vár az Operában. Mellesleg a hazai balettképzés újbóli fellendülését is várják az alkotók, szerintünk az este után ez sem reménytelen célkitűzés.
Fotó: Magyar Állami Operaház