“Nyugaton is folytatódott ’56, csak erről keveset beszélnek” – Bemutatták Cey-Bert Róbert Gyula új regényét

A Püski Kiadó gondozásában jelent meg október közepén az egykori pesti srác, 1956-os magyar szabadságharcos Cey-Bert Róbert Gyula A szabadságharcos – Egy élet 1956 szellemében című új regénye. A Feszty Árpád-életműdíjas Távol-Kelet- és őstörténetkutató író a Budai Várban mutatta be a Szabadság-trilógia első, önéletrajzi ihletésű kötetét.  

MP – 061.hu

Gróf Bethlen István Cey-Bert Róbert könyvéhez írt gondolataiban a szabadságharc hiteles beszámolójának nevezi az 56-os regényt, amelyben az idén nyolcvanéves szerző saját életén bemutatva valójában újkori történelmünk utolsó nyolcvan évét szemelvényezi: a kötetben 1956 előzményei, kiváltó okai, lefolyása és utóhatása ötvöződik a forradalom tükrében, amelyből a műfaj kívánalmainak megfelelően nem hiányozhat a szerelem és a halál sem.

„Végre egy olyan szabadságharcos regény született meg, amely nem maszatol, nem sumákol, hanem a tényszerű valóságot tárja elénk a harcolókról, a felkelőkről, a hősökről, a későbbi mártírokról. Olyan nincs, hogy Nagy Imre és mártírtársai. Van Nagy Imre, akiből a kommunisták, a párttársai csináltak mártírt. És vannak a forradalmárok, a szabadságharcosok, a kádári megtorlás, a kádári sortűz áldozatai több ezren, akik Magyarország függetlenségéért, szabadságáért adták oda életüket. S ez nagy különbség. Ezt a különbséget érzem e kiváló regényben” – fogalmaz Stefka István a mű előszavában.

Ízelítőként a könyv egy szovjet harckocsi magyar és szovjet szemszögből is leírt likvidálásának heroikus és felemelő, másrészt konsternáló képeivel indít („Az Istent káromló, dicsőségre és ünneplésre szomjazó szovjet háborús veterán felismerhetetlenül összezsugorodott csonkká égett a Körút kövezetén”), a Corvin-közi és a legfőbb pesti harcokat túlélt Cey-Bert Róbert rendhagyó módon csak ezek után ejti meg bevezetőjét, amelyben utoljára szól saját nevében, és azonosítja magát regényének főhősével, Bertány Róberttel. A budai Várban tartott könyvbemutatón elmondta, nem történelmi dokumentumot kívánt írni, hanem egy 56-os regényt, amelyből ugyan több is napvilágot látott a rendszerváltozás óta, de szerinte egyik sem adta vissza a szabadságharc lélekemelő szellemiségét, Kertész Ákos és Spiró György ráadásul kifejezetten hamis fényben ábrázolták regényeikben a forradalmárok vakmerő kiállását, elkötelezettségét és romantikus hazaszeretetét.

A regény első fejezete fikciómentesen idézi fel a világháborútól ’56-ig terjedő gyermekkort. Cey-Bert itt rávilágít, miért és miként ment fel a forradalom kitörésének hírére Kaposvárról Budapestre a Petőfi költészete, a magyar történelem és irodalom iránt szenvedélyesen rajongó 18 éves gimnazista. Döntésében jócskán szerepet játszottak a két világégést átélt nagyszülők elbeszélései és a gyerekként 1944-45-ben átélt borzalmak: a szovjet katonák kirabolták a családját, bántalmazták malomtulajdonos apját, édesanyját pedig kis híján megerőszakolták. A GPU (a szovjet titkosszolgálat) a nagyszülők kaposvári otthonában rendezte be helyi főhadiszállását – a pincét börtönnek használták.

A forradalom és szabadságharc leverésének napjait taglaló fejezetek is nagyrészt személyes élményeken alapulnak, ám mivel mégiscsak regényről lenne szó, a szerző némi fikcióval duzzasztotta fel a történetet. Megjegyezte, leginkább ezek a részletek fejtik ki a harcokban részt vett fiatalok gondolkodását és tetteik lélektani hátterét. A Cey-Bert korábbi műveiből is kimaradhatatlan szerelmi szál nem csupán műfaji elvárásként színesíti a cselekményt, célja volt az is, hogy megjelenítse, ahogyan még a szerelmes fiatalok érzelemvilágát is áthatja a hazaszeretet. „Az igazi hazaszeretet ott van a magyar ember lelkében, bizonyos történelmi helyzetekben pedig szinte kirobbant belőlünk. Ilyen volt a pozsonyi csata, Nándorfehérvár, ilyenek voltak a végvári harcok, Bocskai, Bethlen és Rákóczi küzdelmei, ilyen volt 1848-49 és 1956” – mondta. Külön fejezetek taglalják élete legboldogabb és legszörnyűbb napjait, azaz a szabadságharc győzedelmes hetét (az 1956. október 28. és november 4. közötti napokat, amikor azt hitték, hogy a szovjetek végleg elhagyták az országot), valamint a november 4-i szovjet orvtámadást követő reménytelen harcok idejét.

Cey-Bert a főhős 1956 utáni életét, külföldre menekülése és a jelenünk között eltelt 62 év eseményeit is javarészt saját élményeiből merítve festi meg. Mint mondta, külföldi tanulmányai idején, nyugaton is folytatódott ötvenhat, csak erről keveset beszélnek… A kilencvenes évek elején Magyarországra hazatérve az író az aktáiból tudta meg, hogy a svájci Genfben, ahol az ötvenes évek végétől egyetemre járt, 120 magyar diáktársa közül hárman Kádárék ügynökei voltak. Az volt a feladatuk, hogy figyeljék a magyar fiatalokat, jelentsék a szervezkedéseket és bomlasszanak. Mivel megválasztották az ottani Magyar Diákszövetség elnökének, nem meglepő, hogy a róla szóló jelentésekben veszélyes alaknak írták le az ifjú Cey-Bert Róbertet. Később, 1968-ban a Sorbonne Egyetemen készülve a doktorijára, éppen Párizsban volt a diáklázadás idején. Barátai unszolására elment az egyik gyűlésre, ahol a kommunizmust magasztalták: a szónokok arról beszéltek, hogy a Szovjetunióban milyen boldog és szabad az élet, szemben a hanyatló kapitalista Nyugattal.

Cey-Bert nem bírta sokáig, szót kért és felment a pódiumra, ahol elmondta, hogy 12 évvel azelőtt részt vett a magyar szabadságharcban, és megtapasztalta, hogy a ruszkik miként tartják tiszteletben más népek önrendelkezési jogát és függetlenségét. A szerző emlékei szerint két perce beszélhetett, amikor felrohantak a pódiumra, kitépték a mikrofont a kezéből, ütlegelni és rugdosni kezdték, fasisztának, provokátornak, amerikai bérencnek nevezték. ”Ha ex-idegenlégiós francia barátaim nem mentenek ki onnan, talán még agyon is ver az a békeszerető, toleráns társaság. Ma ők az Európai Unió vezető balliberálisai” – mondta. Cey-Bert Róbert szerint a tűz, amely a Corvin közben kigyulladt benne, olyan erővel égett, hogy nem tudott kihunyni azóta sem. Ezért döntött úgy az események után annyi évvel, hogy ha kemény fába is vágja a fejszéjét, regényt kell írnia 1956 forradalmáról és szabadságharcáról.

Cey-Bert Róbert Gyula 1938-ban született a Somogy megyei Bárdudvarnokon. Édesapja Czeibert Géza, malomtulajdonos volt, családja felmenői több mint 500 éven át Dél-Somogyban vízimolnárok voltak. A forradalom idején az Üllői út, József körút, Corvin köz, Múzeum körút, Rákóczi út körzetében vett részt a harcokban, akkor ismerte meg Pongrátz Gergelyt, akivel 2005-ben bekövetkezett haláláig jó barátságban volt. Miután a Belváros elesett, 1956. november 10-én sikerült bujkálva visszatérni Kaposvárra, ahol hősként ünnepelték, ám akkor már a félelem kezdett uralkodni, szovjet páncélosok portyáztak a város utcáin. Menekülni kellett, november 22-én lépte át az osztrák-magyar határt. Kammer am Attersee-ben érettségizett le 1958-ban egy magyar gimnáziumban, majd Svájcban, Genfben járt egyetemre, ahol elvégezte a gazdaságtudományi szakot (1962) és a szociológiát (1965), majd az étkezési szokások pszichológiájából írta doktori disszertációját a párizsi Sorbonne-on. 1966-ban megalapította Genfben a Motivációs és Kommunikációs Kutató Intézetet (Institut de recherches de Motivation et de Communication), megnősült és két gyermeke született. Szoros kapcsolatot ápolt Mindszenty Józseffel, akit gyakran meglátogatott a bécsi Pázmáneumban. 1981-ben megözvegyült, átköltözött a Távol-Keletre, ahol alapított egy gasztronómiai Kutató Intézetet (Gastronomy Research International) és luxusszállodák, valamint repülőtársaságok tanácsadójaként dolgozott. Bangkokban, 1984-ben megválasztották a Gasztronómiai Világtanács főtitkárává, 1996-ban Mexikóvárosban pedig a Gasztronómiai Világszövetség elnökévé. Távol-Keleti kutatásai során ismerte meg a burmai őserdőkben a karenni népet, amely 1948 óta függetlenségi harcot vív az elnyomó burmai kormánnyal. 1992-ben a Karenni ideiglenes kormány kinevezte nemzetközi nagykövetükké és szívós diplomáciai munka után sikerült felvetetnie őket az UNPO, vagyis az ENSZ-ben nem képviselt nemzetek szövetségébe. 1996-ban telepedett vissza Magyarországra, azóta számos könyve (őstörténet és vallástörténet kutatás, bor és gasztronómia, verseskötetek és regények) jelent meg magyarul.

Fotók: 061.hu