Ha követni kezdjük a kultúra fehér nyusziját, akkor kezdhetjük akár Aliz Csodaországban meséjével is, de emlékezetes alakítást nyújt maga a házsártos Nyuszi is a Micimackóból, a mi Kockásfülű Nyulunkról már nem is beszélve, és ott vannak még a Zelk-féle Három nyulak, és persze ott van a Beatrix Potter Nyúl Pétere is. Utóbbi olyan cuki volt, hogy főleg a porcelángyártókat ihlette meg, de aztán egy punkos gesztussal a méhviaszolt könyvespocokról és a fajanszos vitrinből kikapták a derék Pétert, és Will Gluck rendező csinált belőle egy rebellis nyulat, aki nemcsak foglalt házaklat szereti, hanem a foglalt kerteket is.

PZL – 061.hu

Nyúl Péterrel a legjobb, ami történhetett, hogy a lebarnított madárfüttyös nosztalgiatájból áthelyezték egy sokkal vagányabb vidékre, és a naiv nyuszit átnevelték vagány nyuszivá. Így sem az ötéves kislányok nem alszanak el a meséin, sem az ábrándos nagyszülők, akik azért szerették a múltszázadforduló elején íródott Beatrix Potter-meséket, mert emlékeztette őket a két háború közötti mesekönyv illusztrációkra, arról pedig eszükbe jutottak a Kozma Lajos-féle art deco bonbonos dobozok 1940 karácsonyáról. Viszonyt Nyúl Péter egy vagány fickó lett, aki mindenkinek beszól, még az ételallergiásoknak is, ami után ugyebár jött a műbalhé: a világ összes ételallergiása bojkottálja a filmet, pedig a valójában ez egy vegán mozi, ha már itt tartunk, a nyulak ugyanis főleg répát és salátát tolnak.

Na jó, a filmben szerepel egy röfi is, aki mindenevő, és persze ott vannak a felnőttek, a nyúlallergiában szenvedő Mr. McGregor (Domhnall Gleeson, akit főleg a Star Wars: Az ébredő Erő Hux tábornokaként ismernek a mozirajongók), és persze Bea, a Rossz szomszédságból is ismert Rose Byrne, aki annyira szomszédlányos, hogy most tényleg egy szomszédlányt alakít, tökéletes átéléssel. Közismert, hogy a Nyúl Péter kalandjaiból számos rajzfilmfeldolgozás is készült, és az elmúlt évszázad alatt talán a Potter-mesékhez készült a legtöbb kézműves merchandising, falvédők, gyerektányérok, zsebkendők, könyvjelzők, vásári uzsonnás táskák, szóval itt volt az ideje, hogy valaki előhozza a nyuszi másik énjét, a vagány, pofátlan Pétert.

Az alaphelyzet persze nem változott, az öreg McGegor harcol a betolakodó tapsikkal, majd jön az új motívum: az örököse, a piperkőc városi ficsúr, az ifjú McGegor nem szívleli a nyuszikat, és erre jó oka van: a nyulak rájárnak a veteményeskertre. Miután az öreg szívrohamot kap, az állatok beköltöznek a házába, és megcsinálják azt a bulit, amire minden EDM-partyarc vágyik. És amikor megjelenik a londoni Harrodsból emigrált divatfiú, az ifjú McGregor, akkor Nyúl Péter rájön: már nem a veteményes a tét, hanem Bea szeretete. Péter ugyanis féltékeny lesz a srácra, ezért mindent elkövet, hogy elűzze a nem éppen Bálint Gazda módjára kertészkedő úri gyereket.

A filmnek jó a ritmikája és remek a koreográfiája is, az CGI-állatok között ügyesen mozognak a hús-vér színészek, mintha egy jól begyakorolt musicalben vennének részt. A nyulaknak nemcsak a szőrszálaikat dolgozták ki, és nemcsak jellegzetes a kabátkájuk, hanem  jellemük is az, sőt van közöttük is konfliktusháló is, így aztán a film minden rétege mozgásban van. Persze, a Nyúl Péter közelebb van a Rose Byrne egyik korábbi kellemesen tahó mozijához, Rossz szomszédsághoz, mint a Beatrix Potter áfonyás pite illatú kedves meséjéhez, de sebaj, mert Will Glucknak sikerült előállítani a szuperfegyvert: cukiság atombombát, amit nagy találati pontossággal dobott le McGegor konyhakertjére.

Nyúl Péter
amerikai animációs film
Szereplők: Domhnall Gleeson, Rose Byrne
Rendezte: Will Gluck
Bemutató dátuma: 2018. március 15.