A LED-égők alkalmazása lehet a következő lépcsőfok a köztéri világítás történetében, különösen ha olyan intelligens rendszer vezérli, amelyet hazánkban dolgozott ki a GE Lighting, az MTA és a BMGE közreműködésével. A több mint félmilliárd forintos állami támogatással megvalósult projekt olyan közvilágítási modellt tervezett, amely esetenként több áramot termel, mint amennyit felhasznál.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS – Nullahategy
A köztéri világítás a városi lét egyik alappillére. Ezen alapszik az közbiztonság, a biztonságos közlekedés és az éjszakai élet, a szórakozás is. Budapesten 1777. november 9-én gyújtották meg az első utca lámpát, lényegében egyfajta olajmécsest, amelyet aztán 1856-tól kezdődően a világítógáz váltott fel. Az elektromos utcai lámpák megjelenéséig azonban több mint 50 évet kellett várni.
A technika folyamatos korszerűsödésével alakult ki a modern városok mai, éjszaka is fényárban úszó képe, ahogy csillogó pompával szembeszáll az éjszakával. Ez a fényözön az, amely az űrből is jól láthatóan behálózza a világot, amely eltéríti a madarakat, s amely lentről nézve elhalványítja a csillagokat is. A fényszennyezés mellett a közvilágítás közvetve jelentős hányadát teszi ki a környezetszennyezésnek is, hiszen 15%-át teszi ki a világ energiafogyasztásának. Európában közel 60 millió közvilágítási pont van, amely 15 millió tonna CO2 kibocsátásáért felelős. Erre a problémára keresett megoldásokat az a kutatás is, amely a GE, az MTA és a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem közreműködésével 2014 decemberében zárult. Az E+grid technológia egyesíti a különböző energiahatékonyságot szolgáló egységeket, mint a LED-égő, a napelem, vagy az akkumulátor. Az intelligens rendszer ezáltal képes nemcsak felhasználni, vagy tárolni a napenergiából származó elektromos áramot, de a nyári hónapokban termelt többletenergiát betáplálja az elektromos hálózatba. A rendszer figyelembe veszi az időjárás változását is, és hogy egyes terek bevilágításához mennyi fény szükséges. Az akkumulátorok alkalmazása ráadásul további biztonságot ad az áramszünetek esetén.
Az új rendszer előnyeit akkor érthetjük meg igazán, ha végigtekintünk a LED-technológia kültéri alkalmazásának egyes állomásain. A LED-lámpák telepítésének kezdeti koncepciójában elsősorban az energiahatékonyság és a költségmegtakarítás domináltak. Fontos feladat volt emellett annak megoldása is, hogy a LED-égő kevesebb energiát felhasználó fénye hogyan illeszkedik, hogyan idomul egy adott város köztereihez, útjaihoz. A spanyolországi Motril városában 2012-ben zajlott le nagyszabású korszerűsítés, amely 25%-os költségmegtakarítást eredményezett. A város azonban elsősorban azért részesült Benchmark of Excellence uniós elismerésében, mert sikerült az új technológiát a város hangulatára hangolni.
Nincs téma kiválasztva, vagy a téma törölve lett.
Amerikában a hasonló korszerűsítéseknél is elsősorban a költségcsökkentés játszott szerepet. Phoenix-ben az úthálózat mentén kihelyezett 95.000 lámpatestnek köszönhetően 100.000 dollárt takaríthatott meg a város. 2014-ben, San Diego-ban viszont már igényként merült föl az utcák és terek összképének egységessége is. Azon felül, hogy a tervek szerint negyedmillió dollárral kevesebb költséggel jár a 3.000 új lámpatest fenntartása és üzemeltetése, az intelligens lámpák egyedi módon határozzák meg a fényerősség szükségességét, ráadásul arculatukban a patinás régi, utcai lámpákhoz hasonlítanak. Szintén fontosak azok az egyedi mérési információk is, amelyek a terek bevilágításához szükséges fénymennyiséget rögzítik. Ezeket később az új rendszerek telepítésénél használják föl.
Nincs téma kiválasztva, vagy a téma törölve lett.
Budapesten a közvilágítás 2011-es korszerűsítése alkalmával más hangsúlyos elemek miatt épp az energiahatékonysági szempont szorult háttérbe. Ebben az esetben Budapest középületeinek, köztereinek és tájelemeinek új megvilágítása egyszersmind a főpróbája volt annak, hogyan képes az új technológia kiemelni, helyzetbe hozni egy város látványosságait a fény segítségével. Ennek köszönhetően kapott új fénygyöngyöket a Lánchíd; modern, élesebb fehér világítást az Erzsébet híd; a részleteket jobban kihangsúlyozó, az épület egészét bemutatni képes díszkivilágítást a Parlament. A különálló egységek összekomponálásával jött létre a Duna-part mai, méltán dicsért éjszakai látképe a Duna-korzóval és a Gellért-heggyel kiegészülve. Ez látvány – a készítők szándékai szerint – remélhetőleg meggyőz más városokat is arról, hogy bátran alkalmazzák az új világítási technikákat, ahogy ez Motril esetében történt.
Bár az alkotás Point irodaépülete alkalmaz olyan LED-es világítási technológiát, amellyel 40%-os energiacsökkentést értek el, a valódi áttörés még várat magára. Bízzunk benne, hogy a jelentős állami támogatással megvalósult hazai fejlesztés után hamarosan a gyakorlatban is élvezhetjük a technológia előnyeit, és a végre okosan közvilágítunk.
kezdőkép: oterkep.blogspot.com
képek: Mai Manó Ház, http://www.gelighting.com/