Ókovács: Néhányan még fölmelegítenék a megmaradt bablevest, de már előrefelé nézünk”

A közbeszédet hónapok óta uraló operaigazgató-kinevezési folyamat, majd a döntést követő óriási médiavisszhang után Ókovács Szilveszter szerdán sajtóbeszélgetésen tisztázta a pályáztatási procedúra körüli félreértéseket, beszélt a Táncművészeti Egyetemmel való együttműködésről, a fiatalítás jegyében történő zenei intézkedésekről – többek között Rajna Martin első karmesteri pozíciójáról -, valamint arról, mennyire törte meg a társulati egységet, hogy a pályáztatási folyamat a nyilvánosság előtt zajlott. A főigazgató továbbá kitért arra, milyen formában folytatja munkáját az intézménynél Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs.

MM – 061.hu

A hosszú pályáztatási folyamat után május 26-án ismét Ókovács Szilveszternek szavaztak bizalmat, hogy a 2023–2028-as ciklusban betöltse a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségét. A posztra tizenegyen jelentkeztek, akiket a Kulturális és Innovációs Minisztérium által felkért bizottság hallgatott meg. A finisben sajtóinformációk szerint Kesselyák Gergely, Miklósa Erika és Vadász Dániel maradt, Ókovács a szakmai bizottságtól két szavazatot kapott. A pályáztatással kapcsolatban cikközönt eresztett az olvasókra az Index, mint Ókovács elmondta, szomorúan tapasztalta és tapasztalja még most is, hogy az említett portál, és pár egyéb másik elsősorban a botránykeltésben érdekelt. “Eddig évente négy vagy öt, most több mint ötven cikk jelent meg az Index címlapján az Operáról”, mutatott rá.

A szerdai beszélgetésen a pályáztatási folyamattal kapcsolatban azt mondta a főigazgató, hogy egy nagyon bonyolult döntésről van szó, amelyben a bizottság értékelése sorvezető lehet, de a végső döntés a miniszter kezében van.

Megtörte az Opera belső egységét a nyilvánosság előtt zajló pályáztatás

Ókovács Szilveszter szerint meggyötörte a társulatot az igazgató-kinevezés miatt az Operára irányuló plusz reflektor, mind mondta:

“Ez egy újabb válságot okozott nálunk. Nem mondom, hogy pusztító erejű válságról van szó, de rossz volt látni a kollégák elbizonytalanodását e tíz hónapos folyamat alatt. Ebben a sajtó felelősségét kiemelten szeretném megjegyezni: ha valóban szeretnek és nagyra tartanak egy intézményt, annak a tevékenységét vagy a műfajait, akkor ezt nem szabad megcsinálni. Belehajszolni az embereket, hogy ilyen-olyan oldalakat lájkoljanak, vagy hogy azon gondolkodjanak, hogy ha lájkolnak valamit, abból bajuk lesz-e, ez nagyon káros tud lenni. Ez melyik intézményt erősítené? De túl vagyunk rajta. Ugyan néhányan még azzal foglalkoznak, hogy fölmelegítsék a megmaradt bablevest, de ez már másodlagos, most már előrefelé nézünk.”

Az intézményvezető elmondta azt is, hogy az elmúlt év gazdasági változásaira tekintettel 6%-os általános, és további 4%-os, teljesítmény alapú keresetemelést indítványozott az intézmény dolgozói számára.

Világszínvonal?

Ókovács intendálásának egyik fő kritikáját az Opera nemzetközi pozícionálásával kapcsolatban fogalmazták meg az ellenében induló pályázók, ennek közösségi oldalaikon, és interjúkban is hangot adtak. 

“Ha valaki azzal jön, hogy miért nem vagyunk világszínvonalúak, először is megkérdezném, hogy mi alapján mérte ezt meg, mert ennek megítéléséhez igen sok mindent számba kell venni: Mennyiből dolgoztok? Hány intézmény van még az országban, vagy a városban? Hány címet pörgettek? Mi a filozófiája ennek az egésznek?”, sorolja Ókovács a szempontokat, s mint mondja, ha az operai élvonal – Bécs, Berlin, Milánó, New York, London – nem is, de a második vonal – Madrid, Barcelona, Párizs, Moszkva, Szentpétervár – elérhető lehet a számunkra, azt azonban figyelembe kell venni, hogy ezek az intézmények sokkal több pénzből gazdálkodnak.

“Amiben egyértelműen világszínvonal vagyunk, az egyrészt a balettünk, másrészt pedig az infrastruktúránk”

– emeli ki a főigazgató.

Ókovács Szilveszter azt is hangsúlyozta, hogy ha lenne rá pénz, sem gondolkodna kizárólag világhírű sztárokban, mert meggyőződése, hogy magyarországi intézményként a magyar énekeseket, a magyar karmestereket, a magyar muzsikusokat, a magyar társulatot kell előnyhöz juttatni.

“Hogyan tudjuk magunkat a felszínen tartani?”

A következő ciklus legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy az Operát sikerüljön a felszínen tartani, ami, mint Ókovács mondja, lehet, hogy elsőre nem tűnik egy ambiciózus tervnek, de ha arra gondolunk, hogy az opera költségvetési támogatása nem lett nagyobb – nominálisan igen, de értékét tekintve nem – az elmúlt 20 évben (2002-ben ez 6,3-6,4 milliárd forintot jelentett, most ez 13,8 milliárd forint körül van, ehhez kell az Operának idén 5 milliárd forint saját bevételt teremtenie), akkor ennek elérése mégiscsak kihívásnak tekinthető.

Kesselyák Gergely vendégkarmesterként folytathatja

Ókovács elmondta, hogy Kocsár Balázs ötéves kinevezésének lejártával várhatóan legalább egy évadon át a főzeneigazgatói poszt betöltetlen marad. A karmester vendégkarmesterként folytathatja munkáját a következő öt évben: egyebek mellett ő vezényelheti Plácido Domingo Nabucco-előadásait és a Borisz Godunov ősváltozatának premierjét is.

Kesselyák Gergely eddigi első karmester szintén vendégkarmesterként folytathatja az Operával az együttműködést a következő öt évadban, ajánlatában Verdi-operák szerepelnek, illetve saját Nabucco-rendezése, valamint az intézmény a 2024/25-ös szezonban – a korábbi ütemtervnek megfelelően – kitűzi Hazatérés című operájának ősbemutatóját.

Azzal kapcsolatban, hogyan érintette, hogy Kesselyák Gergely is beadta a pályázatát a főigazgatói posztra, Ókovács elmondta, hogy nem volt boldog tőle, hozzátette, nem biztos, hogy érti Kesselyák kritikáját, miszerint az Operában nem kezdődött el a szakmai építkezés, hiszen az elmúlt öt évben mindketten ezen voltak.

“Nekem ez furcsa, de el tudom fogadni, hogy másképp lát dolgokat. Csak azt nem értem, hogy miért ne léphetném meg az új ciklushoz kötődő terveimet, amelyek egyébként a pályázatomban is szerepelnek. 2016 februárjában Kesselyák Gergelyt kértem fel első karmesternek, most pedig Rajna Martint. Ebben nincs semmi különös, van, hogy valaki szólamvezető, aztán nem az. Ezek olyan címek egy intézményen belül, amelyeket időnként betölt valaki, aztán meg más”

– hangsúlyozta Ókovács Szilveszter.

A főigazgatói pályázatban foglaltak szerint és a fiatalítás jegyében Rajna Martin, a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, a Bécsi Állami Operaházzal is szerződésben álló művész érkezik az első karmesteri pozícióra, egyebek mellett a Don Giovanni premierjét dirigálja. De Hontvári Gábor, Káli Gábor, Erdélyi Dániel, Hámori Máté, Thomas Kornél, Paul Marsovszky és Török Levente is dirigál majd az Operában. 

“Egyesíteni kell erőinket a Táncművészeti Egyetemmel”

“A következő hónapokban megoldjuk a Táncművészeti Egyetemmel való “illeszkedést”, össze kell csiszolni a képzéseinket”, mutatott rá az Opera főigazgatója. “Mi ott állunk a balett képzés elején és a végén. Tízéves korukban “csekkolajnak be” a gyerekek az egyetemre, hogy aztán tizenkilenc éves korukban úgy jöjjenek vissza hozzánk, hogy a közte lévő kilenc évben sem felejtenek el minket”, fogalmazott Ókovács Szilveszter.

Három fejlesztési feladat a következő öt évben

Ókovács Szilveszter a beszélgetésen kitért a következő öt évben megvalósítandó, az Eiffel Műhelyházat érintő fejlesztési tervekre is: a Műhelyház mögötti állomásépületet Operastúdióvá alakítanák, ennek kivitelezési tervei már 2016-ra elkészültek. A stúdióban a Zeneakadémián frissen végzett, de még nem érett énekesek posztgraduális képzését végeznék, délután pedig zeneiskolaként működne. A mellette lévő hatalmas csarnok lesz a tervek szerint az Opera Depó, azaz a díszletraktár, amelynek tetejére több mint nyolcszáz napelemet telepítettek a közelmúltban. A tervek között szerepel egy, a balett és gyerekkar számára létesítendő iskola is, udvarral, tornapályával, ez az intézmény óriási segítség lenne – a jelenlegi bonyolult logisztikát feloldandó – a növendékek szüleinek.

Vezető kép: Magyar Hírlap/Purger Tamás