Nem az a legfontosabb kérdés, hogy a Marina Revue hardcore-t játszott-e vagy az átlagnál keményebb, daliásabb punkot, hanem az, hogy mennyire jó a Sikoly a mából című nemrég vinyelen is megjelent, 1985-ös keltezésű anyaguk. Nos, baromi jó.

PZL – 061.hu

A fiúk ugyanis úgy tudtak megszólalni a nyolcvanas évek közepi tróger cuccokon, hogy az is csoda, hogy ezt az abszolút vállalható színvonalat le tudták tenni az asztalra, és 34 év után mindez megmaradt, és hogy ki lehetett belőle hozni egy korrekt punklemezt, ami valójában egy időkapszula. Beletekertek egy fanzine-t, néhány kézzel írt dalszöveget, és magát a kazettán, csapnivaló körülmények rögzített anyagot. É mégis: a dolgot, miután kiásta Rupaszov Tamás a Paks melletti szennyezett talajból. Itt volt a Total ’85 fesztivál, amelynek Marina Revue-s anyaga megtalálható a lemezen, egészen pontosan az A-oldalon. Mozgalmi dalok jellegzetes témáit bedolgozó számokat (például itt hangzik el a Pajtás daloljunk, ami aztán a szamizdat kazetta-sorozat címe is lesz) remekül ellenpontozzák a pörgős, sok esetben noise-hangzású punk témák, és sikerül nekik az, ami a szcénából csak keveseknek: nemcsak atmoszférikus dalokat írtak, hanem erős, társadalomkritikus szövegeket is, amelyek messze jobban teljesítettek a külvárosi punk költők verseinél.

Nem véletlen, hogy az albumot gondozó Ruaszov Tamás (aki a zenekar basszusgitárosa is volt egyben) alapvetően dalszövegekből rakta össze az album borítóját. 25 évvel ezelőtt a Trottel Records (Rupaszov kiadója) megjelentette a Post Humus-sorozatban (a CPg és a Red Marinetti archív anyagai mellett) egy Marina Revue műsoros kazettát, de az közel sem szól olyan jól, mint a vinylre optimalizált verzió. Igaz, a lemez is inkább dokumentum értékű anyag, mintsem a rockdiszkók esélyes kedvence. Szóval, mit várunk az albumtól? Azt, hogy meghalljuk ezt a bizonyos sikolyt a mából, ami ebben az esetben a nyolcvanas évek közepét jelenti, amikor is jó cucca csak a profi zenekaroknak volt, a punk gyerekeknek maradt a csehszlovák és bolgár gitár keletnémet erősítővel, amin még az általános iskolás április 4-i ünnepségek sem szóltak jól, és nem is bántuk Mégis: a még ezeken a nem kimondottan ideális körülmények között rögzített felvételeken átjön, hogy milyen remek volt a zenekar ritmusszekciója.

Az albumon olyan legendás zenészek játszottak, mint a később a VHK-ban is nagyot alakító Balatoni Endre Boli, aztán az AMD-ben kiteljesedő Lőrincz Sándor Lörke, az érkény, pszicho-punk Papp Gyuri énekelt, aki a Tizedesben lett kultikus figura, és később a Trottelben végleg megállapodó Rupaszov basszusozott. A Marina tehát egy abszolút punkkeltető zenekar volt, afféle supergroup, amely szinte minden tag későbbi zenekarára (Trottelre, Tizedesre, AMD-re) komoly hatást gyakorolt. Azt énekelte Papp Gyuri, hogy nem marad ránk semmi, csak ehetetlen moslék…. Azért volt, ami megmaradt. Például ez a hanganyag. És most már vinylen is hallható. 

Marina Revue
Sikoly a mából
Trottel Records
18 szám 40 perc

Vezető kép: Fortepan