Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 401
  •  
    401
    Shares

A Múzeumok Éjszakájára időzítve több mint 400 darabos válogatást tett közzé honlapján a fotógyűjteményében őrzött, 1956-os forradalom és szabadságharc alatt készült felvételekből a Terror Háza Múzeum. A műtárgyértékű fényképek különlegessége elsősorban a frissességükben rejlik: mivel teljesen új gyűjtésről, a 2016-os Emlékévben és tavaly a múzeumba került fotográfiákról van szó, jelentős részük publikálatlan, még a történész szakma, következésképpen a közönség előtt is ismeretlenek. B. Varga Judit, a Terror Háza történész-muzeológusa a felvételekről és készítőikről mesélt.

MARKOVICS PÉTER – 061.hu   

Ismertebb honfitársaink fotói is szerepelnek a Terror Háza Múzeum honlapjára felkerült gyűjteményben: Balassa Imre villamosmérnök hallgató Kobra néven a VIII. kerületi Pál utcában harcoló pesti srácként, Kádár József képzőművészként szerzett magának hírnevet. A később Joseph Kadar néven Párizsban híressé vált festő, grafikus és fotóművész 2017-ben megvásárolt egyedi felvételei mellett a szabadságharc helyszínein fényképező civilek (Döme István, Purgát Piroska, Radics Ferenc és egy fiatal orvos, Zalay László) és további, név nélküli járókelők elkapott pillanatképei is a válogatásba kerültek.

Szétlőtt ház az Üllői út és Bokréta utca sarkán (Fotó: Balassa Imre)

B. Varga Judit elárulta, a válogatás javát az utca embere, az ismeretlen fotósok felvételei teszik ki, amelyek szerinte a professzionális fotósok képeivel azonos értékű kordokumentumok. A hősies küzdelem emblematikus helyszínei, a Corvin köz, az Üllői út, a József körút mellett a hétköznapi élet megszokott dolgai is megelevenednek a képeken, így a csemegebolt előtt álló vagy éppen a romos utcákon igyekvő emberek arcai. A fényképek meghatározásakor a minél pontosabb dátumok és helyszínek, képi tartalmak beazonosítása mellett a történész és munkatársai elvégezték a hazai közgyűjteményekben és egyéb fotóadatbázisokban fellelhető ’56-os felvételekkel történt összevetést is. Ekkor derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára szintén őriz Kobrától, azaz Balassa Imrétől képeket, amelyeket maga az egykori pesti srác, „Pál utcai fiú” adományozott a legnagyobb hazai történeti fényképgyűjteménynek.

A Nap Mozi bejárata. Az Irén, menj haza! c. vígjáték felirata: “Orosz, menj haza!” (Fotó: Döme István)

A 2015. február 3-án Frankfurtban elhunyt egykori szabadságharcosnak a Terror Háza Múzeum Fotótár oldalán most közzé tett, a Nemzeti Múzeumba be nem került 32 darab egyedi képét a lányai adták át az intézménynek tavaly októberben. A fotókkal együtt a múzeum megkapta Kobra írásos visszaemlékezését, önéletrajzát is, amelyből nem csupán a felvételek készítésének ideje és helyszíne, hanem sok esetben a hátterük is tisztázódik.

„A fénykép mindig több annál, amit látunk rajta, Balassa Imre fotói pedig azért olyan értékesek számunkra, mert a történetüket is ismerjük. A leírt visszaemlékezéséből tudjuk, hogy november 4-én, a Corvin köznél hajnalban megindult szovjet támadást követő délelőttön a József körúti pékségből a szemközti ház második emeleti ablakában álló  piros micisapkás lánynak és társának, egy sötét micisapkás fiúnak integetett, akik aztán a szeme láttára haltak meg, miután egy tank szétlőtte az épületet. Két napra rá visszament a helyszínre és lefotózta a fiatalok holttestét rejtő romokat” – meséli a történész.

Kilőtt T-34/85-ös harckocsi és mésszel leöntött elesett szovjet katonák a József körúton (Fotó: ismeretlen)

A szakember elmondta, a 2016-os emlékévben, a forradalom 60. évfordulóján vált világossá számukra, hogy még rengeteg, civilek által készített ’56-os kép lappang magánszemélyeknél. A fotók két éve indult tudatos felkutatásának és megvásárolásának gyakorlatát tavaly aztán még nagyobb lendülettel folytatták. A jelenleg Hajdúszoboszlón és Párizsban kétlaki életet élő híres képzőművész, Joseph Kadar, azaz Kádár József képzőművészeti főiskolásként sokat fényképezett a forradalom és szabadságharc budapesti helyszínein, így ő is lencsevégre kapta például a szovjet katonának öltöztetett József körúti madárijesztőt. Az ikonikus figuráról fennmaradt számos felvétel közül a muzeológus szerint Kádár képe azért unikális, mert a többihez képest élőbbé teszi a pillanatot, ahogy egy éppen ott álló civil a kamerájába tekint.

Szovjet egyenruhába öltöztetett madárijesztő a József körúton (Fotó: Kádár József)

A válogatás egy másik fontos forrása, a Bakáts tér környékén lakó Zalay László fotográfiái azért is érdekesek, mert a fiatal orvos színes fotókat készített, ami akkoriban ritkaságszámba ment. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében van három tucatnyi eredeti negatív, amelyek vintázskópiái a Terror Háza Múzeumban találhatók. B. Varga Judit szerint nem véletlenül maradtak fiókban a negatívok, ugyanis sokáig féltek előhívni az 1956-ban készített fotókat, Zalay László például csak a rendszerváltoztatás után hívattatta elő a saját felvételeit. Az orvos egyik különleges hangulatú és beszédes felvétele egy golyó marta házfalon rögtönzött, kartonpapír „emléktáblát ábrázol a Bakáts tér közelében, amire a Herczeg Tibor nevet írták fel. A harcok alatt önkéntes vöröskeresztes ápolóként segítő teológushallgató akkor kapott halálos lövést, amikor hazakísérte az ávósok lövedékei elől a teológia tanszékre bemenekült asszonyokat.

Herczeg Tibor teológushallgató, vöröskeresztes ápoló rögtönzött emléktáblája (Fotó: Zalay László)

FOTÓGALÉRIA:

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 401
  •  
    401
    Shares