Mit hallhatott Bartók gyűjtő körútjai során? Milyen dalok, motívumok, hangszerek hagyhattak nyomot a lelkében, fejében, és később, a műveiben, például a Román népi táncokban, vagy az Allegro Barbaroban?  Izgalmas és lendületes előadás adja meg mindezekre a választ a Muzsikás együttes és Fülei Balázs koncertjén, ahol a hangszerek, az ének, a tánc mind-mind ezekhez a kérdésekhez visz közelebb. A Muzsikás együttes tavaszi országjáró körútjának hangversenyein felváltva, egymást kiegészítve, és egymás hatását felerősítve szólal meg a népzene, valamint Kodály és Bartók zongoradarabjai.

061.hu

Az elmúlt közel két évtizedben a Muzsikás együttes különféle számos sikeres hangversenyprogramot állított össze, mely Bartók Béla művei és a népzene szoros kapcsolatára épül. Ennek a sorozatnak egyik programja az Allegro Barbaro, ahol a Muzsikás neves zongoraművészekkel koncertezik. Most idehaza indulnak hangversenykörútra a fiatal, nagy tehetségű Fülei Balázs zongoraművésszel együtt.

A sorozat egyik programja, az Allegro Barbaro címet viselő koncert az idei, magyarországi hangversenykörút idejére még tovább gazdagodott, azaz egészen egyedi és soha nem látott-hallott elemekkel bővült: immár együtt és egyszerre szólalhatnak meg a színpadon Bartók darabjai és a népi hangszerek, vagy éppen Bartók zenéjére jelenik meg a tánc. A közönség számára pedig világossá válik Bartók Béla gondolata arról, miként is befolyásolja a zeneszerzőt a népzene: Ez a befolyás akkor valósul meg a leghatékonyabban, ha a népzenét nem holt gyűjteményekből ismeri meg, hanem abban az alakjában, ahogyan fékezetlen él a nép körében.

A Sipos Mihály, Éri Péter, Porteleki László, és Hamar Dániel alkotta Muzsikás együttes több mint négy évtizede állandó szereplője a hazai és a nemzetközi zenei életnek. Ennek az együttesnek sikerült az, ami korábban senki másnak: elsőként fogadtatták el a hagyományos magyar népzenét, mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust. New Yorktól Tokióig, Hong Kongtól Shanghajig a világ legrangosabb koncerttermeinek és fesztiváljainak gyakori vendégei, koncertjeiket, lemezeiket a legtekintélyesebb napilapok és a zenei szaksajtó egyaránt méltatja. Számos kitüntetés – így a Liszt Ferenc díj, a Kossuth díj, a Prima Primissima díj birtokosai – és az európai zenekarok között elsőként a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerést, a WOMEX-díjat is átvehették.

A kritikusok szerint Fülei Balázs Bartók műveinek egyik leghitelesebb tolmácsolója, de széles érdeklődésének köszönhetően minden korszakból merít. A Liszt Ferenc díjas zongoraművész 2015 óta a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Számos magyarországi és külföldi szimfonikus zenekarral dolgozott együtt, zenekari és szólókoncerteket adott Európa szinte minden országában, valamint Izraelben, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kínában, Indiában, és Japánban.

A moldvai csángómagyarok lélegzetelállító balladái és gazdagon díszített népdalai hitelesen szólalnak meg a moldvai születésű, Prima Primissima-díjas Petrás Mária keramikus-énekes előadásában. Ez az az éneklési mód, melyről Bartók számtalan alkalommal írt elragadtatva. A magyar táncok a férfi-nő szavakkal kifejezhetetlen kapcsolatát tükrözik, a virtuóz férfiasságtól a meghitt lírai mélységekig. Ezekből láthatunk néhányat a koncert során a Harangozó-díjas táncospár Farkas Zoltán és Tóth Ildikó táncaiban.

A koncerten többek között Kalotaszegről, Szatmárból, a Dunántúlról és Moldvából szólalnak meg népi dallamok, Bartók Gyermekeknek, Improvizációk magyar népdalokra, a Szabadban ciklusból részletek, az Allegro Barbaro, a Román népi táncok, valamint Kodály Marosszéki táncok című darabja hangzik el.

fotó: Opitz Tamás