Oscar-láz: Íme egy csokorban a magyar Oscar- díjasok

Oscar-díjat nyert Deák Kristóf Mindenki című alkotása a legjobb rövidfilmek kategóriájában. 

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A sikert csak tavaly tudta megismételni magyar filmes, Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia lett a kategória győztese.

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több magyar származású filmes is megkapta. Néhány ismertebb név közülük: Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1941-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a producer fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt.

William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950), valamint Trauner Sándor (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961) és Joseph Kish (A bolondok hajója, 1966).

Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapta meg a rendezői Oscart, George Cukor pedig 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át a szobrot. Rózsa Miklós zeneszerző háromszor (Elbűvölve, 1946; Kettős élet, 1948; Ben Hur, 1960) nyert.

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.

Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével.

Színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, az egyetlen kivétel Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944). George Pal (Marczincsák György Pál) filmrendező 1944-ben “különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.

Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén “különleges Oscar-díjjal” ismerték el. Az utóbbi évtizedekben 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.

Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított diák Oscar-díjat a legjobb külföldi filmek között.

Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért. 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.

A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

Vezető képen: Rofusz Ferenc rajzfilmrendező, A légy című animációs filmjéért kapott Oscar-díjjal a kezében stúdiójában/ MANDA

2018-10-18T20:53:21+01:00 2017. február 27.|