Pár napja debütált az HBO Go hatrészes dokumentumfilm-sorozata, amely Ronan Farrow a Harvey Weinstein-ügy bejelentőivel, újságírókkal, nyomozókkal és másokkal készített a Catch & Kill című podcastja és bestseller könyvéhez készült interjúira épül. A sorozat a hollywoodi sztárcsináló gépezet működési mechanizmusait, egy rendszerszintű, mocskos játszmákat sem nélkülöző jelenséget mutat be, a szenny origója pedig nem más, mint a filmes kiskirály, Harvey Weinstein.
MM – 061.hu
A szereposztó díványtól a csillogásig vagy a bukásig, attól függően, meddig vagyok hajlandó elmenni – enyém a választás, vagy mégsem? Állítólag megszokott hotelszobában tárgyalni, vagy megbeszélést tartani, legalábbis a dokuban megszólaló Rosanna Arquette színésznő szerint. Ezen a ponton álljunk meg egy kicsit. Adott egy – szó szerint – minden hájjal megkent filmmogul és egy pályája elején álló, feltörekvő színésznő. Harvey azt mondja, oké, beszéljünk, 104-es szoba. Rosanna fejében tán megfordul, hogy Mr. Weinstein szándékai között a bájcsevej mellett egyéb is szerepel. Ha ezt sikerül átlátni, lehet érdemes más helyszínt ajánlani. Ha nem, akkor vállalom, hogy itt bizony kialakulhatnak necces szituációk. Rosanna bevállalta, Harvey pedig fehér köntösben nyitott neki ajtót a hotelszobában. Innentől nem nehéz kitalálni, mi következett, vagyis csak következett volna, Arquette ugyanis kifordult a szobából, megjegyezve, “sosem leszek olyan lány”.
“Olyan” lányból feltehetően akadt jónéhány és olyanból is, akik áldozatai lettek Weinstein gyomorforgató játékainak. A filmes nagyágyú áldozatainak száma százas nagyságrendű, negyven évig “űzte az ipart”, gaztetteire azonban csak 2017-ben derült fény, jórészt az újságírók kitartó munkájának, valamint az elsőként nyilvánosság elé állt, szexuális abúzust elszenvedett nőknek köszönhetően. Bírósági tárgyalásai egészen tavaly év elejéig elhúzódtak, míg végül bűnösnek találták, 23 év börtönbüntetésre ítélték, valamint 17,1 millió dollár kártérítést kell fizetnie áldozatainak. Ha pedig a legutóbbi vádak miatt is bűnösnek találják, további 36 év börtönbüntetést is kaphat, ami felér egy életfogytiglannal.
A Ronan Farrow dokusorozatának alapját képező interjúk a The New Yorker és a The New York Times hasábjain jelentek meg 2017-ben, az ő munkája nagyban hozzájárult a több évtizede tartó szexuális bántalmazások leleplezéséhez. A sorozat ezeket a szerkesztőkkel, újságírókkal, producerekkel készült beszélgetéseket mutatja be klasszikus dokumentarista eszközökkel. Egyik epizód sem akar több lenni egyszerű premier plán stúdióbeszélgetésnél, de a súlyos történetek nem is kívánnak extrákat a megvalósítás tekintetében. A dokusorozat megpróbálja felfejteni, hogyan történhetett meg, hogy ennyi éven át nem borultak ki a csontvázak Weinstein szekrényből. Innen a cím is: a “catch and kill”, azaz “elkapni és megölni”. Ez egy, a hírlapok és a sajtóorgánumok által alkalmazott titkos technika annak megakadályozására, hogy az egyén nyilvánosan felfedje a harmadik fél számára káros információkat. Lényege tehát, hogy legális eszközökkel megakadályozzák, hogy egy adott személy nyilvánosságra hozzon olyan igazságokat, amelyek egy másik félre nézve károsak lehetnek. Tehát miután megszerzik a történetet, ahelyett, hogy nyilvánosságra hoznák, jó mélyre elássák azt.
Ezzel a módszerrel pedig, mint látható, évtizedeken keresztül elvan az abúzáló, szabadon garázdálkodhat, anélkül, hogy bárki megszorongatná.
A sorozat közelebb visz annak megértéséhez is, mennyire összetett egy bántalmazó kapcsolat, ennek pszichológiája, működési mechanizmusa sokaknak még mindig egy sötét folt (ld. “minek ment oda”, “miért nem hagyta ott”, stb.), de rávilágít arra is, hogy a Bill Cosby és Harvey Weinstein nevéhez köthető metoo-mozgalom tele van kétértelmű szituációkkal, szétszálazhatatlan sztorikkal, különböző perspektívákkal, egymásnak feszülő narratívákkal.
Egy biztos, nem létezhet olyan értelmezés, amely szerint elfogadható a férfi közeledése, ha azt a nő nem akarja. Vannak azonban olyan szituációk, pláne a metoo indította kinyilatkoztatás cunami óta, amelyek – az esettől térben és időben már eltávolodva – nehezen ítélhetők meg, vagy bogozhatók ki.