Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Négynapos programsorozattal, ünnepi misével, téravatással, koncertekkel, kiállítással ünnepli ezeréves fennállását a hét végén a Tolna megyei Báta.

MTI

A Sárköz legdélebbi települését 1015-ben említi először történeti forrás: a pécsváradi apátság privilégiumlevelében Bátatő néven szerepel. 1093-ban Szent László király bencés apátságot alapított itt.Az ünnepségsorozat augusztus 20-án kenyérszentelő misével kezdődik, majd augusztus 23-án, vasárnap a Szent Vér-templomban Udvardy György pécsi megyéspüspök celebrál millenniumi istentiszteletet – mondta Huszárné Lukács Rozália, a Duna-parti község polgármestere.

Hozzátette: több új vagy megújult létesítményt adnak át az ünnep alkalmából. Felavatják a most elkészült turisztikai és ifjúsági parkot, a felújított Hősök terét, az ahhoz közeli millenniumi parkban pedig az ezer év emlékére kopjafát avatnak, amelyet a község székelyföldi testvértelepülése, Árkos ajándékozott Bátának. Az évfordulóra mintegy kétszáz Bátáról elszármazottat várnak, érkeznek vendégek a sepsiszéki faluból és Báta horvátországi partnerközségéből, a baranyai Kiskőszegről (Batina).

A polgármester azt is elmondta, az önkormányzat ezer példányban Bátáról szóló monográfiát ad ki a millenniumi ünnepségre, a falu történetét pedig a művelődési házban szombaton nyíló kiállítás idézi fel. “Féja Géza Sarjadás című művében Bátát a Sárköz tündérkertjének nevezte; ez így igaz: Bátán minden van, hegy, folyó, gyümölcsös, gabona- és szőlőtermő vidék” – mondta a falu vezetője, hozzátéve, hogy a bátaiak megőrzik és átadják népművészetüket, hagyományaikat, a kézműves mesterségeket és az ízes bátai beszédet, anekdotákat.

A falu lakossága, amely a Sárköz református népétől eltérően többségében katolikus, megtartotta vallási hagyományait is. Idén ünneplik a középkorban nevezetes bátai Szent Vér-kegyhely 600 éves jubileumát, amelynek októberi zarándoklatára több ezer hívőt várnak – fűzte hozzá. Bátát a történelmi Magyarországon a Szent Vér ereklye tette ismertté, 1526. augusztusban  II. Lajos király a bátai apátságban gyónt és áldozott utoljára. Az apátságot a török hódítók 1539-ben pusztították el, a falut a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok, az 1848-as szabadságharcban császári csapatok égették fel, de mindannyiszor újra benépesült.

Az 1828-as országos összeírás szerint Báta tisztán magyar település volt, 1901-ben lakóinak száma már meghaladta a négyezret. Ma 1750-en lakják a sárközi falut, amely napjainkban leginkább gazdag népművészetéről és a gemenci erdő adta természeti értékeiről nevezetes.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •