A Lovemonster album után négy évvel február közepére megérkezett a Pannonia Allstars Ska Orchestra legújabb albuma, a Ghost Train. A lemezre olyan, az elmúlt években népszerűvé vált dalok is felkerültek, mint a Billy Boyo, Az én utam vagy a tavalyi klipszemlén első helyezett Részeg, a Million Times, vagy az Imperial Reggae. A többi teljesen új PASO szerzemény. Az új PASO albumról a zenekar frontembere, KRSA beszélt nekünk.
LEIRER TÍMEA – 061.hu
Elég sokáig vártatok ezzel az albummal. Tudom, hogy a dalok közül már sok már megjelent, de mégis: a négy év az négy év.
Azt hiszem, kicsit visszatértünk az évtizedekkel ezelőtti zeneipari gyakorlathoz, amikor a legendás előadóknak megjelent egy rakás kislemeze egy-egy dallal a vinyl „A” és „B” oldalán, aztán amikor ezekből a slágerekből elég összegyűlt, kiadtak egy albumot. Nekünk is volt már néhány népszerű felvételünk, amelyek klipet kaptak és szóltak a rádióban. Ezek adják a Ghost Train egyik felét, és hozzájuk írtunk még néhány dalt, amelyek bízunk benne, hogy legalább ennyire népszerűek lesznek – tulajdonképpen így jött össze az album. Elég termékeny időszakot éltünk meg az elmúlt években, nagyon sok dalt írtunk, örülök, hogy végre ezek közül is megmutathatunk néhányat.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Eklektikus a lemez. Van rajta filmzene átdolgozás, népdal adaptáció, de még zúzós gitárszóló is. Hiányzott már egy kis káosz a legutóbbi, Lovemonster album tematikussága, összehangoltsága után?
Igen, négy éve a Lovemonsteren minden dal a szerelemről szólt, s bár ott is sokféle stílust felvonultattunk, azért igyekeztünk úgy egymás után illeszteni zenéket, hogy egy harmonikus konceptlemez születhessen, ami sikerült is. A Ghost Train egyáltalán nem ilyen. Stílusok és hangulatok kavalkádja, témák sokszínűsége jellemzi, még a vendég előadók is nagyon eltérő műfajból érkeznek, hiszen van köztük rapper, popénekesnő, punk ikon és egy gitárpop zenekar frontembere. Szóval igazi nagy káosz, ahogy mondtad, de azt hiszem ez a kaotikus, fésületlen sokrétűség sokkal jobban jellemzi a PASO-t, mint egy tematikus album. Ez talán annak is a hozománya is, hogy sok tagból áll a zenekar. Ahogy nagyon nehéz tíz ember időbeosztását összeegyeztetni, úgy elég kaotikus eredmény jön ki akkor is, ha tíz ember zenei elképzeléseit hangoljuk össze, főleg ha mind a tíz nagyon kreatív és nagyon jól tudja, mit akar. De ez a Pannonia Allstars Ska Orchestra igazi zenei világa: az összehangolt káosz.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Azért ezen az albumon is felfedezhetők tematikus vonalak. Van filmzenei szakasz a Star Wars átdolgozással és a westernes Billy Boyóval, de ennél még érdekesebb a népzenei indíttatás. Beszéljünk ezekről! A Raindrops esetében egy magyar népdal jelentette a kiindulópontot. Volt már ilyen a PASO életében?
Népi elemeket már korábban is használtunk, népzenei alapok eddig is szerepeltek a dalainkban. Most viszont a Raindrops alapja tényleg egy konkrét magyar népdal, az Esik eső. Nem az énekszólamban, hanem a gitárjátékban jelenik meg az eredeti dallamvonal. Persze a végeredményt hallgatva nagyon oda kell figyelni, hogy az eredeti dalt is meghalljuk, hiszen rengeteg réteg került rá, számtalan más témával gazdagodott, más harmóniák is kerültek bele, így végeredményben egy teljesen új zenét kapunk. De ez akkor is felismerhetően az Esik eső című magyar népdalnak az átdolgozása.
A balkáni zenén alapuló Balkan Dancehall is népi alapokból táplálkozik.
Ez a dal trombitásunk, Koós-Hutás Áron szerzeménye, és itt nem lehet eredeti dalcímet mondani, mivel itt inkább balkán zenei témák szerepelnek, nem egy konkrét népdal feldolgozása. A balkán zene és a ska nagyon jól passzolnak egymáshoz, nagyon jól összegyúrhatók, régóta terveztük, hogy csinálunk egy ilyen dalt, most ez végre összejött.
Nagyon különleges a metálos gitárbetétekkel a Scratchy című dal, amely Lee „Scratch” Perry, jamaikai zenész tiszteletére készült. Miért gondoltátok, hogy a Pannonia Allstars Ska Orchestrának kell egy számot írni Lee Perryhez?
Ez a dal az én korábbi személyes koncertélményemet dolgozza fel. 12 évvel ezelőtt láttam Lee Perryt először élőben. Óriási mázlim volt, hiszen a lehetőség lényegében egy véletlenen múlott: egy barátomat látogattam meg Japánban, és a mester épp abban az időszakban koncertezett Tokióban. Természetesen nem hagyhattuk ki. Fantasztikus volt, életem egyik meghatározó élménye lett. Ezt a különleges emléket idéztem fel a dal szövegében. Nagyon sokat alakult ez a szám az alkotói folyamat során, amikor a szöveghez a zenekar segítésével a zenei világ is létrejött, de a végeredmény tényleg igazi extázist hozott. Varázslatot a zenekar minden tagja és remélem a közönség számára is.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Sokszor van ilyen varázslat?
Mindig vannak különleges dalok. Persze minden számunkat szeretjük, mindegyikre büszkék vagyunk, de születnek néha olyanok, amelyek egyértelműen elkapnak valami zsigeri érzést. Ilyen a Scatchy vagy a Billy Boyo is, de a Ghost Train album több dalában is érezhető ez a fajta őserő, amiben az az igazán jó, hogy úton útfélen elszabadul, és mi élvezettel próbáljuk meg kordában tartani.
A közönség eddig is letette a voksát egy-egy már korábban megismert dal mellé, mint például a Részeg, amelynek a klipje tavaly megkapta a legjobbnak járó díjat tavaly az első Magyar Klipszemlén. Gondoltátok volna, hogy ekkora sikere lesz?
Nem. Annyira sok művészi és színvonalas klipet láttam, hogy arra sem számítottam, hogy a döntéshozatalig versenyben marad. Majdnem el is jöttünk már a díjkiosztóról, én csak becsületből maradtam ott, de Riger János, aki szerepel benne és a dal egyik fő szerzője, már pont el is ment addigra, úgyhogy egyedül vettem át a díjat. A klipet Horváth Viktor rendezte és szinte a teljes költségvetést a kamera bérlése vitte el, még úgy is, hogy baráti áron kaptuk, szóval minimális kerettel gazdálkodhattunk (azon is gondolkodtunk, hogy low budget kategóriában indítjuk), de úgy látszik átjött a hangulat és a zenével együtt belopta magát a zsűri és a közönség szívébe.
Riger Jánoson kívül még más közreműködői is vannak az albumnak: így például a rapper, Deniz, vagy a Heaven Street Seven énekese, Szűcs Krisztián és Prieger Fanni az Anima Sound Systemből. Nagyon változatos a felhozatal, gondolom, ez is a fésületlenséget erősíti.
Igen, és nagyon örülünk, hogy ennyire eltérő műfajokból is szívesen jönnek velünk együtt zenélni a kollégák. A Denizzel közös dal, Az én utam szerintem az egyik legjobban szóló zenei alapra készült, nekem itt a legütősebb a basszus és a dob sound a lemezen. Óriási élmény, ahogy harmonikus egésszé állt össze egy ska zenekar és egy hip-hop előadó zenei világa. A Szűcs Krisztián féle Csók és könny pedig kicsit olyan, mintha egy elveszett Heaven Street Seven szám lenne, amit a PASO megtalált és átdolgozott. Priger Fanni egy Riger Jánossal közös számban szerepel, ahol ez a két egymástól eltérő hang és személyiség valami egészen különleges világot hozott az Üres szoba című dalhoz. Egyébként a vendég előadók mellett az eklektikusságot, a fésületlenséget és az album válogatás jellegét az is fokozza, hogy több helyen is dolgoztunk, több stúdióban, különböző hangmérnökökkel és producerekkel vettük fel a dalokat.
Miért lett Ghost Train a lemez címe?
Vizuálisan és elméleti síkon is nagyon jól tudtunk vele azonosulni. A Ghost Train, a szellemvasút mindenki számára ugyanazt jelenti, hasonló élmények köthetők hozzá, hasonlóképpen indítja be a fantáziánkat. Ezeket a mindenki fejében megjelenő képeket jelenítettük meg a lemezborítón (Lossonczy Bazsó munkája), az album promóciója során és most a lemezbemutató koncerten is. Nagyon jól bevált egyébként, nagy sikere volt a „szellemes” díszleteknek és az ijesztő maszkoknak.
Mit értesz a Ghost Train szellemisége alatt?
Ha a szokásos öniróniájában szemléljük a Pannonia Allstars Ska Orchestrát, akkor tulajdonképpen ez a szellemvasút minket, a zenekart személyesíti meg. Ez egy jó metafora: ahogy ez az oda nem passzoló szellemvasút átsuhan a városon, úgy megyünk mi, a PASO, a karibi kattanásunkkal a nagy zenei rengetegben a különféle divatos és trendi zenei stílusok között. Az az igazság, hogy bármennyire sokrétű és szerteágazó is a zenénk, azért alapjában véve mégiscsak a jamaikai zenei világot, a ska zenei műfajt képviseljük ebben a nagyon gyorsan változó zenei metropoliszban. Mi tulajdonképpen, mint egy elszabadult szellemvonat robogunk, csak néhány állomásra csatlakozunk más szerelvényekhez, de bármikor szívesen megállunk, hogy felszállhasson, akinek kedve van.
Zenekari fotó: PASO archív